Egyetemi szintű színészképzés két helyen zajlik ma Magyarországon: Budapesten és Kaposváron. A helyzet pikáns: a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) modellváltása után most már mindkét egyetem vezetője Vidnyánszky Attila. Igaz, felsőfokú magyar nyelvű képzésen részt lehet venni a határon túl is: a kolozsvári Babes Bolyai Egyetemen Színház és Film Karán színművészet szakon 10 ingyenes és 5 fizetéses, valamint a teatrológia szakon 7 ingyenes és 3 fizetéses hely áll a diákok rendelkezésére. A színészmesterségre elhivatottságot és tehetséget érzők mehetnek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre, az Újvidéki Művészeti Akadémiára, a pozsonyi Színművészeti főiskola (VŠMU) is várja a magyar nyelvű hallgatókat.
A karrierjét Beregszászon kezdő Vidnyánszky Attila vezette Kaposvári Egyetem és a Nemzeti Színház 2018-ban megállapodást írt alá a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával arról, hogy lesz magyar nyelvű színészképzés náluk. Telefonon kapott információink szerint ez jelenleg inkább szakköri működésként fogható fel, részletes információkkal lapzártánkig nem tudtak szolgálni.
OKJ-s tanfolyamokon segédszínész, statiszta, gyakorlatos színész végzettséget lehet szerezni, a szakképzési évfolyamok száma minimum 1 év, minimális óraszáma: 480 óra. Erre több tanoda is akkreditált színészképzés több is rendelkezésre áll, ezek azonban nem adnak felsőfokú végzettséget – ez később alacsonyabb színházi fizetést is jelent. Ilyen többek között a Thália Tanoda, a Nemes Nagy Ágnes Színészképzés, a GNM Színitanoda, a Madách Művészeti Iskola, a Théba Művészeti Akadémia, a Pesti Magyar Színi Akadémia. A színházak stúdióinak és tanodák hallgatói közül sokan megpróbálkoznak az egyetemi felvételivel is.
A Felvi.hu statisztikája szerint az SZFE egyáltalán nem veszített népszerűségéből, sőt: 2001-ben 1185-en jelentkeztek, közülük 51-en jutottak be, 2010-ben 1150-en próbálkoztak és 61 hallgatót vettek fel, tavaly pedig az SZFE-re 2035-en jelentkeztek, közülük 128 diákot vettek fel. Az idén 155 éves Vas utcai álomhely a szeptemberben kezdődő 2020/21-es tanévben 13 szakon kezdi meg a képzést.
Ha csak az elmúlt tíz év filmes díjait vesszük számba – köztük két Oscar-díjjal – az SZFE-n végzett hallgatók eredményessége kimagasló. Felsőfokú végzettséget filmesként a Metropolitan Egyetemen lehet szerezni, továbbá az ELTE Filmtudományi Tanszékével együttműködő Budapest Filmakadémián. Szakképzettséget adó filmiskola több is található.
Agrártudományi és művészeti egyetem
Már a Kaposvári Egyetem (KE) augusztus elsejei Szent István Egyetembe olvasztása – hivatalos megfogalmazásban: összevonás – is komoly bizonytalanságot okozott a somogyi megyeszékhely színészképzésével kapcsolatban, hiszen a létrejött universitast a magyar agrárképzés bázisaként határozták meg az illetékesek, amelyben meglehetősen testidegen a kaposvári művészeti kar és benne a színművész szak, ám a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványának kuratóriumi tagjainak kinevezése után még inkább kérdőjelessé vált a képzés jövője, hiszen kuratóriumi elnökként Vidnyánszky Attila bevette az SZFE-t, azaz elvileg már hátországként sincs szüksége somogyi bázisára.
Mely hosszú előkészítés, s nem kevés politikai-kulturális csatározás után 2003-ban indította első évfolyamát: a kaposvári Csiky Gergely Színház legendás igazgatójának, az SZFE korábbi rektorának, Babarczy Lászlónak többek között az első Orbán-kormány kultuszminiszterével, Pálinkás Józseffel is meg kellett harcolnia, hogy a hazai színházi világ egyik emblematikus helyszínén indulhasson az ország második színészképzése, miután a majdani MTA-elnök Debrecenbe képzelte az új szakot.
Végül annyit azért sikerült elérnie, hogy a kaposvári képzés eleinte csak főiskolai végzettséget adjon, s négy évet kellett várni az első egyetemi osztály indulására. Babarczy 2008-ig vitte a képzést, s Csáki Judit kritikus, újságíró személyében megfelelő utód folytatta az általa megkezdett munkát, melyek értékét, minőségét jól mutatta, hogy trimeszterek végén – a tanévet három szakaszra bontotta a képzés – a színészhallgatók vizsgaelőadásaira az ország minden részéről ellátogattak a szakemberek, s a városban is akkora érdeklődés mutatkozott a produkciókra, hogy hamarosan szűknek bizonyult az egyetem saját játszóhelye, s sokszor nem lehetett beférni az előadásokra.
Vidnyánszky Attila érkezésével aztán alapjaiban változott meg a képzés: a Nemzeti Színház későbbi főigazgatóját 2011-ben úgy kapott címzetes egyetemi tanári kinevezést a KE-től, hogy semmi köze sem volt az egyetemhez vagy a városhoz, azaz borítékolható volt: miután az SZFE-n nem sikerül hatalomhoz jutnia, Kaposváron veti meg a lábát. Miután a tanszékvezetéshez nem volt megfelelő végzettsége – a Fidesz-KDNP-s kétharmad csak később hozott törvényt, hogy a Kossuth-díj professzori címre jogosít –, így az egyetem vezetése a tanszéket intézetté alakította át, melynek vezetését – egy megfelelően kiírt pályázat után – Vidnyánszky nyerte el. Aki a diákok tiltakozása ellenére hamarosan kirúgatta a régi tanári gárdát – Csáki Judit mellett többek között Mohácsi Jánost, Réthly Attilát, Kocsis Pált, Jászay Tamást –, s az egyetemet az sem zavarta, hogy a jogtalanul eltávolítottak sorra megnyerték az intézmény ellen indított pereket, melyek elvesztése súlyos tízmilliókba került a KE-nek.
Vidnyánszky átalakította a képzést is, a hallgatók színházakhoz kerültek, elvileg a minél több gyakorlati lehetőség miatt, a valóságban ez jellemzően egyszerű statisztálást jelentett a szükséges mesterségórák kárára. Az oktatói gárda is jelentősen átalakult, érkezett például a szélsőjobbos kirohanásairól elhíresült Takaró Mihály, a felvételin pedig – Eperjes Károly osztályánál – a vallási hovatartozás is szóba került. Vidnyánszky mindezt már a KE művészeti rektorhelyetteseként vezényelte, az intézetet jelenleg Kéri Kitty vezeti, bár mindez vélhetően nem jelent nagy leterheltséget, hiszen a színházakhoz kivezényelt hallgatók híján a művészeti kar épülete meglehetősen kihalt. És nagy kérdés, lesz-e maradásuk a nemzeti agráregyetem berkein belül, főleg, hogy Vidnyánszky vigyázó szemeit immár az SZFE-re vetette.
