A hetvennyolc éves Lakó Endréné 14 éves korában került a füzesabonyi gazdasághoz. Vízhordóként kezdte, majd – ahogyan ő mondja – a „bornyászatnál”, vagyis a tehenek mellett dolgozott. A településhez tartozó pusztaszikszói majorban kaptak férjével együtt 1969-ben szolgálati lakást, itt él ma is az özvegyen maradt asszony. Háborítatlan vidék ez, negyven ember lakóhelye.
Egészen mostanáig. Idén pünkösdkor az ország legnagyobb gombatermesztő cégcsoportjának egyik tagja, az Új Champignons Kft. elkezdte idehordani teherautókkal a trágyával kevert gombakomposztot, s pár nap alatt több tonnányit halmoztak fel. A helyiek szerint nemcsak ide, de a nemrég átadott M25-ös út egy szakasza mellé is leborítottak jó néhány dombnyit. A bűzölgő halmokról az itt élők fotókat is készítettek bizonyíték gyanánt, és jól tették, mert csodák-csodájára az avatás napjára az út széli trágya eltűnt.
- Úgy tűnik, a szalagátvágás fontosabb volt, mint az itteniek érdekei. A mi otthonaink tövében nemhogy csökkent, de napról-napra nő a trágyahalom – mondta a Népszavának Szűcs László, akit a helyiek ügyük közös képviseletére választottak meg. A korábban a füzesabonyi állami gazdaság vezetőjeként dolgozó, a természet és a nyugalom érdekében szintén Pusztaszikszóra költözött férfi folyamatosan gyűjti a bizonyítékokat arról, mennyire élhetetlenné vált a környék. Rovarcsapdákat állított fel, azokat naplózza, így napra pontosan lehet követni, hogyan lett egyre több légy és egyéb rovar a környéken. Előbb telefonos bejelentést, majd panaszt tett több hatóságnál, köztük a füzesabonyi jegyzőnél, s a kormányhivatalnál.
Szerinte a gombakomposztot tároló cégnek nincs olyan engedélye, amely lehetővé tenné itt a trágya tárolását vagy feldolgozását. Igaz ugyan, hogy 2018-ban a füzesabonyi polgármesteri hivatal kiadott egy engedélyt műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása, ám ez ellen Szűcs fellebbezett: Nógrád megyébe tették át az eljárást, a működéshez a környezetvédelmi hatóságok pedig számos feltételt szabtak. Például azt, hogy a bűzhatás elkerülése érdekében a már felhasznált gombakomposzt tárolását úgy kell végezni, hogy az se kiporzást, se bűzszennyezést ne okozzon. Nem lehet véletlen, hogy cég 2019 áprilisában visszavonta a fenti telepengedély-kérelmét, s a lakók azóta sem kaptak értesítést új kiadásáról, noha ilyen esetben őket is értesíteni kellene. Ebből pedig arra következtetnek, hogy jelenleg a trágyakezelés engedély nélkül történik.
- Itt, aranyom, olyan büdös van időnként, mintha a döghús keveredne az erjedt cefre szagával, az ablakot se lehet kinyitni, de még így is mintha beszivárogna a bűz a falak repedésein, megkeserítve az életünket – mondta Lakó Endréné. Több mint hatvanadmagával ő is aláírta azt a birtokvédelmi kérelmet, amelyet végül Szűcs terjesztett be a füzesabonyi jegyzőhöz. Arra hivatkoztak, hogy a nagy mennyiségű, álláspontjuk szerint környezetszennyező trágya miatt a bűz elviselhetetlen, s az agresszív rovarrajok miatt sincs nyugtuk. Azt kérték, hogy kötelezzék a céget a birtokháborítás azonnali megszüntetésre, vagyis a trágyát haladéktalanul szállítsák el, s a jövőben ne hozzanak ide újabb teherautónyi bűzdombokat. Döntés még nem született, a kérelmüket „illetékesség” hiányában áttették a Heves megyei kormányhivatalhoz.
A pusztaszikszóiak okkal tartanak attól, hogy felvetéseiket a hatóságok nem veszik majd komolyan. A gombatermesztő cég demjéni központjának tőszomszédságában a kerecsendiek közel harminc éve küzdenek a bűzzel, nem véletlenül nevezték őket többször is „Büdösfalvának”, a telephelyre vezető demjéni utat pedig maró gúnnyal „Illatos útnak”. A kétezres évek elején gázálarcokban, maszkokban vonultak utcára a kerecsendiek, így tiltakozva a „gombagyár” ellen, s azóta is többször, több közgyűlési határozatban próbálták meg elérni, hogy csökkenjen az „illatfelhő.”
