Előfizetés

Aláírták a kosárkapitány szerződéshosszabbítását

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.04. 13:07

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Ivkovics Sztojan a 2022-re halasztott Európa-bajnokság végéig marad a posztján.
Kecskeméten edzőtáborozik a héten az Európa-bajnoki selejtezők folytatására készülő férfi kosárlabda-válogatott. A nemzeti csapat keddi sajtótájékoztatóján Szalay Ferenc, a szövetség elnöke és Ivkovics Sztojan aláírta a szövetségi kapitány szerződéshosszabbítását, melynek értelmében a szakvezető a 2022-re halasztott Európa-bajnokság végéig marad a posztján. A szakember januárban lemondott, miután edzői feladatot vállalt Kaposváron, amit elvileg kizárt a kapitányi szerződése.
„Soha nem volt kétséges, hogy Sztojan remek csapatot rakott össze, a magyar válogatott rég nem látott sikereket ért el az irányításával”

– jelentette ki Szalay Ferenc.

Hozzátette, hogy
„mostanra elhárult minden akadály a hosszabbítás elől, és a csapatnak komoly lehetősége van arra, hogy ismét kijusson az Eb-re. Külön örülök, hogy Hanga Ádám is csatlakozott a kerethez.”

Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány elmondta, örül az új szerződésnek, és annak is, hogy sorozatban a nyolcadik éve készülnek Kecskeméten.
„Nagyszerű dolog, hogy az U20-as válogatottal együtt edzünk, akik Hanga Ádám vagy Vojvoda Dávid személyében láthatják, hogy hová juthatnak el. Nagyon jó újra látni a csapatot az elmúlt nehéz hónapok után”

– fejtette ki.

A Mercedes Benz Kosárlabda Akadémia sportcsarnokában gyakorol társaival Hanga Ádám, a Barcelona légiósa is, aki klubkötelezettségei miatt év közben nem tud a válogatott rendelkezésére állni.
„Örülök, hogy most itt lehetek, mert év közben nagyon sűrű a versenynaptár. Persze Spanyolországból is követem az eseményeket, és tartom a kapcsolatot a többiekkel. Remélem, a következő Eb-n is tudok segíteni a válogatottnak”

– mondta a spanyol bajnoki ezüstérmes kosaras.

A nemzeti csapat a 2021-ről 2022-re halasztott kontinenstorna selejtezőjében érdekelt Ausztriával, Ukrajnával és Szlovéniával egy csoportban, amelyet két forduló után hibátlan teljesítménnyel vezet: februárban a favorit Szlovéniát hazai pályán, majd Ukrajnát idegenben verte. Novemberben a magyarok az osztrákokhoz, majd a szlovénokhoz látogatnak, a kvalifikáció jövő februárban további két mérkőzéssel zárul.

A válogatott jelenlegi kerete:

Eilingsfeld János, Szabó Zsolt, Vojvoda Dávid, Perl Zolán, Váradi Benedek, Benke Szilárd, Horti Bálint, Pongó Marcell, Ferencz Csaba, Somogyi Ádám, Fazekas Máté, Karahodzsics Kemál, Hanga Ádám, Golomán György

Bivalyerős katicák

Hegyi Iván
Publikálás dátuma
2020.08.04. 11:00

Fotó: Derencsényi István / dvsc.hu
Hiába dúskálnak az anyagi javakban a magyar labdarúgócsapatok, a pályán továbbra is szörnyű produkciót adnak elő futball címén.
Két évtizede tudom, hogy a huszonegyedik század magyar futballja szavakban a legjobb. Ha mást nem, ezt a nem éppen haladó hagyományt sikerült átörökíteni az előző század labdarúgásából, pontosabban annak messze leggyengébb dekádjából, a kilencvenes évtizedből. Ráadásul olyan „sikerrel”, hogy még a történész tétele is utólagos kiigazításra szorul. A méltán elismert tudós arra a következtetésre jutott 2008-as tanulmányában: térségünk futballjának visszaesése magától értetődik, mert „a kelet-európai államszocializmus összeomlása lényegében felmorzsolta a nemzeti labdarúgás versenyképességét”. Azt is írta még, hogy a privatizálás, a kiárusítás, forráskivonás következtében „a Nemzeti Bajnokság soha nem látott vérveszteséget szenvedett. A legjobb klubok abból tartották fenn magukat, hogy legjobb játékosaikat a legkedvezőtlenebb feltételek mellett is eladták külföldre anélkül, hogy külföldről módjuk lett volna komolyan erősíteni saját csapatukat.” S hogy mit kell mai fejjel hozzátenni? Azt, hogy a 2010-es években kizárólag forrásbevonás van, mégpedig állami méretekben, viszont nincs kit kiárusítani, mert az NB I olyan, mint az örök vénkisasszonyok családja: abból egyszerűen nem választanak. Amúgy azt is megvizsgálnám, milyen lehetett a Benfica, az Internazionale, a Liverpool és a Győri ETO költségvetése 1965-ben, az államszocializmus éveinek kellős közepén. Ez a négy klub szerepelt abban az évben a BEK elődöntőjében. Attól tartok, még a takarítónők is jobban kerestek a három külföldi klubnál, mint a játékosok vagy Hidegkuti Nándor edző a Kisalföldön. Azaz a versenyképesség nem csupán pénz kérdése. Most központilag zúdul a lé, de semmiféle elmozdulás nincs. Csak szöveg van. A Hippodrom-, pardon, Hyppolit-média a rajt előtt napokig sulykolta, hogy minden idők legerősebb másodosztályú bajnoksága kezdődik, mert összesen tizenhét NB I-es elsőség és szintén tizenhét kupagyőzelem vonul fel az NB II-ben. Azt persze már senki nem említette, hogy a Vasas (6+4) legutóbb 1977-ben nyert első osztályú bajnoki aranyérmet és 1986-ban (még népköztársasági) kupát; a Győr a négy bajnoki címéből hármat a régmúltban szerzett, a kupát – az MNK-t – pedig mindeddig utoljára 1979-ben hódította el; a Pécs 1990-ben, míg a Soroksár 1934-ben, a Szolnok 1941-ben érte el egyetlen kupagyőzelmét. A Debrecen 7+6-ja az utóbbi huszonegy esztendő termése, de legfőképpen azért jöhetett létre, mert kimúltak a fővárosi nagy csapatok (csapatok maradtak, csak összementek Gulliverekből Morgókká). További apró anomália, hogy a másodosztályú nyitányt olyan élvonal mögött tartották, amelyben a Budafok, a Felcsút, a Kisvárda, a Mezőkövesd vagy a Paks szerepel. Képzeljék akkor az NB II-es mezőnyt! De nem voltam rest, megnéztem a közszolgálatinak hívott televízió vasárnap esti slágerprogramját, az egymást követő két másodosztályú mérkőzés közvetítését. Mit mondjak, komoly kihívás volt. De nemcsak nekem, hanem a Debrecen edzőjének is, mert attól kellett tartani, a Budaörssel kínlódó együttes trénere szívinfarktust kap. Az előzmények nem zavarták a tévés stábot: a második meccsen konzekvensen „bivalyerősnek” nevezték a favoritnak tartott Vasas támadósorát. Abba most nem mennék bele, hogy Takács II, Kubala, Csordás, Szilágyi I, Machos, Farkas, Várady, Kiss László akkor dinoszaurusz volt a tizediken; csak annyit jegyzek meg, hogy magam legföljebb katicákat láttam. A Kazincbarcika ellen. Nem csupán nekem tűnt ez így. Egy régi válogatott labdaművész ekképpen kommentálta az „izmos” kommentárt: „Nyilván sok súlyt emelnek.” Amúgy akár könnyű is lehetett volna Katit – Katicát – táncba vinni, hiszen a műsorvezető igazán tisztában van vele, mi az erő, mert Kovács István, a méltán népszerű „Kokó” olimpiai bajnok ökölvívó volt. (A Vasas dicsőséges futballtörténetében is akadt egy Kovács István, alias Kokó, ő sem gyengélkedett különösebben, sőt.) A képek persze mindent megmutatnak, ezért aztán „a fantasztikus mezőnnyel indul a másodosztály”, valamint a „komoly rangadók lesznek” típusú üres szólamok mindjárt lelepleződnek, amint a pályára lépés elérkezik. A kérdés pedig változatlan: mikor jönnek rá minálunk, hogy végre a labdát, s nem a nézőt kellene lekezelni?   

Elvileg jöhetne a fizetési sapka

Bernau Péter
Publikálás dátuma
2020.08.04. 08:00

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Az Európai Unió előírásai nem tiltják a labdarúgók béreinek maximalizálását, de ezt az UEFA-nak kell kezdeményezni.
A koronavírus-járvány kirobbanása óta napirenden van az európai labdarúgásban a fizetések maximalizálása, ami az elképzelés támogatói szerint megvédené a klubokat a csődbe jutástól. A fizetési sapka ellenzői azzal érveltek, hogy egy ilyen szabály ellentétes az Európai Unió jogszabályaival, melyek nem teszik lehetővé a bérek maximalizálását. Az SPD politikusa, Thomas Oppermann – aki ezen kívül a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) etikai bizottságának az elnöke – felkérésére német jogászok vizsgálták meg a fizetési sapka bevezetésének törvényi hátterét az Európai Unióban. „Az általam felkért szakértők egyeztettek az EU illetékeseivel, és azt a tájékoztatást kapták, hogy az Unió nem tiltja a labdarúgók esetében felső fizetési határ megállapítását, ha ez az összes országra egyformán kiterjeszthető – mondta Oppermann. - Ezért egy ilyen jogszabály bevezetését az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) kell kezdeményezni és kötelezően előírni a tagjai számára. Utóbbi azért nagyon fontos, mert az UEFA szabályai kötelező érvényűek az EU-n kívüli országokra is, márpedig csak így garantálható az esélyegyenlőség az egész kontinensen. Még ideálisabb lenne, ha a nemzetközi szövetség, a FIFA hozna ilyen szabályt, mert akkor ez az egész világon egységesen lenne érvényes, de erre nincs reális esély.” Oppermann szerint a fizetések felső határának kijelölése következtében csökkenne a különbség az élcsapatok és a középmezőny között, nem fordulhatna elő, hogy a Juventus kilencszer, a Bayern München nyolcszor egymásután megnyeri a bajnokságot. Ezen kívül nem szökne az egekig a játékosok ára.
„A fizetési sapka bevezetésével mindenki jól járna, jelenleg az angol, spanyol, olasz és német élcsapatok abban versenyeznek egymással, hogy melyikük tud többet fizetni a labdarúgóknak, ha valaki a közepes szintről feljebb akar lépni, akkor olyan összegeket kell befektetnie a cél elérése érdekében, hogy ezek akár az adott klub működő képességét is veszélybe sodorják”

– érvelt a politikus.

Oppermann úgy véli, ha csökken a különbség a csapatok pénzügyi lehetőségei között, akkor több lesz a labdarúgásban a váratlan eredmény, a folyamatos kiszámíthatatlanság pedig még vonzóbbá teszi a sportágat a szponzorok és televíziók számára.

Hoeness: nem lesz ebből semmi

„Nem lesz a fizetési sapkából semmi – jelentette ki Uli Hoeness, a Bayern München korábbi elnöke (2016-2019) a Frankfurter Allgemeine Zetiungnak. - Korábban Európa legerősebb klubjai, a G14 tagjai megállapodtak egymással arról, hogy nem szerződtetnek egymástól játékosokat, mindenki egyetértett ezzel, pár héttel később ketten is felrúgták ezt az egyezséget. Mindenki a saját érdekeit nézi, a fizetési sapkának nem lesz egységes támogatottsága, ezért nem is lehet majd bevezetni."