Előfizetés

VIP-gyerekmegőrző közpénzből

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:20
Illusztráció
Fotó: Rosta Tibor / MTI
A veszélyhelyzet idején, két és fél hónap alatt bruttó 4,4 millió forintot költött a Miniszterelnökség az ott dolgozók gyermekeinek felügyeletére – tudta meg lapunk.
Míg sok családban komoly nehézséget jelentett a tavaszi járványcsúcs és kijárási korlátozás idején a gyerekek felügyeletének megszervezése, addig a Miniszterelnökség jelentősen megkönnyítette dolgozói helyzetét. A hivatal szerződéslistájából kiderül ugyanis, hogy a tárca gondoskodott a munkatársak gyerekeinek felügyeletéről: négy óvónővel és két tanítónővel kötöttek szerződést gyerekfelügyeletére. Ez összesen 4,4 millió forintba került. Mint azt a Miniszterelnökség kérdéseinkre közölte, a megbízott pedagógusok tizenhat óvodás, valamint hét kisiskolás gyerekkel foglalkoztak, és ötfős csoportokban felügyeltek rájuk. Az óvónők megbízatása március végétől május utolsó napjáig tartott, és havonta bruttó 300 ezer forintot kerestek. A két tanítónő március végétől június közepéig felügyelte a kormányzati munkatársak gyerekeit, havi bruttó 412500 forintért.
A szerződések összesítése nyomán kiderült, hogy a Miniszterelnökség két és fél hónap alatt bruttó 4,4 millió forintot költött a dolgozók gyermekeinek felügyeletére. Megkérdeztük a tárcát, hogy miért kellett közpénzből külön felügyeletet szervezni. A Miniszterelnökség kitérő választ adva a közfeladatok folyamatos ellátásával indokolta a gyerekfelügyelet megszervezését. Arra nem tértek ki, hogy azokra a szülőkre, gyerekekre ki gondolt, akiknek elérhető közelségében nem volt ügyelet. Arra sem feleltek, hogy a dolgozók miért nem az iskolai, óvodai ügyeleteket vették igénybe, ha volt ilyen lakóhelyük közelében. Lapunk elérte a Miniszterelnökségnek dolgozó egyik óvónőt, aki azt mondta, hogy a kerületi önkormányzaton keresztül keresték meg. Kitért arra is, hogy napi hat órában dolgozott a miniszterelnökségi gyermekmegőrzőben, amit szerinte az igazságügyi tárca dolgozóinak gyerekei is használhattak. Emellett, mint mondta, főállásában távmunkában dolgozott. Egy tanítónő arról számolt be, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség kérte fel a munkára, és a gyerekfelügyelet mellett ő is folytatta az általános iskolai távoktatást. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője érdeklődésünkre úgy vélekedett: – Megértjük, hogy a nélkülözhetetlen feladatokat ellátó, járvány alatt is dolgozó minisztériumi alkalmazottak gyermekeinek bébiszittert keresett a gondos munkáltató. Azt már kevésbé, hogy ez csak a minisztériumban dolgozóknak járt. A gyermekfelügyelet megoldása ugyanis a veszélyhelyzet alatt országos probléma volt, nehéz helyzetben voltak például azok az orvosok, buszsofőrök és bolti eladók is, akik a járvány alatt nem dolgozhattak home office-ban. Az érdekvédő szerint a kettős mérce a bérezésben is érzékelhető. A szerződött óvodapedagógusok és tanítók a főállásuk mellett annyit kerestek havonta, amennyit egy Pedagógus I. fokozatba sorolt óvodapedagógus legalább 27 év jogviszonyban töltött idő után kapna. Hangsúlyozta: nem a gyermekfelügyeletre, minisztériumba beszervezett pedagógusok kerestek sokat, hanem a pedagógus-bértábla szerinti illetmények alacsonyak.

Sok eső, felhőszakadás és zivatar jön – Csaknem az egész országra figyelmeztetéseket adtak ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többfelé viharos szél és jégeső is előfordulhat.
Baranya, Somogy és Tolna megyére másodfokú, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Veszprém És Zala megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adott ki szerdára az eső miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. A zivatarok veszélye miatt Vas, Győr Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Nógrád megye kivételével az egész országban elsőfokú riasztások vannak érvényben.
Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyében felhőszakadások veszélye miatt is figyelmeztetnek. Az előrejelzés szerint a reggeli órákban még északkeleten és esetleg a Dél-Alföldön, napközben inkább délnyugati, déli tájainkon számíthatunk zivatartevékenységre. Heves zivataroknak már igen kicsi az esélye. A legjellemzőbb kísérőjelenség a felhőszakadás lehet, de átmeneti szélroham és jégeső is előfordulhat.
Az intenzív záporokat kiemelten a Dunántúl déli részein egyre inkább tartósabb eső válthatja, ott területi átlagban több tíz milliméter eső is összegyűlhet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon 19 és 25, a Dunától keletre 26 és 31 fok között várható. Késő estére 15 és 23 fok közé hűl le a levegő.

Láncra vert hídpénz

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.05. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főváros vezetése szerint az állami Közbeszerzési Hatóság úgy módosíttatja az átkelő felújítására kiírt közbeszerzést, hogy azzal szűkíti a versenyt.
A Közbeszerzési Hatóság tartalmi hibákra hivatkozva visszadobta a Lánchíd felújítására vonatkozó, másfél hete benyújtott tenderkiírást, annak módosítására kötelezte a projektfelelős Budapesti Közlekedési Központot (BKK). A hatóság azt kifogásolta, hogy a BKK túl nagy, 10 éves referencia időszakot adott a jelentkezőknek, ezért előírta ennek 8 évre csökkentését. Ez korántsem lényegtelen változtatás. Az elmúlt nyolc évben ugyanis nem építettek és nem is újítottak fel Budapesten hidat. A Szabadság híd felújításával 2009-ben végeztek, a Margit híd rekonstrukciója pedig 2011-ben fejeződött be. – Az elmúlt nyolc évben csak NER-közeli kivitelezők építettek, illetve újítottak fel hidat – mutatott rá Tüttő Kata, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. Érdekes, hogy a Közbeszerzési Hatóság döntése nyomán leginkább az A-Híd Építő Zrt. került nehéz helyzetbe, amely részt vett a Margit híd felújításában, és a legolcsóbb ajánlatot adta az előző, végül eredménytelennek nyilvánított Lánchíd-felújítási tenderen. Kigolyózása azért is meglepő lenne, mert cégcsoport jelenleg is együtt dolgozik a Komáromi hídon Mészáros Lőrinc egyik cégével.
A BKK igazgatósága kedden rendkívüli sürgősséggel tárgyalta a Közbeszerzési Hatóság észrevételeit. – Mivel a hatóság jóváhagyása nélkül nem írható ki közbeszerzési pályázat, nem volt mozgástere a testületnek, így nagy szomorúsággal a kért módosítás átvezetése mellett döntött – mondta lapunknak Draskovics Tibor, a közlekedési központ igazgatóságának elnöke. Mint mondta, „a nagy szomorúság” oka az: így nem biztosítható a cégnek az a szándéka, hogy növeljék a versenyt a pályázók között. A városvezetés épp azért adott ilyen széles, 10 éves referencia időszakot, hogy azok a cégek is pályázhassanak, amelyek rendelkeznek némi tapasztalattal a fővárosi hídfelújítás terén. A hatóság kötelezően előírt módosítása révén azonban már a kiírás megjelenése előtt tudható, hogy a Lánchíd rekonstrukciójára vállalkozó majdani győztes nem rendelkezik semmiféle ilyen irányú tapasztalattal. Márpedig egy budapesti történelmi híd felújítása sok mindenben eltér egy vidéki átkelő javításától – magyarázta a Népszavának Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes. A hosszabb referencia időszak szinte bizonyosan bővítette volna a pályázók körét. Mint emlékezetes, az előző, még a Váralagút és a kapcsolódó közterek felújításával együtt tavaly kiírt kivitelezői tenderre összesen 8 ajánlat érkezett, amelyből négy vonatkozott a Lánchíd és a Széchenyi István tér rekonstrukciójára. A DÖMPER Kft. csaknem 28 milliárdért, a Strabag Mély- és Magasépítő Kft. 27,2 milliárdért, a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. majdnem 26 milliárdért míg a legolcsóbb ajánlatot tevő A-Híd Építő Zrt. 24,6 milliárdért vállalta volna a munkát. A Váralagút felújítását 10-11 milliárdért végezték volna el a cégek, így összesen legkevesebb 35 milliárdra kerekedett az összeg, miközben a fővárosnak az Orbán-kormány által ígért 6 milliárddal együtt sincs több erre 24 milliárdnál. A tendert így végül a Karácsony Gergely vezetésével felálló új Fővárosi Közgyűlés eredménytelennek nyilvánította. Az új tender dokumentációja július közepére állt össze az egyre élesedő kormány-főváros háborúban. Wintermantel Zsolt, Újpest korábbi fideszes polgármestere, a BKK Igazgatóságának tagja előre jelezte, hogy a tender sérti a közbeszerzési jogszabályokat. S lám a Közbeszerzési Hatóság be is teljesítette a jóslatot és visszadobta a tendert. „A politikai viszonyok ismeretében az lett volna a nagyobb meglepetés, ha a kormányzati hatóság jóváhagyta volna a kiírást” – jegyezte meg Karácsony Gergely főpolgármester tegnapi Facebook-posztjában, és egyúttal azt is jelezte, a referenciaidő rövidítése a pályázók körét is szűkíti. „Lehetnek ugyanis olyanok, akik ebből (…) azt a következtetést vonják le, hogy egyeseknek a Lánchíd felújításánál fontosabbak a Lánchíd felújítói. Vagyis hogy melyik cég kapja a megbízást”- tette hozzá. Tüttő Kata szerint ráadásul a NER-közeli cégek, a „kötélbarátok és szotyicimborák” többnyire igen furcsán árazzák be a munkájukat. A főpolgármester-helyettes – mint mondta – mindeddig abban bízott, hogy a Lánchíd-rekonstrukció sorsa nem egy kisvasút végállomásán dől majd el. Most már kevésbé derűlátó. Az is elgondolkodtató szerinte, hogy a kabinet lassan fél éve képtelen módosítani a projekt támogatásáról szóló kormányhatározatot. Talán arra várnak – jegyezte meg -, hogy eldőljön, ki nyeri a munkát és ha nem a megfelelő társaság, akkor a főváros búcsút inthet ennek a pénznek is. 

Fidesz: érthetetlen

Szerencsétlenkedés, hogy a főváros több mint fél év késlekedés után sem képes szabályos tartalmú közbeszerzést kiírni a Lánchíd felújítására – reagált a történtekre a Fidesz. Később a kormánypárti Wintermantel Zsolt arról írt, érthetetlen, hogy a főváros miért tartja fontosnak, hogy az ajánlattevőnek budapesti referenciával kell rendelkeznie. Másrészt szerinte Karácsony a Margit híd felújításában közreműködő Közgép, A-Híd, illetve Strabag cégeket akarta helyzetbe hozni a hosszabb referencia idővel.