Előfizetés

Orbán: Szupercsapat megy a gócpontokhoz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.07. 08:15
Orbán egy 2016-os Kossuth Rádiós interjú közben
Fotó: Anadolu Agency / Hungarian Prime Ministry Press O
„Jól néznek ki, jelentem” – mondta a speciális egységről. A miniszterelnök arról is beszélt: csaknem ötmillió vakcinát rendeltünk. Az EU-nak van olyan kísérlete, hogy összehangolja az igényeket, koordinálja a rendelést, itt jelentkezett be Magyarország.
Az operatív törzs folyamatosan dolgozik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Pápán talált gócpontról péntek reggel, a Kossuth Rádió műsorában. A miniszterelnök közölte: lassan látható lesz az a tudományos-fantasztikus filmekre emlékeztető szerelést viselő speciális egység is, amely a gócpontok kialakulásakor végez majd elkülönítést. Az egységgel kapcsolatban hozzátette, „kértem a belügyminisztert, hogy ez ne a mi édestitkunk legyen”, ha feltűnik a szupercsapat, tudják az emberek, hogy mit csinálnak. „Jól néznek ki, jelentem”, az egység hamarosan látható lesz – fogalmazott.

Azt tanácsolja, csak a szomszédos országokig utazzunk

A miniszterelnök arról is beszélt: nem lehet az élet minden apró rezdülését szabályokkal körülárkolni, így mindenkit arra kér, a személyes közreműködésével is segítse a védekezést. Egy ország intelligenciaszintje dönti el a védekezés minőségét, van jelentősége a „közjózanságnak”. Ennek jegyében ha például valaki beteg, köhög, lázas, ne menjen emberek közé – üzente. Kiemelte, hogy „a kormány el fogja végezni a munkáját”, de mindenkit arra kér, hogy felelősséggel éljen a szabadságával. A tűzijáték megtartására jogilag lett volna lehetőség, mégsem tartják meg, a kormány próbál a döntéseivel példát mutatni – jelentette ki. Hangsúlyozta hogy nem jó dolog ilyenkor országokat név szerint emlegetni, de a szerdai kormányülésen mégis kénytelenek voltak Spanyolországot áttenni a sárga jelzésű országok közé. Ha már utaznak az emberek, ne menjenek nagyon messzire, inkább csak a szomszéd országba – tanácsolta, hozzátéve, hogy Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország biztonságos, a másik három sajnos nem az.

Magyarország csaknem ötmillió vakcinát rendelt

Orbán kiemelte azt is: bízik abban, hogy talán az egész emberiség rendezettebben fordul rá a második hullámra. A vakcinát versenyben fejlesztik, több ország, több nagy gyógyszergyár, több kutatóintézet dolgozik egyszerre. Amikor kijön a vakcina, vitatni is fogják, hogy melyik jobb. Ezért arra kérte az egészségügyminisztert, hogy amikor megjelenik a vakcina, nyugodt, szakszerű véleményt mondjanak a magyaroknak. Közel ötmillió vakcinát rendeltünk, az EU-nak van olyan kísérlete, hogy összehangolja az igényeket, koordinálja a rendelést, itt jelentkezett be Magyarország.

„Ha az ég nem szakad le és nem ér össze a földdel”

Orbán megismételte, hogy ma többen dolgoznak, mint januárban, és mintegy 30-35 ezres hiány van a járvány előtti időszakhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a kormány jól halad, mivel ez a szám messze 100 ezer felett is volt – fűzte hozzá. A miniszterelnök szerint – „ha az ég nem szakad le és nem ér össze a földdel” – jó esély van arra, hogy ez a különbség ősszel eltűnik, és annyian dolgoznak majd, mint a vírus megjelenése előtt. Megjegyezte, hogy nem kíván megelégedni a vírus előtti foglalkoztatottsági szinttel, hanem azon is túl szeretne lépni. Szerinnte 2010-ben azzal tudták megnyerni a választást, hogy egymillió új munkahely létrehozását vállalta, 8-9 év alatt pedig létre is hoztak több mint 800 ezer munkahelyet, amit világrekordnak tart. Magyarország erre büszke lehet, és arra is, hogy egyre többen hiszik el, érdemes dolgozni, a megélhetést munkára és nem segélyekre kell alapozni – fejtette ki, majd azt mondta, „azért mentünk tönkre a baloldali kormányok alatt, mert ők bátorították, elősegítették” a segélyre alapozó felfogást.

„Libernyákok”

A miniszterelnök azt mondta, minden Magyarország területére illegálisan belépni akaró, az ellenőrzést elkerülő bevándorló biológiai, egészségügyi fenyegetést jelent Magyarország számára, amit bármi áron meg kell akadályozni. Közölte, hogy a migráció és a koronavírus-járvány összekötésével nem szabad olyan képet teremteni, hogy minden migráns biológiai bomba, de néhányan valóban azok, és a baj az, hogy nem tudják, kik. Ezért szerinte minden illegálisan belépőre potenciális fertőzőként kell tekinteni. Azt mondta, ez egy túl szigorú kijelentés az „emberi jogi harcosoknak”, akiket ő „libernyákoknak” hív, de szerinte a magyaroknak az önvédelem logikájával kell gondolkodniuk. Hangsúlyozta: azt kérte a belügyminisztertől, hogy a rendőrök és a katonák – ahogy eddig is, ezután is – férfiasan lépjenek fel és állítsanak meg minden illegális határátlépést, mert az már közegészségügyi kockázatot is jelent.

Politikai hangyaboly

Kitért arra is, hogy nem egyszerűen szórakoztatóipart látnak, amikor könnyűzenéről beszélnek, hanem a magyar kultúra egy fontos szeletét. Ez politikailag is egy hangyaboly, ha rossz helyen nyúlnak bele, mindenki tiltakozni fog. Ezért a miniszterelnök azt kérte, úgy támogassák őket, hogy közben maradjanak tőlük távol, producereket, a zeneiparhoz közel állókat kértek fel, hogy döntsenek a támogatásokról.

„Bezsonganak” a magyarok, ha fiúgyermek születik

Elmondta, hogy a kormánynak nem jár szabadság, de a munka minőségének fenntartása érdekében minden tagjának, neki is pihennie kell néhány napot. A kormányfő közölte: legutóbb született unokáját Jánosnak hívják. „Most még Kukorica Jancsi, de reméljük, hogy János vitéz lesz belőle” – tette hozzá. Megjegyezte, nem érti, hogy a magyarok miért „zsonganak be” a fiúgyermek születésekor. Hangsúlyozta, soha nem tett különbséget gyermekei között a nemük miatt, ezért úgy nevelte minden lányát, hogy a saját lábukon meg tudjanak állni, versenyképesek legyenek a férfiakkal. „Szép dolog, ha az embernek van férje, meg van mellette férfi, de azokra nem lehet mindig számítani” – mondta.

MNB-alapítvány: Nagy vagyon, kevés haszon

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.08.07. 08:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hiába volt 275 milliárdos pénzügyi befektetése a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak, a szervezet kevesebb mint egy hónap alatt mindössze 184 millió forintnyi kamatbevételt ért el – derült ki a tavaly létrehozott szervezet beszámolójából. Az alapítvány mérlege csak a december 6. és a december 31. közötti időszakot tükrözi, azonban ezzel együtt is kevésnek tűnik a „pénzügyi műveletekből” származó bevétel. (Az indoklásban csak annyit jegyeztek meg részletezésként, hogy ez az összeg kamatbevételt jelent.) Összehasonlításul: az egyéves magyar állampapírnak 2,5 százalékos a hozama, ami azt jelenti, hogy 275 milliárd forintos befektetés esetén havonta több mint ötszázmillió forintnak kellene befolynia az alapítványhoz. Természetesen más is indokolhatja az alapítvány számait, így például az, hogy a beszámoló december hatodikától indul és a kamatfizetés előtte történt, vagy éppen az, hogy olyan hosszú lejáratú pénzeszközökben áll a vagyon, amelyből hosszabb időtartam után realizál nyereséget az alapítvány. Rákérdeztünk a Pallas Athéné Domus Meritinél, hogy pontosan miben tartják ezt az óriási összeget. Az alapítvány válaszolt is meg nem is: kiderül, hogy a befektetések jó részét 238 milliárdot vállalati kötvényekben, méghozzá az MNB saját, azaz a alapítványok vagyonát kezelő, az alapítvány tulajdonába tartozó Optima Zrt. kötvényeiben. A vállalkozásról korábban a 24.hu írta meg, hogy annak a befektetései részint állampapírokat, további vállalati kötvényeket jelent, bankbetéteket jelent. A sajátos konstrukcióról szintén a hírportál állapította meg, hogy ezzel a jegybank az alapítványain keresztül állampapírokat vásárolt, azaz saját maga finanszírozta meg az államadósságot. Az alapítványnak emellett 37 milliárdnyi tulajdonviszonyt jelentő részesedése van az Optima mellett a szintén jegybanki befektetéseket menedzselő Ferida Zrt.-ben és a kecskeméti duális oktatási (Kedo) Zrt.-ben. A meglehetősen alacsony jövedelmezőség kapcsán az alapítvány annyit mondott, hogy a 238 milliárdnyi vállalati kötvény után az alapítvány egységesen 1,1 százalékos éves kamatot realizált. Ugyanakkor kissé talányosan megjegyezték: „ez nem jelenti azt, hogy ez a vagyontömeg összességében ennyi hozamot termelt, az 1,1 százalékos évesített hozam a megtermelt hozamnak az a része ami az Alapítvány számára a kötvényeken keresztül kifizetésre került. Ez ugyanis nem tartalmazza azt a hozamot, amely az Optima Befektetési Zrt. által kezelt vagyon növekményeként jelentkezik.” A vállalkozói tevékenységből még kevesebb lett a haszon: ingatlanbérlésből, könyvkiadásból 11 milliót szedett be a szervezet, ám végül a költségek levonása után 1,5 milliós mínusszal zárta a vizsgált időszakot. Mint arról beszámoltunk, tavaly úgy döntött a Matolcsy György vezette MNB, hogy a három még meglévő közalapítványt – korábban hat volt – egyetlen, Pallas Athéné Domus Meriti nevű szervezetbe olvasztja össze. A nagyjából a teljes magyar oktatási büdzsé tizedével, 279 milliárd forinttal gazdálkodó szervezet célja a közgazdasági oktatás fejlesztése, a jövő közgazdasági és pénzügyi szakembereinek a kinevelése. Ennek részleteiről meglehetősen elnagyolt adatokat találni, azonban a hangzatos célokhoz és a hatalmas erőforrásaihoz képest igen szűkmarkú az alapítvány: a tavalyi év végén például csak 603 ezer forintot költöttek a győri Szent István Egyetemmel való együttműködés során létrejött, angol nyelvű „transzdiszciplináris doktori iskolára”, ahol a „Magyarország és a Kárpátmedencei régió társadalmi-gazdasági életében vezető szerepet betöltő” doktoranduszok készülhetnek. A Geopolitikai Doktori Programra, amelynek feladata, hogy „multidiszciplináris megközelítéssel adjon válaszokat a XXI. század nemzetközi, geopolitikai kihívásaira Kelet-Közép-Európa szemszögéből” 79 ezer forintot fizettek ki december 6. és 31.között. A legtöbbet, 3,1 milliót a kínai Fudan Egyetem MBA-programjára költötték. A leírás szerint az volt a cél, hogy a „résztvevő szakemberek nemcsak vezetői képességeiket fejlesszék, hanem jobban megismerjék Ázsia, és azon belül különösen Kína gazdaságának működését is, továbbá kapcsolatokat építhessenek a távol-keleti ország gazdasági szereplőivel”.

Saját magának is sallert nyomott a kormány

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.07. 07:40

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A hatalom folyamatosan igyekszik ellehetetleníteni a civil szervezeteket. Ennek egyik jelentős állomása a norvég alap blokkolása.
Olyan jó pályázati rendszerrel, amilyet a Norvég Civil Alap működtetett, még nem találkoztunk. Abszolút pozitív a véleményünk – számolt be Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület programvezetője lapunknak. A pályáztatás a tartalmát, lebonyolítását tekintve is teljesen korrekt volt. Ahogyan az volt az elszámolás is.
A norvég alap befagyasztása miatt lehetetlenné vált, hogy az egyesület megfelelően eleget tegyen egyik fontos feladatának. A civil szervezet ugyanis a Balatonnál élő helyi lakosságot készítette fel arra, hogy minél inkább megalapozott észrevételekkel és javaslatokkal vegyen részt a vízgyűjtő-gazdálkodásra vonatkozó hivatalos egyeztetéseken.
„A vízgyűjtő-gazdálkodás furcsa, de nagyon fontos kifejezés” – magyarázta Hajósy Adrienne. A kormány ilyen címen hatalmas, ezermilliárdos nagyságrendű összegeket remél az Európai Uniótól. Ennek egyik feltétele azonban a téma „társadalmasítása”, a polgárok bevonása a közügyekbe. Ha ez a feltétel nem teljesül, nincs pénz. „A kormány a civileknek akart kárt okozni, de saját magának is adott egy pofont” – állapította meg Hajósy Adrienne.
A Népszava brüsszeli tudósítója írta meg a minap, hogy a magyar kormány inkább veszni hagyja a Norvég Civil Alap forrásait (továbbá az úgynevezett EGT Alap pénzét), ha nem szólhat bele a civil szervezeteknek szánt támogatások elosztásába. A hír az általunk megkérdezett szervezetek mindegyikéhez eljutott, de nem mindenki nyilatkozott. „Most nem alkalmas, legyen szíves, keressen valaki mást” – hárította el megkeresésünket egy vidéki egyesület képviselője. Akadt, aki maradéktalanul dicsérte a Norvég Civil Alapot és keményen bírálta a kormányt, nevét viszont nem szerette volna adni véleményéhez. Kérdésünkre nem titkolta, hogy retorziótól tart. „Sajnos, ez egy ilyen ország” – mondta.
A romák integrációjával foglalkozó BAGázs Közhasznú Egyesület a Norvég Civil Alapnak köszönhetően olyan hiánypótló projektekre nyert el támogatást, amelyekre máshova nem tudott volna pályázni – hangsúlyozta Both Emőke, az egyesület elnöke. Ráadásul a feltételek teljesítése nem járt olyan nagy bürokratikus terhekkel, mint amilyeneket az EU-s pályázati kiírások megkövetelnek. A szervezetek a programok megvalósításban is segítséget kaptak.
Bár a BAGázs állami feladatokat is ellát, ehhez állami támogatást nem vesz igénybe. „Szó sincs arról, hogy az egyesületünket a megszűnés fenyegetné, de lennének olyan elképzeléseink, amelyekkel pályáznánk, ha létezne a norvég alap. Nem mindegy, hogy a tevékenységünket mennyire szűk vagy tág körben végezhetjük” – közölte Both Emőke.
Az egyesület vezetője szomorúnak tartja, hogy a kormány blokkolja a Norvég Civil Alapot. Hiszen egy demokráciában a cél éppen az lenne, hogy a civil szervezetek függetlenül, állami befolyástól mentesen működhessenek, és adott esetben akár külső kontrollt gyakorolhassanak a mindenkori kormány fölött. Ha a kormány beleszólást kér magának a pénzek elosztásába, akkor esély van rá, hogy a támogatásokról nem szakmai, hanem politikai alapon döntenek – jelentette ki Both Emőke, aki szerint az ilyen kormányzati szándék megnehezíti a civil szektor működését.
Az Esély-kert Alapítvány annak idején arra vállalkozott, hogy az öngondoskodás előmozdítása érdekében közösségi műhelyt hoz létre Újpesten, ahol jelképes térítési díj ellenében asztalos- és szabás-varrás foglalkozásokat szervez a leszakadó rétegekhez tartozók, álláskeresők számára. Gábor Zsuzsa, az alapítvány projektvezetője elmondta, hogy 2010 után hiába pályáztak sok helyre, egyedül csak a Norvég Civil Alaptól nyertek támogatást. „Pár éve már nem is adunk be pályázatot sehova. Nem látjuk értelmét” – tette hozzá.
A közösségi műhely komoly anyagi gondokkal küzd, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-as adományának köszönheti, hogy még létezik egyáltalán. Gábor Zsuzsa szerint a kormány folyamatosan, egyre inkább igyekszik ellehetetleníteni a civil szférát: ebbe a folyamatba illeszkedik, hogy a norvég alap működésébe is beavatkozik, és nem törődik azzal, hogy így rengeteg pénztől esnek el a magyar civil szervezetek.

Elherdált pénzek

Magyarország a Norvég Civil Alapból, valamint az úgynevezett EGT-alapból összesen nagyjából 75 milliárd forintot kaphatott volna 2014 és 2020 között. Ennek a pénznek a nagyobb részéről a kormány dönthetett volna, egy kisebb szeletet viszont a civilek oszthattak volna szét. A 2009-2014 közötti időszakban például 153 millió euró támogatást használt fel Magyarország ezekből a forrásokból, a civil részről pedig az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcicum döntött. A kormánynak azonban ez nem tetszett, ezért hadjáratot indított a szervezet ellen. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón lapunk kérdésére azt mondta: amíg „álcivilek” akarják a pénzt osztani, amíg „Soros György akarja a pénzt osztani”, addig nem tudnak megállapodni a norvég- és az EGT-alapról. A tárcavezető nem akart olyan civil szervezetet megnevezni, amely a kormánynak megfelelő, mert szerinte „nagyon sok ilyen van”. K. A.