A Fővárosi Önkormányzat a Budapesti Történeti Múzeummal és Budapest Főváros Levéltárával közösen támogatja a „Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete” című programot, kezdeményezi Budapesten az áldozatok emlékművének felállítását és hozzájárul az alkotás létrejöttét támogató projektek megvalósításához – közölte a Főpolgármesteri Hivatal.
„A háborúk során a civilek ellen elkövetett erőszakos cselekmények közül, bár a társadalmi emlékezet részét képezik, a legkevesebbet a nőkkel szemben elkövetett erőszaktételekről tudunk. A téma még ma is tabukat döntöget, feldolgozása és reprezentációja ritka, kevéssé van jelen a társadalmi diskurzusokban. A Háborúkban megerőszakolt nők emlékezete című projekt célja, hogy társadalmi szinten segítse elő a téma feldolgozását a történeti, művészettörténeti kutatásokra alapozva, a művészet segítségével” – mondta Népessy Noémi a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója.
A program több egyenértékű szakaszból áll. Az emlékezet-történeti előkészítő szakasz fókuszában az adatgyűjtés, az informálás, a főbb hazai és nemzetközi tudományos eredmények összegyűjtése, széles körű társadalmi megismertetése áll a háborúkban a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekményekkel a középkortól a 20. század végéig történt esetekkel kapcsolatban. A program fontos részét képezi a források, visszaemlékezések gyűjtése. A témában szerkesztett honlap tartalmazza a projekt fontosabb dokumentumait, a rendezvények ismertetőit, a témára vonatkozó magyar és nemzetközi tudományos művek bibliográfiáját, forrásait, tudományos munkákat, szépirodalmi műveket, interjúkat, filmeket és korabeli levéltári forrásokat, valamint bemutatja a hasonló nemzetközi kezdeményezéseket is. A honlapon keresztül lehetőség nyílik elsősorban a II. világháborús eseményekkel kapcsolatos magániratok, források, naplók, levelezések, visszaemlékezések beküldésére is. A honlapot és a hozzá kapcsolódó Facebook-oldalt Budapest Főváros Levéltára működteti majd. A magyar nyelvű előadás sorozat történelmi része a háborúkkal járó erőszak történetét ismerteti meg a tatárjárástól napjainkig. A művészettörténeti előadások résztvevői pedig áttekintik a háborúkban megerőszakolt nők megjelenítésének típusait a történeti előzményektől a kortárs, konceptuális vagy több nézőpontot érvényesítő ábrázolásokig, elemzik a köztér és emlékmű jelentését és annak változásait.
Egy közösség életét döntően meghatározza, hogy miként emlékszik a történetére, a közösséghez tartozók történeteire. A rendszerváltás óta sokszor, sokféleképpen, többnyire szenvedélyektől telten, indulatosan beszélünk a múltunkról – egyre többször kizárólagosságra törekedve és versengve – hangsúlyozta Kerpel-Fronius Gábor, Budapest okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettese. Hozzátette: fontos, hogy sokfelől tépett és szaggatott közösségünk emlékezetében olyan pontokat találjunk, amelyek inkább összekötnek, mint szétválasztanak. Ezért örömmel tölti el, hogy a közgyűlésben a háborúkban megerőszakolt nők emlékművéről szóló határozat egyhangú szavazással ment át, azaz közös politikai akarat van mögötte.
A honlap, a visszaemlékezések, a dokumentumok gyűjtése, a konferenciakötet, az előadás videók és podcastok segítségével mindenki számára hosszú távon elérhető infrastruktúra jön létre, mely nemcsak a széles nagyközönségnek szól, hanem a későbbiekben az egyetemi oktatásban is használható, illetve későbbi kutatási és művészeti projektek alapjául szolgálhat – nyilatkozta Kenyeres István történész, a Budapest Főváros Levéltára főigazgatója.
A művészeti pályázatra beérkezett pályaművekből, makettekből és dokumentumokból rendezendő kiállítás bemutatja, hogy a pályázó művészek milyen irányokból közelítették meg a pályázati felhívásban megadott témát, arra milyen válaszokat adtak.
A projekt 2020. augusztus 4-én indul a honlap megjelenésével, és 2023. tavaszán zárul az emlékmű avatásával és a BTM-kiállítással. A pandémiás helyzetre való tekintettel, amennyiben ez szükséges, az eseményeket online formában követhetik az érdeklődők.
