Előfizetés

Mellébeszélt Palkovics tárcája, amikor a közalkalmazottak újabb tömeges leépítéséről kérdezték

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.04. 12:19
A versenyszférába terelnék a levéltárosokat is. Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az innovációs tárca már a harmadik munkakörben tarthat nagytakarítást – és nem zárták ki a folytatás lehetőségét sem.
Szeptemberben megszűnhet a tudományos kutatóintézetek dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonya is – írta meg lapunk a közelmúltban. A kulturális intézmények és szakképzési intézetek után ezzel a harmadik ágazatban irtaná ki a közalkalmazotti státuszt a Palkovics László vezette innovációs tárca; a döntést – érdemi indoklás helyett  – minden esetben a béremelés ígéretével próbálták elfogadhatóbbá tenni.
Ungár Péter, az LMP képviselője arra volt kíváncsi, hogy lesz-e még folytatás, ezért levélben kérdezte meg Palkovics Lászlót: 
  • Szándéka-e a kormánynak, hogy további ágazatok is kikerüljenek a közalkalmazotti státuszból?
  • Miért kötik a béremelést ilyen feltételekhez?
  • Egyeztetettek-e az érintett dolgozókat képviselő szervezetekkel?

Már az „elmúlttízévnél” tart a kormány

A miniszter helyett szokott módon egy államtitkár, Schanda Tamás válaszolt; első körben az LMP „szövetségeseit” bírálta, amiért kormányzásuk idején – tíz évvel ezelőtt(!) – elvettek egy havi bért a közalkalmazottaktól. Ebből már szinte természetesen következett, hogy az államtitkár a folytatásban a „nemzeti kormány” tíz éves munkáját méltatta. Szerinte ez alatt jelentős lépéseket tettek a közszolgálatban dolgozók megbecsüléséért – bár az nem derült ki, milyen lépéseket, mikor a közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott.    Hogy a megbecsülés miként fér össze azzal a ténnyel, hogy most több tízezer közalkalmazottat vezényelnek át hatalmi szóval a munkaerőpiacra, az Schanda válaszából szintén nem derült ki.

A kérdés csak ürügy az öndicséretre

Az innovációs tárca államtitkára Ungár összes feltett kérdését megkerülte, helyettük pedig tetszőleges beszámolókat adott – arról, hogy júliustól 30 százalékkal emelték a szakdolgozók, az év elejétől visszamenőlegesen 6 százalékkal növelték a kulturális szférában foglalkoztatottak bérét, vagy hogy több tízmilliárd forinttal támogatják az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézeteiben dolgozó kutatók bérfejlesztését.
Schanda épp csak azt felejtette el hozzátenni, hogy a 6 százalékos, kulturális ágazati béremelés akkor jár, ha a dolgozó elfogadja: megfosztják közalkalmazotti státusztától, és az ezzel járó jogi biztonságtól vagy a törvényileg garantált előmeneteli – és illetményrendszertől.

Az az ijesztő, amiről nem beszélnek

Hogy a kormány nem cáfolja egyértelműen a közalkalmazotti szféra további nyirbálásának tervét, valóban nyugtalanítóan hat, hiszen a 19 ezer kulturális közalkalmazott sorsáról is szakmai egyeztetés nélkül döntöttek, majd erőltették át napokon belül a törvényhozáson is a tervet – hiába tiltakozott ellene a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a teljes ellenzék is.

Meghalt egy beteg, újabb kilenc embernél mutatták ki a koronavírust

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.04. 09:08

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
75 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Az aktív fertőzöttek száma 540 fő.
Kilenc újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 4553-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy 77 éves krónikus beteg, így az elhunytak száma 598 főre emelkedett, 3415-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 540 fő – közölték kedden a kormányzati tájékoztató oldalon. Az aktív fertőzöttek 36 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, és a gyógyultak 44 százaléka budapesti. 75 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 7-en vannak lélegeztetőgépen. Az oldal adatai szerint 348 132 mintavétel történt eddig. „A járvány továbbra is jelen van és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van. Az a cél, hogy a vírust a határon kívül tartsuk és a további szigorításokat, korlátozásokat elkerüljük. Ezért léptek életbe a beutazási korlátozások, amelyek célja, hogy megakadályozzuk a fertőzés külföldről történő behurcolását és a járvány magyarországi fellángolását. A sárga és piros besorolású országokból hazatérőknek, valamint mindazoknak, akiknél a járványügyi kontaktkutatás során elrendelik, hatósági házi karanténban kell maradniuk. A beutazási korlátozások bevezetése óta a hatósági házi karanténban lévők száma emelkedett, jelenleg 7742 embernél van érvényben. Az Operatív Törzs a hatósági házi karantén betartásának fokozott ellenőrzésére kérte fel a rendőrséget. Ha valaki az országba visszatérve mentesülni szeretne a hatósági házi karantén alól, akkor azt negatív PCR-teszt esetén teheti meg, amelyet a saját költségén kell elvégeztetnie. Az általános szabályok változatlanok: továbbra is viselni kell a maszkot az üzletekben, a tömegközlekedésben és továbbra sem tartható 500 fő feletti zenés, táncos rendezvény” – írták. Az oldal térképe alapján továbbra is Budapesten (2067) és Pest megyében (691) van a legtöbb fertőzött. Ezt követi Fejér (379), Komárom-Esztergom (312) és Zala (265) megye. A legkevesebb fertőzött Békés (17), Tolna (18), Jász-Nagykun-Szolnok (24) és Vas (27) megyében van Magyarországon.

Átlépte a 18,2 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

A világon 18 224 253 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 692 679, a gyógyultaké pedig 10 865 548 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 18 019 472 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 688 369, a gyógyultaké pedig 10 649 111 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

„Ez a kutatók megalázása”

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.08.04. 07:20

Fotó: Népszava
Néhány mondatos ismertetők alapján hagynák jóvá az MTA-tól elcsatolt kutatóintézetek terveit.
Közös állásfoglalásban tiltakozik az akadémikusokat tömörítő Stádium 28 Kör, az Oktatói Hálózat, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) újabb lépése ellen. Július végén ugyanis az ELKH elnöke, Maróth Miklós levélben kérte a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) tavaly kormányzati nyomásra elcsatolt kutatóközpontok és kutatóintézetek vezetőit, hogy az intézetek idei évre vonatkozó kutatási terveit, témáit egy-egy mondatos kifejtéssel, három napos határidővel küldjék meg neki úgy, hogy a „tervek” intézetenként ne haladják meg a féloldalnyi terjedelmet. Ez alapján választanák ki a „jóváhagyásra méltó” kutatási programokat. A tiltakozó szervezetek szerint a levél és az eljárás megalázó és méltatlan a legnagyobb magyar kutatóhálózatot működtető szervezethez, annak vezetéséhez, az intézetek igazgatóihoz és munkatársaihoz. – Az elmúlt években több olyan részletes (együttesen több száz oldalas) anyag készült, amely az MTA és a megalakuló ELKH közös munkájával felmérte, bemutatta és értékelte az intézetekben folyó munkát, a kutatócsoportok működését, kutatási terveit. A levélben ismertetett terv, miszerint a jelen felhívásra benyújtott, intézetenként féloldalas összefoglaló lesz a kutatási programok értékelésének, valamint a jövőre vonatkozó intézkedéseknek az alapja, a szakmaiatlan autoriter beavatkozás kirívó példája, amely nemcsak az ELKH vezetését, de a kutatóintézetek igazgatóit is szégyenteljes helyzetbe hozza – írták. Felhívták a figyelmet arra is, egy ilyen eljárással a kutatóintézetek nemzetközi megbecsülése is károsodik. Az ELKH Irányító Testületének tagjait és az intézetek vezetőit arra szólították fel, határolódjanak el az abszurd „értékelési” folyamattól, és csak megfelelően elkészített, szakmailag hiteles dokumentumok alapján végezzék majd el a kutatói munka felmérését. Ennek ellenére a kutatóintézetek vezetőinek nagy része a megadott határidőig biztosan elküldte a kért dokumentumokat. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma Egyesület elnöke, Orosz Ferenc a Népszavának nyilatkozva ugyanakkor elmondta, ezeket a „terveket” nem lehet komolyan venni. – Tudományos szempontból semmi értelmük nincs. Legfeljebb arra jó, ha valaki azt írja le egy mondatban, hogy például „gender” témában akar kutatni, akkor azt majd gyorsan kihúzzák a „jóváhagyásra méltó” programok közül – fogalmazott Orosz Ferenc. Hangsúlyozta, néhány mondatos összefoglalók alapján egyetlen kutatócsoport munkáját sem lehet érdemben megítélni. Amikor a kutatóhálózat még az MTA-hoz tartozott, legalább 4-5 oldalas ismertetőket kellett írni, és sokszor ez is kevésnek bizonyult. Olyanra sem volt még példa, hogy év közben kellett volna beküldeni „jóváhagyásra” az adott évi kutatási terveket. Szerettük volna megtudni az ELKH-tól, pontosan miért volt szükség a kutatási tervek gyors, év közbeni beküldésére, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tájékoztatást. A szakmai és érdekvédelmi szervezetek viszont úgy vélik, az adatgyűjtés feltételezhető célja a július végén megjelent kormányrendelet alapján az ELKH-ban a kiegészítő, “kiválóságon alapuló” pénzügyi támogatások odaítélése. De szolgálhatja az egy éves intézetátalakítási moratórium leteltét követően az intézetek szerkezetébe, szakmai működésébe történő beavatkozást is.

Frissítés

Cikkünk megjelenését követően az ELKH reagált megkeresésünkre, azt írták, az egyes kutatóhelyek alapfeladatai és kutatási programjai a kutatóhelyek vezetőivel együttműködésben kerülnek meghatározásra. „Az egész folyamatnak a lényege az, hogy az Irányító Testület az intézeteknek az ajánlataiból és kutatási szándékaiból akar kiindulni, és azok mentén akarja megfogalmazni a stratégiai célokat. Az intézményektől már korábbi egyeztetések során beérkeztek a részletes kutatási tervek, a mostani körlevében a vonatkozó Kormányhatározatban 2020. második félévére biztosított 11 milliárd forint többletforrás kutatási programokra fordítható részére vonatkozóan kerültek bekérésre a 2020. évi átfogó témamegjelölések rövid összefoglalói” – közölték. Hozzátették, az eddigi egyeztetéseken öt kiemelt, stratégiai léptékű tématerület került meghatározásra az ELKH-ra vonatkozóan, amelyek a következők: digitalizáció, energia, egészség, környezet és biztonság, emberi erőforrás. „Ezek lefedik a kutatóhelyek főbb kutatási irányait, és összhangban vannak az EU Horizon Europe kutatási és innovációs keretprogramjának kiemelt területeivel. Mindez együtt biztosítja, hogy az ELKH kutatási stratégiája nemzetközi mércével mérve is megfelelő tartalmú és minőségű lesz” – írták.