SZFE: Huszonhét nap, ezernyi kérdés

Kevesebb mint egy hónappal az alapítványi átalakulás előtt, szinte semmit sem tudni, miként működik majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Többen távoztak, a tiltakozók száma egyre több.

Mindössze 27 nap van hátra a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi átalakulásáig, azonban továbbra sem tisztázott, hogy milyen szervezeti és jogi változások lesznek szeptember 1-től: nem tudni, más lesz-e a szenátus összetétele, és hogy ki lesz a rektor.

Az viszont biztos, hogy felbontotta szerződését az intézmény emblematikus szereplője Zsámbéki Gábor rendező, miután a Palkovics László irányította Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megnevezte az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriumának tagjait és vezetőjét, Vidnyánszky Attilát. Rajta kívül Gáspár Máté, az Elméleti és Művészetközvetítő Intézet megbízott vezetője is lemondott minden ott viselt posztjáról. (A kuratóriumnak négy tagja lesz, Bacsa György, a MOL stratégiai ügyvezető igazgatója, Lajos Tamás operatőr-producer, Rátóti Zoltán színész-rendező, és Világi Oszkár, a SLOVNAFT Igazgatóságának elnöke.)

Vidnyánszky Attila kinevezését, valamint az egyetem alapítványi modellváltását az a törvényjavaslat tette lehetővé, amelyet még Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be a parlamentnek május végén, a döntési folyamatokba azonban sem az intézmény vezetését, sem a hallgatókat nem vonták be. Tiltakozáshullám indult, tüntetéseket szerveztek, ám ezek eredménytelennek bizonyultak. A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) vasárnap este írt közleményében pedig tudatta, hogy nem fogadja el a két nappal azelőtt kinevezett testületet. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy mindez milyen következményekkel jár majd.

- Nem született még döntés arról, milyen konkrét lépések következnek az új kuratórium kinevezése után, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem vette figyelembe kéréseinket – nyilatkozta a Népszavának Podlovics Laura, az SzFE Hallgatói Önkormányzatának általános elnökhelyettese. - A diákok küldöttsége azt kérte Palkovics Lászlótól, hogy az öt kuratóriumi tag közül hármat az egyetem nevezhessen ki. A miniszter szóban azt ígérte, hogy egy SzFE-dolgozó kerül majd a testületbe, azonban ezt az ígéretet sem tartotta be – mondta Podlovics Laura, aki szerint a hallgatók "a nem véletlenül kiválasztott időszak", a nyári szünet ellenére aktívabbak, mint valaha. - Abban egyetértenek a diákok, hogy nem kezdődhet el a tanév így, és abban is teljes az összhang, hogy továbbra is tanulni és fejlődni szeretnénk az SZFE-n – válaszolta arra a kérdésre, hogy felbontják-e a hallgatói jogviszonyt, azaz otthagyják-e az egyetemet, ha az ITM jelenlegi menetrendje érvényesül. - A tanulást, a fejlődést, a munkát és a határozott kiállást kell egy nevezőre hozni, ezen dolgozunk most, de az biztos, hogy nem egy szokásos mainstream demonstrációt fogunk szervezni – mondja.

Az egyetem vezetésével folyamatosan egyeztetnek, de miután a tanári kar más helyzetben van, mint a diákok, nem valószínű, hogy egységes lesz a fellépés, derül ki szavaiból. Az új kuratóriumból még nem kereste őket senki, a HÖK arra számít, hogy új rektort választanak majd. Ami a HÖK működésének jogi feltétekeit illeti, azt jelentősen befolyásolhatja az egyetem alapítványi átállása. - Minden demokratikus egyetemen belüli intézményt újra kell fogalmazni, új szervezeti szabályzatot kell létrehozni, de nem lenne muszáj változtatni a HÖK, a szenátus, stb. működésén. A szenátusban jelenleg négy HÖK delegált dolgozik, azt nem tudjuk, mi fog változni az új szenátusban. Az eddigi időzítések tapasztalataiból kiindulva – júliusra ígérték a kuratórium nyilvánosságra hozatalát, amit július 31-én, a hónap utolsó napján tettek meg – arra számítunk, hogy augusztus 31-én derülnek ki a részletek – mondta Podlovics Laura.

Sajtóból értesültek az új modellről

A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) kívül hat másik felsőoktatási intézmény, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is alapítványi fenntartásba kerül idén, ám a struktúraváltás egyik intézmény esetében sem váltott ki olyan konfliktusokat, mint az SZFE-n. Ennek egyik oka lehet, hogy míg a többi egyetemnél viszonylag részletes egyeztetési folyamat előzte meg a váltást, a színművészetin ez teljesen elmaradt – olyannyira, hogy az SZFE vezetése csak utólag, a sajtóból értesült arról, hogy szeptembertől alapítványi fenntartásban működnek tovább.

Pedig a fenntartóváltás mind finanszírozási, mind irányítási szempontból jelentős változásokkal jár majd, ám a részletek mindkét esetben eléggé homályosak.

A felsőoktatásért is felelős Innovációs és Technológia Minisztérium szerint az új finanszírozási formában az intézmények „rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdasági igényekre”, ami jól hangzik, ám hogy ez pontosan mit takar, s mennyivel lehet jobb az eddigiekhez képest, arról csak találgatni lehet. Az biztos, hogy az „alapítványosított” egyetemek nem költségvetési szervként működnek tovább, így nem vonatkoznak rájuk az államháztartási törvény szabályai – így elvben például a külső, vállalati források bevonása az egyetemek működésébe egyszerűbb lehet. Ugyanakkor a működési források jelentős részét továbbra is az állam biztosítja egy „háromlábú finanszírozási modell” keretében, amelyhez az egyetemek egy hosszú távú (10-20 éves) keretszerződést és egy rövid távú (3-5 éves) finanszírozási szerződést kötnek az állammal.

Az modellváltó egyetemek irányítása is átalakul: míg egy felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus – melynek elnöke az adott egyetem rektora –, az új rendszerben a fenntartó alapítvány kuratóriuma veszi át az irányító szerepet. Az állami egyetemeken a szenátus tagjait – a rektor és a kancellár kivételével – demokratikus úton választják meg négy évre, tagok lehetnek az oktatók, szakszervezetek, illetve a hallgatói önkormányzat képviselői is. A kuratóriumnál már nincs így: ahogy a színművészeti esetében is láthattuk, a tagokat a minisztérium nevezte ki, mindenféle előzetes egyeztetés nélkül.

Egyelőre úgy tűnik, a szenátusokat az alapítványi egyetemeken is megtartják, ám hogy milyen kapcsolatban állnak majd a kuratóriummal, még nem tisztázott. A modellváltás úttörője a Budapesti Corvinus Egyetem, amely már tavaly július óta alapítvány fenntartásában működik, a kuratórium első lépése pedig az volt, hogy a szenátus bevonása nélkül módosították az egyetem szervezeti és működési szabályzatát. - JUHÁSZ DÁNIEL