Előfizetés

„Destruktív szektából” bevett egyház

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:40

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Finanszírozási megállapodást kötött a Hit Gyülekezete a kormánnyal nemrég. Ma már baráti a viszony a jobboldallal, pedig évtizedeken át úgy látszott, kibékíthetetlenek az ellentétek.
– A Hit Gyülekezete a hetvenes évek végén született karizmatikus csoport, amely 1989-es elismertetése óta a leggyorsabban növekvő felekezet Magyarországon. Jellemző társadalmi bázisuk a tizenévesektől a harmincas éveikben járó korosztályig terjed, közöttük felülreprezentáltak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók, és a fiatal értelmiségiek. A férfiak aránya jóval magasabb, mint más felekezetekben. Tanításaikban elegyednek a konzervatív keresztény értékek a liberális világiakkal – így mutatta be a Hit Gyülekezetét a halála után, 1995-ben megjelent tanulmányában Horváth Zsuzsa vallásszociológus. Miközben a kívülállók nagy része minimum gyanakvással figyelte, a jobboldal pedig egyenesen „destruktív szektaként” kezelte a Hit Gyülekezetét, Horváth Zsuzsa tudományos tárgyilagossággal vizsgálta a közösséget. Felidézte, hogy törvényes elismerésükig a gyülekezeti tagok gyakori zaklatásnak voltak kitéve. Az Állami Egyházügyi Hivatal sorra elutasította legalizálási kérelmeiket. A sajtóban róluk megjelenő cikkek azt a vádat igyekeztek alátámasztani, hogy tevékenységükkel a közerkölcsöt sértik. Kutatások szerint azonban az üldöztetés bizonyos formái – paradox módon – kedvezően hatnak a vallási mozgalmak növekedésére és dinamikájára. Ha ugyanis van bizonyos kockázata a részvételnek, az erősíti a tagok elkötelezettségét. A társadalmi elítélésből adódó hátrányokat, részben legalábbis, a közösség képes ellensúlyozni. A maroknyi imacsoportként induló Hit Gyülekezete a nyolcvanas évek közepén már több száz tagot számlált. A rendszerváltáshoz közeledve a létszám elérte az ezres nagyságrendet, 1992-re pedig a 15-20 ezer főt. A gyülekezet adatai szerint az istentiszteleteket rendszeresen látogatók száma ma meghaladja a 70 ezret. A tagokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre vállalkozásokat, és ezáltal teremtsenek egymás számára is munkalehetőségeket – hívta fel a figyelmet Horváth Zsuzsa arra, hogy a Hit Gyülekezete milyen újszerű formákkal próbálta biztosítani a megfelelő anyagi feltételeket. A vallásszociológus a gyülekezetre jellemző sajátosságként említette az aktív politizálást is. A Hit Gyülekezetének az állampárt idején szintén üldöztetésnek kitett demokratikus ellenzékkel, majd az abból kinövő liberális Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ) volt meghatározó kapcsolata. 1990-ben, az első szabadon választott parlamentbe két gyülekezeti tag – Hack Péter és Mészáros István – került be az SZDSZ színeiben. Az, hogy a kapcsolat mennyire szoros volt a gyülekezet és az SZDSZ között, a közvélemény számára csak jóval később derült ki. „Az SZDSZ alakuló gyűlésén mintegy nyolcszázan vettek részt, közülük legalább 450-en a gyülekezetünkhöz tartoztak. A jelenlévőknek több mint a fele” – nyilatkozta Németh Sándor vezető lelkész 1997-ben a Népszabadságnak. Annak idején heves vita folyt arról, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata párttá alakuljon-e. A vita kimenetelét – állapította meg a vezető lelkész – a gyülekezeti tagok döntően befolyásolták, valamennyien a pártalapításra voksoltak. Németh Sándor az interjúban hozzátette, hogy a „Szabad Demokraták Szövetségének még az elnevezése is tőlünk származik”. Bár a kilencvenes évek elején az SZDSZ – az akkori legnagyobb ellenzéki párt – védernyőt nyújtott a kormányon lévő jobboldal felől is gerjesztett „szektaellenes kampányokkal” szemben, a Hit Gyülekezete nem érezhette biztonságban magát. Más körülmények között, de az állampárt bukása után is ellenséges környezetben kellett léteznie. A Hit Gyülekezete azzal a gondolattal is eljátszott, hogy saját pártot alapít. 1994-ben végül – az SZDSZ mellett – több kisebb pártban indultak hites jelöltek. Németh Sándor felsorolásából tudjuk, melyek voltak ezek a pártok: Agrárszövetség, Kiegyezés Független Kisgazdapárt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Vállalkozók Pártja. A gyülekezet azonban túlbecsülte az erejét, egyikük sem szerzett mandátumot. Az SZDSZ viszont – koalícióban az MSZP-vel – kormányra került. A Hit Gyülekezete szempontjából nyugodtabb évek következtek. A kedélyeket főként a Horn Gyula miniszterelnök által favorizált vatikáni megállapodás borzolta: az SZDSZ-szel karöltve a gyülekezet sikertelenül próbálta megakadályozni a szerződés megkötését.
1998 fontos év a gyülekezet életében, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A Hit Gyülekezete – amely addig bérleményekben, a Vasas Folyondár utcai csarnokában vagy éppen a Budapest Sportcsarnokban rendezte összejöveteleit – saját otthonba költözhetett: ekkor adták át a Gyömrői úton létesített Hit Parkot. Ugyanakkor sokan fellázadtak Németh Sándor „korlátlan hatalma” ellen, elhagyták a szervezetet, autonóm gyülekezeteket alapítottak. A Fidesz vezette jobboldal kormányra kerülésével ismét hangulatkeltés kezdődött a Hit Gyülekezete ellen. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben az SZDSZ-es Kuncze Gábornak címezve közölte: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Központi Bizottságából és a Hit Gyülekezetéből”. A köztévében bejátszottak egy felvételt, amelyen Hack Péter „vallási révületben vonaglott”. Hack – hangsúlyozva, hogy a vallásgyakorlást a magánélet részének tekinti – így magyarázta a látottakat: „A karizmatikus jellegű istentiszteletek egyik sajátossága, hogy a résztvevők nyitottak a természetfeletti megtapasztalásokra. Ez a külső szemlélőnek szokatlan, furcsa lehet.” Rontott a felekezet amúgy sem túl jó megítélésén a Fesz van című botránykönyv, amit egy „kiugrott” gyülekezeti tag, Bartus László újságíró írt. Közben a Hit Gyülekezete és az SZDSZ viszonya is vészesen megromlott. A soron következő választáson – ahogyan arról egy Magyar Narancsban megjelent 2002-es Németh Sándor-interjú tanúskodik – a gyülekezet már a baloldalt, az MSZP-t részesítette előnyben. Gyakran idézik a KDNP-s Semjén Zsoltot, aki 2005 elején javasolta: ha valaki azt szeretné, hogy „tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re”, és tegyen így akkor is, ha látni kívánja, hogy „gyermeke extrém szekta szeánszán veri magát a földhöz”. Utóbbi kitétel nyilvánvalóan a Hit Gyülekezetére vonatkozott. Ugyanez a Semjén Zsolt azonban az év végén már arról beszélt a gyülekezet Hetek című hetilapjában, hogy „kommunikáció terén” az Orbán-kormány idején történtek „félreértések”, olyan közösségekkel „ment a felesleges perlekedés, amelyek megfelelő társadalmi legitimációval rendelkeznek, és egyre konszolidáltabban működnek. Ilyen volt például a Hit Gyülekezete.” A gyülekezet 2006-ban megállapodást kötött a Gyurcsány-kormánnyal, de a 2009-es EP-választáson a háttérből már az MDF-et támogatta. Az MDF ezért tudta megugrani az ötszázalékos küszöböt. A kormányzásra készülő Orbán Viktornak nem hiányzott egy tőle függetlenül létező jobboldali párt. A kulisszák mögött egyezség született arról, hogy a Hit Gyülekezete nem áll ki „központilag” az MDF mellett, a Fidesz pedig hatalomra kerülése után konzultál a gyülekezettel egyházügyi kérdésekről és nem indít ellene politikai-vallási hadjáratot. A 2010-es választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett, az MDF nem jutott be az Országgyűlésbe, a Hit Gyülekezete ellenben bekerült az államilag elismert, „bevett egyházak” közé. A baloldaltól már távolságot tartó, a fideszes jobboldal iránt még bizalmatlan gyülekezet a közéletben leginkább a szélsőjobb elleni fellépéssel vétette észre magát: 2012 végén főszervezője volt annak a tömegtüntetésnek, amit a jobbikos Gyöngyösi Márton „zsidólistázós” beszéde után a Kossuth téren tartottak a fideszes Rogán Antal, a szocialista Mesterházy Attila és az időlegesen újra közéleti aktivistást mutató Bajnai Gordon volt kormányfő részvételével. A sokáig ellenséges kapcsolat a jobboldallal előbb csak az enyhülés jeleit mutatta, aztán szinte már barátivá vált. Az úgynevezett migránsellenes kampányokban például a Fidesz szövetségesre talált a gyülekezetben. A „megbékélési folyamat” betetőzéseként írta alá nemrég Németh Sándor és a kormányt képviselő Semjén Zsolt azt a finanszírozási megállapodást, amely elsősorban presztízs szempontjából nagy jelentőségű a gyülekezet számára. Hack Péter azzal érvel, hogy nem ők változtak, hanem a jobboldal változtatta meg véleményét a gyülekezetről. Ha ebben van is igazság, érdemes elővenni a Hit Gyülekezete 1994-es – hirdetésként is megjelentetett – választási körlevelét. Ebben még a „keresztény nemzetinek mondott” kormánnyal szemben olyan politikai erők támogatására buzdított, amelyek „egy szabad és nyílt jóléti társadalom irányába képesek vezetni az országot, s amelyek tiszteletben tartják az egyének személyi méltóságát, szabadságát, autonómiáját, a társadalom vallási pluralizmusát és az államhatalom korlátait”. Persze, azóta eltelt több mint negyed évszázad. Kérdés azonban, hogy az akkori Hit Gyülekezete hajlandó lett volna-e megállapodást kötni a mai Fidesszel.

Vagyonvita

 A Hit Gyülekezete által fenntartott oktatási-nevelési intézmények a teljes spektrumot lefedik, a bölcsődétől a felsőoktatásig. A gyülekezet zenei és könyvkiadót működtet, sajtóportfóliájában hetilap, folyóirat, rádió, televízió, hírportál is megtalálható. Akad közöttük, amelyik a vallási tartalomra fókuszál, jelentős részük viszont döntően világi, közéleti tartalommal jelentkezik, vallási tematikával másodlagosan foglalkozik. Az ATV – a gyülekezeti kötődésű média zászlóshajója – gyanúsnak tartott üzleti tranzakció révén szerepelt nemrég a hírekben. Összességében kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált. A gyülekezeti vagyonból magánvagyon lett – állította az Átlátszó és a Magyar Hang, amely Bartus László újabb könyve (Fesz lesz) nyomán nézett utána az ATV tulajdoni viszonyainak. A gyülekezett visszautasította a vádat, az újságírók kérdéseit – egyebek mellett – „zavarkeltésre irányuló akciónak” minősítette. A Hit Gyülekezete honlapján is közzétett reagálás szerint a gyülekezet „vagyonát senki sem károsította meg. Szakmai intézményeink is rendszeres hatósági ellenőrzés alatt, jogszerűen, stabil anyagi háttérrel tevékenykednek.” 

Hasonlóságok a Fidesszel

Teológiai értelemben keveset változott a Hit Gyülekezete, a fundamentalista spiritualizmus a kezdetektől jellemző rá. Politikai attitűdjei azonban, amelyek pár évtizede még erőteljesen a liberális demokráciához és a modernizmushoz kötődtek, jelentős változásokon mentek át. Meglepően sok a hasonlóság a Hit Gyülekezete és a Fidesz között – nyilatkozta lapunknak Kamarás István vallásszociológus. Németh Sándor, aki karizmatikus egyéniségként nagyon erős érzelmi hatást képes kiváltani, teokratikus vezető módjára – szociológiai értelemben véve: prófétaként – irányítja a Hit Gyülekezetét. Ugyanúgy, ahogyan Orbán Viktor a Fideszt. Hajdan mindkét szervezet liberálisként indult, hogy aztán mostanra egymásra találjanak az illiberalizmusban. A Hit Gyülekezete is elsősorban a középosztálybeli társadalmi rétegre támaszkodik, akárcsak a Fidesz, amely szintén „erős, nemzeti középosztály” megteremtésén fáradozik – sorolta Kamarás István. További hasonlóság, hogy a Hit Gyülekezete és a Fidesz egyaránt „fényévnyi távolságra van” Ferenc pápa tanításaitól, a katolikus egyházfő radikálisan szegénypárti Jézus-felfogásától. A Hit Gyülekezete által képviselt fundamentalista kereszténység kiemelt jelentőséget tulajdonít a zsidóságnak és Izrael államnak – említett egy jellegzetességet a vallásszociológus. Bár vallási gyökereit tekintve a pünkösdi-karizmatikus Hit Gyülekezete a protestantizmushoz tartozik, sok más protestáns felekezettől eltérően nem érvényesíti a „a kettős vezetés” elvét: azaz csak vallási vezetője van, világi nincs. (A kilencvenes években – Uzoni Péter személyében, 1996-ban bekövetkezett haláláig – még világi elnöke is volt a gyülekezetnek – a szerk.) Kamarás István elmondása szerint a vallástudományban ma már egyre inkább külön kezelik a protestantizmust és a pünkösdista irányzatot. Utóbbi – jegyezte meg – a kereszténység legdinamikusabban fejlődő ága a világban.

Össznépi az egyetértés arról, hogy lopják az uniós pénzeket

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.05. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kormánynak még saját szavazótáborát sem sikerült meggyőznie arról, tisztességesen használja fel a fejlesztési támogatásokat.
Noha a hatalom folyamatosan azt kommunikálja, hogy az Európai Unióból érkező pénzek felhasználásával kapcsolatban nem érheti kritika a kormányt, a társadalom nagyobb részénél láthatóan hatástalan maradt a propaganda. A magyar lakosság többsége szerint ugyanis a Magyarországra érkező uniós fejlesztési támogatások egy jelentős része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol - ez derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített felméréséből. Ami meglepőbb, hogy a kutatás szerint még a Fidesz-KDNP szavazóinak 70 százaléka is úgy vélekedik, hogy az EU-támogatások egy része nem megfelelően van felhasználva és abból magánvagyonok keletkeznek. Sőt, a kormánypártiak ötöde szerint kifejezetten jelentős összegek tűnnek el kézen-közön. A kormánynak tehát még saját szavazótáborát sem sikerült meggyőznie arról, tisztességesen használja fel a fejlesztési támogatásokat, csak az igazi keménymag hiszi, hogy minden forint megfelelően hasznosult, s a hatalom ezzel tételesen el is tud számolni. 
A négy legnagyobb ellenzéki párt – Momentum, DK, MSZP-P, Jobbik – hívei közül viszont senki sem hisz az utóbbiban, közöttük inkább csak az elsíbolt pénz nagysága a kérdés. Míg a DK-sok 95 százaléka, addig a jobbikosoknak „csak” háromnegyede véli úgy, hogy a korrupciós csatornákon jelentős összegek vándorolnak magánzsebekbe. Lakóhely szerint a budapestiek a legkritikusabbak, mindössze egy százalékuk hisz a kormány ártatlanságában, ezzel szemben a megyeszékhelyeken élők közül minden hetedik embernél célba ért a kormánypropaganda.  Ezek után nem meglepő, hogy a lakosság 87 százaléka szerint az uniónak sokkal szigorúbban kellene ellenőriznie a pénzek felhasználását. Az ellenzékiek közül mindenki egyöntetűen így vélekedett, de még a kormánypártiak közül is tízből heten komolyabb kontroll szeretnének. Vélhetően emiatt támogatja a nagy többség, a megkérdezettek háromnegyede, hogy hazánk csatlakozzon az európai ügyészséghez. Még a Fidesz-KDNP szavazóinak is kevéssel több, mint a fele így gondolkodik, az ellenzékiek közül pedig a DK, a Momentum és az MSZP-P hívei egyöntetűen támogatnák a csatlakozást, mellyel a jobbikosok nyolcvan százaléka is egyetért.

Már az előszűrőn kiesett az iskolaőrségre jelentkezők többsége

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:40

Várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd.
Július végéig összesen 1409 fő adta be jelentkezését a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra, az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatok után pedig augusztus 3-án 497 fő kezdte meg a képzést – tudta meg a Népszava az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). A pályázók kétharmada tehát már a tanfolyam előtti szűrőn fennakadt és várható, hogy az egy hónapos, de kifejezetten sűrű gyorstalpalón még többen lemorzsolódnak majd. A résztvevőknek 40 órás pedagógiai-pszichológiai, 24 órás bűnmegelőzési és konfliktuskezelési, 56 órás rendvédelmi és gyakorlati tanfolyamon kell részt venniük. A modulok mindegyike vizsgával zárul. Az ORFK válasza szerint a fenti, mintegy ötszázas állományból 422 főt intézményi szolgálatra, 75 személyt pedig helyettesítésre osztanának be. A rendőrség szerint országszerte 478 iskolába kellene őrt küldeni, ezt pedig a képzést megkezdők számadatai alapján nagyon szűkösen tudják majd teljesíteni. Ráadásul egy iskolaőr vélhetően kevés lesz egy több száz tanulót foglalkoztató intézménybe. A Magyar Nemzet információi szerint a programot elindító Emberi Erőforrások Minisztériuma is iskolánként legalább egy-két őrrel számolt.  Ez alapján nem zárható ki, hogy a rendőrség a hivatásos állományból átvezényelt munkatársakkal „töltené fel a lyukakat”. A Népszava információi szerint a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) már több olyan panaszt, aggódó megkeresést kapott, hogy a rendőröket akár paranccsal is átvezényelhetik az iskolákba. Az ORFK megkeresésünkre többször is hangsúlyozta, hogy csak önkéntes jelentkezőkkel számolnak. A rendőrök jogviszonyáról szóló 2015-ös szolgálati törvény viszont megengedi, hogy rendőröket évente négy hónapra átvezényelhessék „a rendvédelmi szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe meghatározott szolgálati feladat teljesítésére”, egy hónapig pedig szolgálati beosztásuktól függetlenül is áthelyezhetőek bármilyen más munkakörbe.  Ám a rendőrök nem csak az esetleges költözés miatt idegenkednek az iskolaőri feladatoktól. Mint Dávid Ferenc, az FRSZ főtitkár-helyettese lapunknak korábban elmondta, az egy hónapig tartó pedagógiai-pszichológiai felkészítés egy profi rendőrnek is kevés lenne az átálláshoz. - Az embereink a bűnözőkkel való bánásmódhoz szoktak, nem a 16 éves, hangjukat próbálgató kamaszfiúk lecsillapításához. Nem véletlen, hogy a fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó nyomozók is speciális kiképzésben részesülnek. Konfliktus pedig nem csak a gyerekekkel adódhat, hanem tanárokkal és a felháborodott szülőkkel is – mutatott rá a szakszervezeti vezető.