Előfizetés

ELTE-kollégiumok: egy szobában csak két diákot szállásolhatnak el a koronavírus-járvány miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.06. 16:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az óvintézkedések mellett alternatív lakhatási lehetőségeket, és támogatást is kínál az egyetem a csaknem tízezer új hallgatónak.
Felkészítette kollégiumait  Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az őszi szemeszterre, és a járványhelyzet miatt több változást is bevezetett az új tanévben kollégistái és hallgatói egészségének megóvása érdekében – írta a felsőoktatási intézmény honlapján olvasható közleményében Scheuer Gyula kancellár. Tájékoztatása szerint a szobákban elszállásolható diákok számát két főre csökkentették, hogy az ajánlott védőtávolság tartható legyen. Emellett kézfertőtlenítőket helyeztek ki a bejáratoknál, és a takarítás is gyakoribb lesz az épületekben. A portaszolgálatot és az ügyfélszolgálatot plexifallal választják el, a nyílászárókat rendszeresen fertőtlenítik, a közösségi területeket a szokásosnál gyakrabban takarítják és fertőtlenítik, valamint külön szabályozzák a közösségi terek használatát. Az egyetem azt is tervezi, hogy önkéntes alapon és indokolt esetben támogatja polgárai számára a teszt elvégzését, ennek feltételeit még vizsgálják. – Az ELTE alternatív szálláslehetőségeket, magánkollégiumi férőhelyeket, olcsó albérleti lehetőségeket is kínál a kollégistáknak, akiknek csaknem 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kollégiumi férőhely hiányában élne a lakhatási támogatással a következő félévben. Utóbbi  20-40 ezer forint havonta. Ehhez hozzászámolva a kollégiumokban fizetendő 10-20 ezer forintos díjat, a támogatás kedvező opció lehet a diákok számára – emelte ki a kancellár. Az egyetemen az új szemeszterben összesen 9 918 elsőéves kezdheti meg a tanulmányait. A létszámkorlátozás az ELTE vidéki kollégiumait nem érinti, azokban az épületekben elegendő hely áll rendelkezésre az összes jelentkező fogadására.

Kettő az egyben kampány: Müller Cecília a röszkei kerítés előtt beszélt a koronavírusról

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.08.06. 14:35
üller Cecília országos tisztifőorvos (j2) és Halmosi Zsolt rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes (k) a megnövekedett migrációs nyomásról tartott tájékoztató után Röszke közelében, a magyar-szerb határnál 2020. augusztus 6-án
Fotó: Rosta Tibor / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A tisztifőorvosnak a déli határzár előtt kellett elmondania, hogy milyen fertőzésveszélyt jelent az illegális migráció.
Új mérföldkőhöz jutott el csütörtökön kormányzati propaganda, hiszen először tartottak szimultán sajtótájékoztatót a migrációs nyomásról és az ezzel járó járványügyi kockázatokról. Müller Cecília országos tisztifőorvos rendőrök társaságában, a röszkei határkerítés mellett beszélt arról, hogy el kell kerülni az új koronavírus-gócpontok kialakulását – és hogy milyen módszerekkel keresik a fertőzötteket, illetve a környezetükben lévő kontaktszemélyeket a hatóságok.
Az MTI tudósítása szerint Müller a mezőkövesdi esetet mutatta be részletesen, ahol napokon belül 43 fertőzöttet találtak - az említett, dél-borsodi település, ami kézenfekvő helyszíne lett volna a járványügyi sajtótájékoztatónak, légvonalban is 186 kilométerre, közúton, autópályán pedig 300 kilométerre van Röszkétől.

Egy iskolai dolgozó belázasodott, így kezdődött minden

Mint mondta, az első mezőkövesdi fertőzött egy iskolai dolgozó volt, akinél a későbbi járványügyi vizsgálatok során a leggondosabb kikérdezés mellett sem sikerült azonosítani a fertőzés eredetét. Müller Cecília hozzátette, "nem nyert bizonyítást", hogy ő a fővárosban - egészségügyi intézményben vagy tömegközlekedésen - fertőződött volna meg; tünetei voltak, lázas volt és köhögött, de koronavírusra akkor nem tesztelték, majd június 16-án részt vett egy 27 fős iskolai értekezleten, ahol senki nem viselt maszkot; egy másik, június 23-i értekezleten is részt vett és két családtagjának is átadta a fertőzést. A második iskolai értekezleten jelen volt a "második beteg", akit elsőként azonosítottak koronavírus-fertőzéssel, környezetében pedig azonnal elindult a kontaktkutatás, majd a járványügyi vizsgálat derített fényt a megbetegedésre - ismertette Müller Cecília. A népegészségügyi szakemberek és a velük dolgozó rendőrök végül három megye 29 településén 334 embert kerestek fel, összesen 43 fertőzöttet azonosítottak, közülük öt beteg került kórházba. Az országos tisztifőorvos jó hírnek nevezte, hogy 334 emberből 260-an már elhagyhatták a hatósági házi karantént, az utolsó pozitivitást július 23-án észlelték, ezért elmondható, hogy sikerült megállítani a járványt a dél-borsodi városban.

Sokba kerül a fegyelmezetlenség

Müller arra is figyelmeztetett, hogy az emberek fegyelme "kicsit lazulni látszik"; változatlanul be kell tartani a járványügyi szabályokat. Azt javasolta, hogy csakis egészséges, tüneteket nem mutató ember menjen munkába, közösségbe. A koronavírus-gyanús eseteket - folytatta - továbbra is a háziorvosnak kell telefonon jelezni, aki gondoskodik a mintavételről. Müller Cecília szólt a maszkhasználat, valamint a rendszeres, alapos kézmosás és a szellőztetés szükségességéről, majd megjegyezte azt is, hogy a népegészségügynek és a kormányhivataloknak mintegy 50 millió forintos, a rendőrségnek pedig további 8 milliós költséget jelentett a mezőkövesdi eset.
És hogy mi köze mindennek a migrációhoz? A sajtótájékoztatón végül erre is sikerült választ találni: Müller ugyanis kifejtette, hogy „Magyarország közegészségügyi és járványügyi helyzete kiváló, ezt rendkívüli mértékben veszélyezteti az ellenőrizetlen migráció”.
Az esemény apropóját egyébként az adta, hogy a rendőrség szerint csütörtökre virradó éjjel száz fős, agresszív migráns csoport ostromolta meg a röszkei kerítést.
A sajtótájékoztatón beszédet mondott Halmosi Zsolt, országos rendőrfőkapitány-helyettes is, aki a magyar-szerb határon fokozódó migrációs nyomásról beszélt. Halmosi kitért a föld alá ásott csempészalagutakra is, és bejelentette, hogy a föld alatt is megerősítik majd a határzárat, bár hogy milyen mélységben, azt a hvg.hu szerint már nem árulta el. A röszkei áttörési kísérlet végül egy határsértőnek sikerült, de őt azonmód őrizetbe is vették a rendőrök.

Kipréselték a béremelést a Postából a szakszervezetek

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.08.06. 13:33

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Magyar Postának ugyan nincs engedélye az EU-tól, de sztrájktól tartva kénytelenek voltak vállalni a béremelést.
A nyomásgyakorlás eszközei, többek között a postai dolgozók idei demonstrációja és Orbán Viktor miniszterelnök megszólítása, valamint a sztrájkkészültség nélkül aligha sikerült volna elérnie a postai szakszervezeteknek a Magyar Postával csütörtökön megkötött béremelési megállapodást – mondták szakszervezeti vezetők sajtótájékoztatójukon. A megállapodás értelmében a postai dolgozók átlagosan 8 százalék alapbérfejlesztésben részesülnek idén, ugyanakkor egyéb folyósításoknak köszönhetően a dolgozók bértömege 11 százalékkal emelkedik – közölték. – Túlzás lenne tárgyalássorozatnak nevezni a történteket, mivel a munkáltató konkrét ajánlatot nem tett a mostani megállapodásig – mondta Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke. A Magyar Posta sokáig kitartott az egyszeri juttatási ajánlatuk mellett, de Tóth szerint a négy postai szakszervezet kitartó munkája – valamint a MÁV és a Volán dolgozóinak szolidaritása – eredményeként sikerült elérni, hogy idén 11,5 milliárd forint extra forrást biztosítsanak a 21250 postai dolgozónak. A béremelés idén májustól értendő, tehát visszamenőleg is megkapják a dolgozók az emelést. Tóth szerint nagy eredmény, hogy az emelés mértékében sikerült elismertetni a szenioritási szempontokat, hogy „a postát a hátukon vivő régi munkavállalók” hivatástudatát elismerjék. – Nagyon elmaradt béren vannak a postások” Tóth szerint, sok éven át dolgozó kollégáik is a garantált bérminimum körüli összeggel mennek csak el nyugdíjba. A szakszervezeti vezető kifejezte igényüket a jövőbeni fizetésemelésekre is, elismerve ugyanakkor, hogy szűkösek a Magyar Posta bevételei, amiből nem egyszerű ennek fedezetét biztosítani. Ezzel kapcsolatban említették, hogy a kisebb vidéki posták helyzete továbbra is nehéz, illetve a digitalizáció és a készpénz visszaszorulása miatt is van mit behoznia a Magyar Postának. – Az idei évre meg fognak nyugodni a kedélyek – fűzte hozzá Pfeifer Tamás, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke, ám elismerte, hogy nem minden kolléga lesz maximálisan elégedett. A Magyar Posta korábban azzal utasította el a dolgozók béremelési követeléseit, hogy az uniós versenyjogba ütközne, az Európai Unió jóváhagyása nélkül nem lehetséges a béremelés. Lapunk erre vonatkozó kérdésére Pfeifer Tamás elmondta, hogy a „tulajdonos Magyar Posta bevállalta”: amíg Brüsszelben döntenek arról, hogy az állam beavatkozhat-e a postai szolgáltatónál, addig is biztosítja az összeget. Erről érdemes tudni, hogy az EU azt vizsgálhatja, hogy az összeg biztosítása nem piacot befolyásoló tiltott támogatási forma-e, ami hátrányosan érint más csomagküldőt és egyéb szolgáltatót.