„Ha végre itt a nyár” – Veszélyeket is rejt a nagy meleg

Igazi nyári hétvégének örülhetünk, de a kánikula megterhelő is lehet. Hamar napszúrást, hőgutát és súlyos égési sérüléseket is szerezni, amelyeket ráadásul a szervezet születéstől kezdve összead és megjegyez.

Az igazi nyári hétvége örömei mellett nem árt óvatosnak is lenni, a nagy meleg és a magas páratartalom az egészséges szervezetet is megterheli, az idősebbeknek és a krónikus betegeknek a szokásosnál is jobban oda kell figyelniük. A szervezet izzadással igyekszik hűteni magát, amihez folyadékra van szüksége, ha ezt nem pótoljuk, csökkenhet a vérnyomás, ami akár ájuláshoz is vezethet. Már egy kis kiszáradás is keményebb munkára késztetheti a szívet, de az izmok, az idegek, sőt az agy működését is negatívan befolyásolhatja – írta az EgészségKalauz.

A legjobb, ha tiszta vizet vagy hűtött, koffeinmentes gyümölcsteát iszunk. A folyadékpótláshoz a magas víztartalmú ételek is hozzájárulhatnak, együnk több salátát, gyümölcsöt, hűtött leveseket, amelyek vitamin- és ásványianyag-tartalma is magas. A legmelegebb órákat, ha lehet, jobb hűtött szobában tölteni. A szabadban ajánlott világos színű, laza öltözéket és kalapot is viselni. A fizikai megterheléssel járó tevékenységeket, testmozgást, kertészkedést inkább a hűvösebb, esti órákban vagy reggel végezzük.

Az idegrendszer is megzavarodik, ha „felforr az agyvíz”

Aki hosszabb ideig a tűző napon tartózkodik, napszúrást és hőgutát is kaphat. Utóbbi esetén a test hőmérséklete jelentősen megemelkedik, amitől „összezavarodik” a központi idegrendszer is – olvasható a Gyógyszer nélkül című honlapon. A hőguta figyelmeztető jele lehet a szűnni nem akaró, erős és lüktető fejfájás, amelyhez kimerültség is társulhat. Akinek „felforr az agyvize”, zavart lehet, nem tud koncentrálni, sőt van, hogy egyszerű kérdésekre sem képes válaszolni, előfordul, hogy azt sem tudja, hol van, hogy hívják. Gyakori panasz a hányinger, a szédülés, akár egyensúlyvesztés is, amelynek oka általában a folyadékvesztés, azaz a dehidratáció, a kiszáradás. Van, hogy az érintett, levegőt is alig kap, nehezére esik egyenletesen lélegezni. Hűvösebb helyre jutva egy-két óra alatt lehűl a szervezet és a tünetek fokozatosan megszűnnek, de ha erre nincs lehetőség, akár kórházi kezelésre is szükség lehet.

Összeadódnak

Az óvatlan napozásnak komoly következményei is lehetnek: világszerte aggasztóan növekszik az egyik legveszélyesebb bőrrák, a melanoma eseteinek száma. „A nap a látható fényen túl ibolyántúli, vagyis ultraviola sugarakat is kibocsát, amelyeknek három típusa közül kettő éri el a földfelszínt, egyre nagyobb mennyiségben. A leégésért az UV-B sugárzás felelős, a hosszú távú következményekért pedig a hasonlóan ártalmas UV-A sugárzás.” A magasabb energiájú UV-B sugarak a bőr felhámsejtjeit károsítják, amelyek rövidtávon napégést okoznak. A sejtsérülések során szabadgyökök képződnek, amelyek DNS károsodást indíthatnak el, aminek későbbi következménye lehet a bőrrák. Az UV-A sugarak a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki roncsoló hatásukat és évekkel később pigmentfoltokhoz, idő előtti bőröregedéshez vagy bőrrákhoz vezethetnek – mondta Ozsváth Lilla, a Budai Egészségközpont bőrgyógyász szakorvosa.

A napozás azért eredményezhet barnulást, mert a bőr legfelső rétegében lévő pigmentsejtek a sugarak elleni védekezésül fokozzák a melanin termelését. A következmények jelezhetik, milyen típusú sugárzás érte a bőrt: az UV-A okozta gyors barnulás hamar megkopik, míg az UV-B barnító hatása tartósabb. Ha túl sok UV-sugárzás érte a bőrünket, 4-6 órán belül jelentkeznek a napégés jellegzetes tünetei: a bőr kivörösödik ég, viszket, érintésre rendkívül érzékeny, és súlyosabb esetekben fájdalmas hólyagok is kialakulnak, hasonlóan a forrázás és a forró tárgyak okozta égési sebekhez. Ha nagy felületet érint a napégés, akkor egyéb panaszok – hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás, hányinger, hányás, kiszáradásos tünetek, szemkárosodás esetén pedig kötőhártyagyulladás – is jelentkezhetnek – hívta fel a figyelmet a szakember.

Így lehet biztonságos

10-16 óra között húzódjunk árnyékba, mert az UVB-sugárzás ilyenkor a legerősebb. Nyáron akkor is, ha vékony felhő takarja a napot, mert az az UV-sugaraknak nem állja útját.

Akkor is kenjünk a ruhából kilógó testrészeinkre magas, legalább 30-as faktorszámú, hipoallergén fényvédőkrémet, ha kilépünk az utcára. Napozás előtt 20-30 perccel vigyük fel a megfelelő készítményt, és a műveletet a nap folyamán többször is ismételjük meg, mert a strandolás, úszás, verejtékezés lemossa a védőréteget a bőrről. Naptej mellett érdemes fényvédő ajakápolót is használni.

A fejet és a nyakat is védeni kell a nap sugaraitól, erre alkalmas egy szélesebb karimájú vászon- vagy szalmakalap, amely az arc, a fülek és érzékeny bőrét is védi az UV-sugaraktól. Az erős napsugárzás a szemünket, hosszabb távon a látásunkat is károsíthatja, például elősegítheti a szürkehályog és a makula degeneráció kialakulását, ezért viseljünk CE jelzéssel ellátott, UV 400 feliratú lencséjű napszemüveget, mert ez százszázalékos védelmet nyújt a káros sugárzás ellen.

Betegen ne menjünk napra, mert a legyengült immunrendszer még kevésbé képes védekezni az ionizáló sugárzás által okozott negatív hatásokkal szemben. Kockázatot jelenthet bizonyos gyógyszerek szedése, kozmetikumok használata, amelyek fényérzékenyítő mellékhatással bírnak. Fokozottan figyelniük kell az időseknek, a sok anyajeggyel rendelkezőknek és a kismamáknak, akik megváltozott hormonháztartásuk miatt szintén könnyebben éghetnek le, továbbá azoknak, akiknek a családjában már előfordult bőrrák. Különösen fontos, hogy vigyázzunk a gyerekekre, hiszen

Házi praktikák helyett gyógynövények

A leégés első, sőt súlyosabb esetekben másodfokúnak számító égési sérülés, ezért a kezelésére ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint a hőhatás okozta sérülésekre. Nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni, hiszen például a tejföllel, olajjal, mézzel vagy reszelt krumplival való kenegetés káros is lehet, sőt súlyos, hólyagos égés esetén fertőzést is okozhat. A szakember tanácsai szerint minél előbb húzódjunk árnyékba, a leégett bőrfelületet pedig folyó, hideg vízzel hűtsük le. Enyhébb napégéskor a legalább 8-10 percen keresztül alkalmazott hidegvizes hűtés vagy hideg borogatás csillapítja a fájdalmat és megakadályozza a mélyebben fekvő szövetek további károsodását.

Jó szolgálatot tehetnek a vény nélkül kapható, enyhébb égés otthoni kezelésére, illetve az allergiás bőrtünetekre vagy rovarcsípésre használt hűsítő készítmények. A gyógynövények közül a kamilla, az aloe vera és a körömvirág és mint megírtuk, a levendula illóolaja is segíthet, gyulladáscsökkentő összetevőikkel csillapíthatják a tüneteket és hámosító, bőrregeneráló hatásúak is. Ha nincs hólyagosodás, a hűsítő, napozás utáni balzsamok is segíthetnek. Ha a napégés hólyagképződéssel, erősebb fájdalommal jár, vagy ha kisgyermek szenvedte el, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Akkor is, ha szövődményeket tapasztalunk, mint például szélsőséges fájdalom, láz, fejfájás, zavartság, hányinger vagy hidegrázás, nyakmerevség, hiszen ilyenkor már a súlyos napszúrás gyanúja is felmerül. Súlyosabb napégés esetén fájdalomcsillapítóra is szükség lehet, bevethetjük például a vény nélkül is kapható ibuprofen, naproxen-nátrium vagy paracetamol tartalmú készítményeket.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos, hogy időnként átvizsgáljuk a bőrünket, így észrevehetjük, ha új anyajegy, festékfolt, esetleg gyulladás jelenik meg, vagy ha egy régóta meglévő anyajegy alakja, színe, formája, kiterjedtsége megváltozik. Az ilyen változás ugyanis rosszindulatú elváltozás első, korai jele is lehet, amivel tanácsos azonnal szakemberhez fordulni, hiszen minél korábbi stádiumban fedezünk fel egy rosszindulatú bőrdaganatot, annál nagyobb az esély a teljes gyógyulásra, elhanyagolva azonban akár halálhoz is vezethet. Évente egyszer anyajegyszűrésen is részt venni, amelynek során az orvos kézi bőrmikroszkópos (dermatoszkópos) vagy számítógépes anyajegyvizsgálatot végez.