Előfizetés

Saját magának is sallert nyomott a kormány

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.07. 07:40

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A hatalom folyamatosan igyekszik ellehetetleníteni a civil szervezeteket. Ennek egyik jelentős állomása a norvég alap blokkolása.
Olyan jó pályázati rendszerrel, amilyet a Norvég Civil Alap működtetett, még nem találkoztunk. Abszolút pozitív a véleményünk – számolt be Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület programvezetője lapunknak. A pályáztatás a tartalmát, lebonyolítását tekintve is teljesen korrekt volt. Ahogyan az volt az elszámolás is.
A norvég alap befagyasztása miatt lehetetlenné vált, hogy az egyesület megfelelően eleget tegyen egyik fontos feladatának. A civil szervezet ugyanis a Balatonnál élő helyi lakosságot készítette fel arra, hogy minél inkább megalapozott észrevételekkel és javaslatokkal vegyen részt a vízgyűjtő-gazdálkodásra vonatkozó hivatalos egyeztetéseken.
„A vízgyűjtő-gazdálkodás furcsa, de nagyon fontos kifejezés” – magyarázta Hajósy Adrienne. A kormány ilyen címen hatalmas, ezermilliárdos nagyságrendű összegeket remél az Európai Uniótól. Ennek egyik feltétele azonban a téma „társadalmasítása”, a polgárok bevonása a közügyekbe. Ha ez a feltétel nem teljesül, nincs pénz. „A kormány a civileknek akart kárt okozni, de saját magának is adott egy pofont” – állapította meg Hajósy Adrienne.
A Népszava brüsszeli tudósítója írta meg a minap, hogy a magyar kormány inkább veszni hagyja a Norvég Civil Alap forrásait (továbbá az úgynevezett EGT Alap pénzét), ha nem szólhat bele a civil szervezeteknek szánt támogatások elosztásába. A hír az általunk megkérdezett szervezetek mindegyikéhez eljutott, de nem mindenki nyilatkozott. „Most nem alkalmas, legyen szíves, keressen valaki mást” – hárította el megkeresésünket egy vidéki egyesület képviselője. Akadt, aki maradéktalanul dicsérte a Norvég Civil Alapot és keményen bírálta a kormányt, nevét viszont nem szerette volna adni véleményéhez. Kérdésünkre nem titkolta, hogy retorziótól tart. „Sajnos, ez egy ilyen ország” – mondta.
A romák integrációjával foglalkozó BAGázs Közhasznú Egyesület a Norvég Civil Alapnak köszönhetően olyan hiánypótló projektekre nyert el támogatást, amelyekre máshova nem tudott volna pályázni – hangsúlyozta Both Emőke, az egyesület elnöke. Ráadásul a feltételek teljesítése nem járt olyan nagy bürokratikus terhekkel, mint amilyeneket az EU-s pályázati kiírások megkövetelnek. A szervezetek a programok megvalósításban is segítséget kaptak.
Bár a BAGázs állami feladatokat is ellát, ehhez állami támogatást nem vesz igénybe. „Szó sincs arról, hogy az egyesületünket a megszűnés fenyegetné, de lennének olyan elképzeléseink, amelyekkel pályáznánk, ha létezne a norvég alap. Nem mindegy, hogy a tevékenységünket mennyire szűk vagy tág körben végezhetjük” – közölte Both Emőke.
Az egyesület vezetője szomorúnak tartja, hogy a kormány blokkolja a Norvég Civil Alapot. Hiszen egy demokráciában a cél éppen az lenne, hogy a civil szervezetek függetlenül, állami befolyástól mentesen működhessenek, és adott esetben akár külső kontrollt gyakorolhassanak a mindenkori kormány fölött. Ha a kormány beleszólást kér magának a pénzek elosztásába, akkor esély van rá, hogy a támogatásokról nem szakmai, hanem politikai alapon döntenek – jelentette ki Both Emőke, aki szerint az ilyen kormányzati szándék megnehezíti a civil szektor működését.
Az Esély-kert Alapítvány annak idején arra vállalkozott, hogy az öngondoskodás előmozdítása érdekében közösségi műhelyt hoz létre Újpesten, ahol jelképes térítési díj ellenében asztalos- és szabás-varrás foglalkozásokat szervez a leszakadó rétegekhez tartozók, álláskeresők számára. Gábor Zsuzsa, az alapítvány projektvezetője elmondta, hogy 2010 után hiába pályáztak sok helyre, egyedül csak a Norvég Civil Alaptól nyertek támogatást. „Pár éve már nem is adunk be pályázatot sehova. Nem látjuk értelmét” – tette hozzá.
A közösségi műhely komoly anyagi gondokkal küzd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-as adományának köszönheti, hogy még létezik egyáltalán. Gábor Zsuzsa szerint a kormány folyamatosan, egyre inkább igyekszik ellehetetleníteni a civil szférát: ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy a norvég alap működésébe is beavatkozik, és nem törődik azzal, hogy így rengeteg pénztől esnek el a magyar civil szervezetek.

Elherdált pénzek

Magyarország a Norvég Civil Alapból, valamint az úgynevezett EGT-alapból összesen nagyjából 75 milliárd forintot kaphatott volna 2014 és 2020 között. Ennek a pénznek a nagyobb részéről a kormány dönthetett volna, egy kisebb szeletet viszont a civilek oszthattak volna szét. A 2009-2014 közötti időszakban például 153 millió euró támogatást használt fel Magyarország ezekből a forrásokból, a civil részről pedig az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcicum döntött. A kormánynak azonban ez nem tetszett, ezért hadjáratot indított a szervezet ellen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: amíg „álcivilek” akarják a pénzt osztani, amíg „Soros György akarja a pénzt osztani”, addig nem tudnak megállapodni a norvég- és az EGT-alapról. A tárcavezető nem akart olyan civil szervezetet megnevezni, amely a kormánynak megfelelő, mert szerinte „nagyon sok ilyen van”. K. A.

Megugrott a koronavírus-fertőzöttek száma

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.07. 07:20

Fotó: Rosta Tibor / MTI
A kormányzati kommunikáció bátorítja a könnyelmű viselkedést, ami segítheti a vírus terjedését.
– A 33 új eset még nem a világvége, valószínűleg nem vezet oda, hogy a kormány ismét elrendeli a szigorításokat – mondta lapunknak Weltner János sebész főorvos, aki a járvány kezdete óta a közösségi médiában napi grafikákon mutatja be a hazai vírushelyzet alakulását. Noha csütörtökön egy helyszíni szemlét és sajtótájékoztatót is szentelt az országos tiszti főorvos a migráció lehetséges járványügyi kockázatainak, a nap koronavírus híre a pápai volt, ahol szerda éjfélig 22 újabb koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. Ehhez jön még további 11 új beazonosított fertőzött az ország más pontjairól. Müller Cecília tájékoztatóján arról beszélt, hogy „tüneteket mutató személy ment közösségbe, emiatt lett hirtelen ennyi fertőzött Pápán”. Ugyan azt nem mondta meg, hogy hol és pontosan mi történt, de úgy tudjuk, egy pápai óvodában és az onnan tíz kilométerre lévő, Pápakovácsiban található idősek otthonában rendeltek el tömeges szűrést. A Portfólió szerdán arról írt, hogy Pápa erzsébetvárosi részének óvodájában rendkívüli intézkedéseket vezettek be, miután az egyik óvónőnél igazolták a vírus jelenlétét. 
Weltner János szerint az új megbetegedések számának megugrása azért is intő jel, mert egyszerre több megyében is nőtt az esetszám. Falus Ferenc egykori tiszti főorvos szerint nehéz megmondani, hogy pontosan mi történik, mert a kormányzat továbbra sem árul el részleteket. Furcsa az is, hogy az országos és a helyi orgánumokban, illetve az állami honlapon megjelenő adatok nincsenek szinkronban. Például a pápai, a soproni fertőzésekről szóló sajtóbeszámolók már a hét elején megjelentek, de a hivatalos országos adatközlésben csak csütörtökön kerültek be. Abban mindkét szakember egyetértett, hogy egyre lazábban viselkednek az emberek. Így a zárt terekben, a közlekedési eszközökön sokan nem viselnek maszkot. Ez a „szabadosság” Falus szerint visszaüthet, föllobbanthatja a járványt. A szakember azt mondta, ezt a viselkedést a kormányzati kommunikáció is bátorítja, amikor azt sugallja: „ha itthon maradsz, nincsen baj, a külföldről érkező veszélyt pedig megfogjuk a határon.” Bár a pápai „rekord” ellenére jóknak mondhatók a hazai számok, a környező országokban egyre több a megbetegedés. 24 óra leforgása alatt Ukrajnában 1318-cal, Romániában 1300-zal nőtt az új esetek száma, Oroszországban pedig 5200-zal. A koronavírus-fertőzések helyi gócpontjai miatt a 380 lengyelországi járás közül 19-ben szigorítanak a járványügyi intézkedéseken, de Németországban, Franciaországban is naponta nő az új esetek száma. A környező országokban zajló folyamatokra egyelőre csak annyit reagált a magyar kormány, hogy Spanyolország kockázatosságát átértékelte a biztonságos zöldről a rizikósnak tekintett sárgára. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtökön ugyanakkor hangsúlyozta, hogy fokozott óvatosságra van szükség a zöld országokban is. Szerinte nagyobb kockázat nélkül lehet utazni a környező országok közül Szlovákiába, Ausztriába, Szlovéniába, Horvátországba. Beszélt arról, hogy az országbesorolásokkal foglalkozó szerdai kormányülésen Spanyolország mellett más állam átminősítése is szóba került, de egyelőre a kabinet kivár, mert úgy látták, ezekben az államokban nem olyan radikális az emelkedés, mint a spanyoloknál. Közölte azt is, hogy majdnem 5 millió vakcinára kötött le kapacitást a magyar állam. Bár azt nem árulta el, hogy mely cégtől és milyen határidővel szereznék be a vakcinát.

Lánya indulhat az elhunyt Koncz Ferenc körzetében

Doros Judit Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.07. 07:00
Koncz Zsófia
Fotó: Marjai János / MTI
Úgy tudjuk, a döntést augusztus 20-a után akarják bejelenteni.
Koncz Zsófiát, a motorbalesetben július 10-én elhunyt képviselő, Koncz Ferenc lányát indítja a Fidesz októberben az időközi parlamenti képviselői választáson – értesült több forrásból is a Népszava. Úgy tudjuk, a döntést augusztus 20-a után akarják bejelenteni. A Fidesznek rendkívül fontos az október 1 1-i időközi választás, hiszen az eredménytől függ, hogy megőrzi-e a sarkalatos törvények átírásához, az alaptörvény módosításához szükséges kétharmados többségét. Ugyanakkor ez tűzbe hozza az ellenzéki erőket is, a pártok azt szeretnék, hogy a Fidesz jelöltjének csak egy kihívója legyen - kiválasztásáról jelenleg is folynak a tárgyalások. A kormánypárt ifjúsági szervezetének országos alelnöki posztját korábban betöltő Koncz Zsófia azzal vált ismertté, hogy 2015-ben Böröcz László Fidelitas-elnökkel közösen előállt a „provokátorfigyelő” ötletével: közzé akarták tenni azok nevét, akik szerintük szándékosan zavarják az állami rendezvényeket. Az ötlet botrányt kavart, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogsértőnek minősítette a kezdeményezés. Később Koncz Zsófia Magyarország washingtoni nagykövetségén kapott állást a politikai stábban, külpolitikai munkatársként. A Fideszben egyébként hagyományosan a választókerületi elnököknek, a regionális igazgatóknak és Kubatov Gábor pártigazgatónak van a legnagyobb szava abban, hogy ki induljon egy-egy választáson. Mivel Koncz Ferenc volt a térség választókerületi elnöke is, így most felsőbb szinten dönthetnek a nominálásról: Bíró Márk, a Fidesz észak-magyarországi regionális igazgatója és Kubatov mondhatja ki formálisan a döntő szót. A kiválasztás fő szempontja minden bizonnyal Koncz Ferenc népszerűsége lehetett. A párt egyik korábbi vezetője tisztviselője szerint a Fideszben az a szokás, hogy azokban a választókerületekben, amelyek kisebb településekből állnak össze nem országosan ismert politikusokat, hanem „helyi véleményformálókat” – például iskolaigazgatót, orvost, ismert borászt – indítanak. Információink szerint fideszes berkekben emiatt felvetődött, hogy Molnár Péter, a Patrícius Borház birtokigazgatója, egyben a Tokaji Hegyközségi Tanács elnöke legyen a párt jelöltje.  Az ellenzéki oldalon egyelőre két név forog, bár a pártok azt szeretnék, ha a végén az összefogás jegyében csak egy közös jelölt maradna. A 2018-as országgyűlési választáson a 49,3 százalékkel győztes Koncz Ferenc után másodikként a jobbikos Bíró László futott be 31,6 százalékkal, míg Papp Zsolt, az MSZP-Párbeszéd jelöltje 14,9, az LMP-s Tarnai Gábor pedig 2,3 százalékot szerzett. Úgy tudjuk, Bíró László újból vállalná a megmérettetést, s a két évvel ezelőtti számok szerint valóban ő lehet a legesélyesebb vetélytársa egy kormánypárti indulónak. Ám az elmúlt két évben a helyzet sokat változott. A Jobbik azóta sokat gyengült köszönhetően a párt körüli csetepatéknak. Most a baloldalon felmerült egy komoly név: a szocialista Bráz Györgyé, aki több cikluson át sikeresen vezette Tiszaújvárost. A Fidesz helyzetét az is nehezítheti, hogy nem a 8 ezres Szerencs a választókörzet legnagyobb lélekszámú települése, hanem a 18 ezer lakosú Tiszaújváros, ahol tarolt tavaly ősszel az ellenzék, fideszes helyi képviselők csak kompenzációs listán jutottak mandátumhoz. Bráz György ugyan nem indult újra a polgármesteri tisztségért – Fülöp György, a Tiszaújvárosi Lokálpatrióták és az MSZP közös jelöltje nyerte el ezt a posztot –, ám ez nem jelenti azt, hogy országgyűlési képviselőjelöltként ne lehetne sikeres. Varga László, a szocialisták borsodi elnöke a Népszavának annyit árult el, hogy folyik az egyeztetés a pártok között, a maga részéről Bráz Györgyöt kiváló jelöltnek tartaná.  A pártoknak szűk egy hónapjuk van arra, hogy megtalálják országgyűlési képviselőjelöltjüket az október 11-re kiírt időközi választásra: a kampány augusztus 22-én kezdődik el, a jelölteket pedig szeptember 4-én 16 óráig lehet bejelenteni. Információink szerint az ellenzéki pártok elemzései, felmérései azt mutatják, nem előre lefutott a meccs, ha jó a jelöltjük, erős a kampány, akár győzhetnek is. Ám hiába szűnne meg ezzel a Fidesz kétharmados többsége, a kormánypárt azért jó előre bebiztosította magát ilyen esetekre is. Ellenzéki győzelem esetén még mindig bízhatnak Ritter Imre német nemzetiségi képviselőben, aki eddig is rendre a Fidesszel szavazott, s vélhetően ezután is ezt fogja tenni, illetve a Mi Hazánk Mozgalom soraiban ülők is „besegíthetnek” a szavazásokkor. Mindennek ellenére a tét nagy, az ellenzéki összefogás erejét ugyanis a tavalyi önkormányzati győzelmek után tovább növelné egy időközin megszerzett parlamenti mandátum, míg a jobboldal bukna egy fontos körzetet az egyik nagy jövőbeli fejlesztési körzet, a NER-urak által kedvelt Tokaj-Hegyalja tőszomszédságában.