Előfizetés

Egyre több lesz a járvány, ha átalakítjuk a természeti környezetet

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 16:16

Fotó: Nikola Krstic/NurPhoto / AFP
Az erdők, füves vidékek és sivatagok mezőgazdasági területekké változtatása miatt a vadon élő fajok kipusztulnak, míg a "túlélők" könnyebben alkalmazkodnak. A baj az, hogy ezek hordozzák a legtöbb kórokozót.
Újabb bizonyítékokkal támasztja alá a Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. "Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket" – mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa.
Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére. Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák.
A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak. A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet. A vadállatokkal való szoros érintkezés - vadászat, kereskedelem vagy az élőhelyeik zsugorodás révén - az új betegségek felbukkanásának fokozott kockázatát hordozza magában. 
Az emberi tevékenységek miatt a kihalás szélére került vadállatok több mint kétszer annyi, emberre is veszélyes vírust hordoznak, mint azok a fenyegetett fajok, amelyeknek a természetvédelmi besorolása nem függ össze az emberi tevékenységekkel. A tanulmány szerint továbbá 
az ember alakította környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben élő társaik.

"Mivel a mezőgazdasági és városi területek várhatóan tovább terjeszkednek a következő évtizedekben, erősítenünk kellene a betegségmegfigyelési tevékenységeket és az egészségügyi ellátást azokon a területeken, ahol jelentős mértékű talajbolygatás zajlik, mivel ezekben a térségekben növekvő valószínűséggel fordulnak majd elő olyan állatok, amelyek veszélyes kórokozókat hordozhatnak" – mondta Kate Jones, az UCL professzora.

Guanójuk alapján azonosítottak új császárpingvin-kolóniákat az Antarktiszon

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.06. 10:35

Fotó: Miao Jian/Imaginechina / AFP
A kicsi állatok olyan hatalmas foltokat hagynak a jégen, amelyek a műholdas felvételeken is látszanak.
A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai a Sentinel-1 űrmisszió adatainak értékelése alapján tizenegy új kolóniáról számoltak be – közölte az Európai Űrügynökség, az ESA szerdán. Bár az állatok túl kicsik ahhoz, hogy láthatóak legyenek a műholdas felvételeken, guanójuk, vagyis ürülékük alapján azonosítható a jelenlétük, mivel hatalmas foltokat hagynak hátra a jégen.
A röpképtelen tengeri madarak tanulmányozása műholdak nélkül rendkívül nehézkes, mivel a Föld távol eső és nehezen megközelíthető területein élnek, ahol ráadásul akár mínusz 50 Celsius-fokra is süllyedhet a hőmérséklet. 
Az új adatok alapján a teljes antarktiszi kontinensen 61 császárpingvin-kolónia él. „Ez egy nagyon izgalmas felfedezés. És bár jó hír, a kolóniák kicsik, a teljes populációt csak 5-10 százalékkal növelik meg kicsivel több mint félmillió egyedre, vagyis 265 500 – 275 500 költőpárra” – mondta el Peter Fretwell, a BAS geográfusa, a tanulmány vezető szerzője.
A tudósok eredményeiket a Remote Sensing in Ecology and Conservation című tudományos folyóiratban mutatták be.

Két gorillakölyök is született az ezüsthátú Rafikit gyászoló ugandai parkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.05. 10:37

Fotó: Pierre Vernay/Biosphoto / AFP
A kölykök valószínűleg ugyanazon a héten, különböző csoportban születtek.
Két gorillakölyök is született a közelmúltban az ugandai Bwindi Áthatolhatatlan Nemzeti Parkban, amely még mindig gyászolja világhírű főemlősét, a júniusban megölt Rafikit. „Számunkra ez most némi vigaszt jelent. 
Egyet elvesztettünk. Kettőt kaptunk.

De persze egyetlen állat elvesztése is óriási fájdalom” – mondta Bashir Hangi, az Ugandai Vadvédelmi Hatóság szóvivője. A hatóságok úgy vélik, hogy a két kölyök a múlt hónap ugyanazon a hetében született, de két külön, olyan csoportban, amelyekbe szelíd, emberekhez szokott egyedek tartoznak.
Július végén 11 év szabadságvesztésre ítélték Ugandában azt az orvvadászt, aki júniusban, állítása szerint önvédelemből megölte Rafikit, az ország leghíresebb, sok turistát vonzó hegyi gorilláját. A június 1-jén eltűnt gorilla tetemét másnap találta meg egy keresőcsapat, a boncolás szerint az állatot egy, a belső szervekig hatoló éles tárggyal pusztították el. A korosabb, ezért ezüsthátúnak hívott hím gorillák közé tartozó 25 éves állat vezette a nemzeti parkban a 17 egyedből álló, Nkuringo néven ismert, a turisták körében népszerű csoportot.
A hegyi gorillákból körülbelül 1000 példány élhet vadon a világon, védett területeken, fele részben Ugandában, a többi Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A Kongói Demokratikus Köztársasággal határos, az UNESCO védelme alatt álló Bwindi nemzeti park egy 320 kilométer hosszan elnyúló, sűrűn benőtt esőerdősáv, amely főemlősöknek, elefántoknak és más vadon élő állatok sokaságának nyújt otthont. A turistákat azonban elsősorban az őserdőben élő mintegy 400 hegyi gorilla – a keleti gorilla egyik alfaja – vonzza a térségbe.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2018 novemberéig a súlyosan veszélyeztetett állatok közé sorolta a hegyi gorillát. Kelet-Afrika hegyi gorilláinak populációja jelentősen megfogyatkozott az elmúlt évszázadban az orvvadászat, a betegségek és az egyre fokozódó emberi jelenlét miatt. A természetvédelmi erőfeszítések eredményeként azonban az alfaj besorolása javult és ma már a veszélyeztetettek közé tartozik.