Soha nem látott, brutális hiány a büdzsében

Júliusban az államháztartás 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a héthavi hiány elérte a 2165 milliárd forintot, amely minden idők legnagyobb deficitszáma.

Júliusban az államháztartás hiánya 328 milliárd forinttal nőtt, így a hetedik hónap végére elérte a 2165 milliárd forintot. Az elmúlt 30 évben nem hogy júliusban, de még év végén sem volt soha ilyen magas a deficit. Az eddigi legnagyobb éves hiányt 2006-ban sikerült összehoznia a Gyurcsány-kormánynak 2056 milliárd forinttal. Most úgy látszik, ez a rekord megdől, hiszen a jelenlegi gazdasági környezetben esély sincs arra, hogy a deficit a következő hónapokban ne nőjön tovább.

Tavasszal a kormány ugyan a parlament elé terjesztette a 2020-as költségvetés módosítását, az eredeti büdzsé fő számaihoz azonban nem nyúltak. Most viszont már olyan mértékű – mintegy 1700 milliárd forint - a hiánytúllépés az eredetileg tervezetthez képest, hogy az már felveti egy pótköltségvetés szükségességét.

A kormány utolsó hivatalos prognózisa szerint az egész éves hiány 1890 milliárd forint, azaz a GDP 3,8 százaléka lehet. Ehhez képest tartunk most 2165 milliárdnál, vagyis a GDP 4,3 százalékánál.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a hiány egyetlen oka a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi és gazdaságvédelmi kiadás. Ez az érv azonban csak részben áll meg. A féléves bevételi adatokból ugyanis látható, hogy a költségvetés bevételi oldalát meg sem legyintette a koronajárvány. (Az első héthavi bevételi adatokat most nem közölték, ezt csak két hét múlva, a részletes számok ismertetésekor teszik meg). Az első hat hónapban 10 684 milliárd forintos bevétele volt az államnak, amely 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél. Júliustól ugyan újabb 2 százalékponttal csökkent szociális hozzájárulási adó mértéke, ennek hatása azonban első ízben az augusztusi bevételi számokban lesz érezhető.

A hiány a kiadási oldalon szállt el: terven felül 520 milliárd forintot költött a kormány egészségügyi eszközbeszerzésekre. Például dupla áron vett több ezer lélegeztetőgépre, részben használhatatlan védőeszközökre, illetve használhatatlan maszkgyártó berendezésekre. Ezen felül a negatív gazdasági hatásokat enyhítendő, 123 milliárd forintot költöttek versenyképességnövelő támogatásokra. További 101 milliárd forintot fordítottak az egészségügyben dolgozók egyszeri félmillió forintos bérkiegészítésre – sorolja a Pénzügyminisztérium közleménye. A tárca ugyan nem említi, de több tízmillió forint értékben költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, és a tervekhez képest jelentősen megugrottak a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások is (persze nem a fejenkénti összeg emelkedett, hanem az összkiadás az igénybevevők hatalmasra duzzadt létszáma miatt).

A hiánynövekedést ezen felül a kormány olyan intézkedésekkel magyarázza, mint a Turisztikai fejlesztési célelőirányzat (81 milliárd forint), a közúthálózat fenntartására és működtetésére kiadott összegek (68,4 milliárd forint), valamint a Falusi Útalap (57 milliárd forint), a közúthálózat felújítása (37,4 milliárd forint). További 27 milliárd forint fordított még a költségvetés a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására is.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a kormány több százmilliárd forintot fizetett ki a költségvetésből olyan célokra, amely nem indokolható a járvány utáni gazdaságvédelemmel. Így kapott 82 milliárdot a Mészáros Lőrinc cége által építendő Budapest-Belgrád vasútvonal, több tízmilliárd forint ment el stadionok, sportlétesítmények építésére, 42 milliárd jutott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásira, 54 milliárd forint pedig határon túli gazdaságfejlesztési programokra. Bár való igaz: minden egyes plusz fillér, amit a kormány a beruházások támogatásra költ, elősegíti, hogy az idei gazdasági visszaesés minél kisebb legyen. Beszédes ugyanakkor, hogy a közpénzek elosztásánál azok az ágazatok - a turizmus és az építőipar építőipar - kapták a legtöbb megrendelést, amelyekben felülreprezentáltak a kormányzati oligarchák.

A teljes képhez tartozik az is, hogy a héthavi 2156 milliárdos deficitből az uniós támogatások megelőlegezése 785 milliárdot tett ki. Brüsszel ugyanis január és július között 490 milliárdot fizetett ki Magyarországnak, a kormány azonban 1275 milliárd forint támogatást osztott szét – a különbség a hiányt növelte. Ezen felül a kormány több idén több száz milliárdot költ fegyverbeszerzésekre, ezen ügyletek átütemezése pedig fel sem merült eddig.