Előfizetés

Soha nem látott, brutális hiány a büdzsében

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.08.07. 11:28

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Júliusban az államháztartás 328 milliárd forintos hiánnyal zárt, így a héthavi hiány elérte a 2165 milliárd forintot, amely minden idők legnagyobb deficitszáma.
Júliusban az államháztartás hiánya 328 milliárd forinttal nőtt, így a hetedik hónap végére elérte a 2165 milliárd forintot. Az elmúlt 30 évben nem hogy júliusban, de még év végén sem volt soha ilyen magas a deficit. Az eddigi legnagyobb éves hiányt 2006-ban sikerült összehoznia a Gyurcsány-kormánynak 2056 milliárd forinttal. Most úgy látszik, ez a rekord megdől, hiszen a jelenlegi gazdasági környezetben esély sincs arra, hogy a deficit a következő hónapokban ne nőjön tovább. Tavasszal a kormány ugyan a parlament elé terjesztette a 2020-as költségvetés módosítását, az eredeti büdzsé fő számaihoz azonban nem nyúltak. Most viszont már olyan mértékű – mintegy 1700 milliárd forint - a hiánytúllépés az eredetileg tervezetthez képest, hogy az már felveti egy pótköltségvetés szükségességét. A kormány utolsó hivatalos prognózisa szerint az egész éves hiány 1890 milliárd forint, azaz a GDP 3,8 százaléka lehet. Ehhez képest tartunk most 2165 milliárdnál, vagyis a GDP 4,3 százalékánál. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a hiány egyetlen oka a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi és gazdaságvédelmi kiadás. Ez az érv azonban csak részben áll meg. A féléves bevételi adatokból ugyanis látható, hogy a költségvetés bevételi oldalát meg sem legyintette a koronajárvány. (Az első héthavi bevételi adatokat most nem közölték, ezt csak két hét múlva, a részletes számok ismertetésekor teszik meg). Az első hat hónapban 10 684 milliárd forintos bevétele volt az államnak, amely 5,7 százalékkal magasabb az előző évinél. Júliustól ugyan újabb 2 százalékponttal csökkent szociális hozzájárulási adó mértéke, ennek hatása azonban első ízben az augusztusi bevételi számokban lesz érezhető. A hiány a kiadási oldalon szállt el: terven felül 520 milliárd forintot költött a kormány egészségügyi eszközbeszerzésekre. Például dupla áron vett több ezer lélegeztetőgépre, részben használhatatlan védőeszközökre, illetve használhatatlan maszkgyártó berendezésekre. Ezen felül a negatív gazdasági hatásokat enyhítendő, 123 milliárd forintot költöttek versenyképességnövelő támogatásokra. További 101 milliárd forintot fordítottak az egészségügyben dolgozók egyszeri félmillió forintos bérkiegészítésre – sorolja a Pénzügyminisztérium közleménye. A tárca ugyan nem említi, de több tízmillió forint értékben költöttek munkahelymegtartó támogatásokra, és a tervekhez képest jelentősen megugrottak a munkanélküli ellátásokra fordított kiadások is (persze nem a fejenkénti összeg emelkedett, hanem az összkiadás az igénybevevők hatalmasra duzzadt létszáma miatt). A hiánynövekedést ezen felül a kormány olyan intézkedésekkel magyarázza, mint a Turisztikai fejlesztési célelőirányzat (81 milliárd forint), a közúthálózat fenntartására és működtetésére kiadott összegek (68,4 milliárd forint), valamint a Falusi Útalap (57 milliárd forint), a közúthálózat felújítása (37,4 milliárd forint). További 27 milliárd forint fordított még a költségvetés a nagycsaládosok autóvásárlási támogatására is. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor a kormány több százmilliárd forintot fizetett ki a költségvetésből olyan célokra, amely nem indokolható a járvány utáni gazdaságvédelemmel. Így kapott 82 milliárdot a Mészáros Lőrinc cége által építendő Budapest-Belgrád vasútvonal, több tízmilliárd forint ment el stadionok, sportlétesítmények építésére, 42 milliárd jutott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő beruházásira, 54 milliárd forint pedig határon túli gazdaságfejlesztési programokra. Bár való igaz: minden egyes plusz fillér, amit a kormány a beruházások támogatásra költ, elősegíti, hogy az idei gazdasági visszaesés minél kisebb legyen. Beszédes ugyanakkor, hogy a közpénzek elosztásánál azok az ágazatok - a turizmus és az építőipar építőipar - kapták a legtöbb megrendelést, amelyekben felülreprezentáltak a kormányzati oligarchák. A teljes képhez tartozik az is, hogy a héthavi 2156 milliárdos deficitből az uniós támogatások megelőlegezése 785 milliárdot tett ki. Brüsszel ugyanis január és július között 490 milliárdot fizetett ki Magyarországnak, a kormány azonban 1275 milliárd forint támogatást osztott szét – a különbség a hiányt növelte. Ezen felül a kormány több idén több száz milliárdot költ fegyverbeszerzésekre, ezen ügyletek átütemezése pedig fel sem merült eddig.  

A Pénzügyminisztérium hallgat a folytatásról

Pénteki közleményében meg sem kísérlet megbecsülni a pénzügyi tárca: mekkorára rúg majd december végéig a hiány. Varga Mihály pénzügyminiszter két héttel ezelőtt az állami rádióban arról beszélt: az egész évre tervezett 3,8 százalékos GDP-hiányt a kormány már félévkor elérte, emiatt az eddig becsültnél magasabb lehet az idén a költségvetési deficit. Konkrét számot azonban nem mondott. Más országokról beszélve megemlítette viszont: van, ahol a GDP 8-10 százaléka is lehet a hiány. A kormány hivatalos hiánycélja így mind a mai napig a GDP 3,8 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői több hivatalos anyagban is úgy vélekedtek: a kormány tervei mind 2020-ra, mind 2021-re tarthatóak. Ehhez képest már látható, hogy idén jóval nagyobb lesz a hiány, ami viszont kétségessé teszi a nyár elején elfogadott 2021-es költségvetés hitelességét.  

Gázárcsökkentést kér az új közműelnöktől az MSZP

M. I.
Publikálás dátuma
2020.08.07. 10:52

Fotó: Népszava
Az új közműhatósági vezetőtől azt tudakolja Tóth Bertalan MSZP-elnök, hogy – ha már a hivatal a nemzetközi gázárak megfeleződése ellenére az elmúlt hat évben nem érezte szükségét – javasolnának-e lakossági gázárcsökkentést.
Tóth Bertalan MSZP-elnök levelet írt Horváth Péter Jánosnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új elnökének, azt tudakolva, nem akar-e javaslatot tenni a kormánynak a földgázár csökkentésére – derül ki a szocialista politikus reggeli Facebook-posztjából. Új elnöke van a MEKH-nek. Ez az a hatóság, amelynek – sok más mellett – az is feladata, hogy figyelemmel kövesse az energiaárak alakulását, és javaslatot tegyen a kormány részére a lakossági energiaárak alakítására – állapítja meg az ellenzéki honatya. A földgáz nagykereskedelmi tőzsdei ára hosszú ideje 30 forint körül alakul, egy átlagos fogyasztó viszont 101 forintot fizet érte köbméterenként. Talán tudna tenni valamit az új elnök – véli Tóth Bertalan. A hatóság ráadásul egy sajtómegkeresésre nemrég azt közölte: tervezik, hogy szeptemberig kidolgoznak egy javaslatot, mely a szociális és a sávos lakossági energiaárak, valamint az ipari rezsicsökkentés lehetőségét vizsgálja – írja a pártelnök. (A hivatkozott sajtómegkeresés a Népszava július 7-i tudósítása, amit az MSZP-elnök a posztban lapunkat megnevezve ajánl olvasói figyelmébe.) Ideje is egy ilyen indítványnak, hiszen a hivatal 2014 áprilisa óta egyetlen egyszer sem tett javaslatot a lakossági árak mérséklésére, miközben a földgáz nagykereskedelmi ára az elmúlt években a felére csökkent. Sőt, májusban akadt olyan nap is, amikor egy köbméter földgázért kevesebb mint 19 forintot kellett fizetni a közép-európai gáztőzsdén. Ami a lényeg, a csökkenés tartósnak tekinthető – hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Miért fizettet akkor a kormány az indokoltnál többet a nyugdíjasokkal, a családokkal, a dolgozó vagy éppen munkanélküli emberekkel a gázért? Különösen akkor, amikor a gazdasági válság miatt sok ember jövedelme és jövőbeni helyzete bizonytalanná vált – veti fel. Tóth Bertalan országgyűlési képviselőként és magánemberként is elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz-kormány a 30 forintos gázt 101 forintért adja a háztartásoknak. A szocialista politikus kíváncsian várja az új MEKH-elnök, Horváth Péter válaszát. Az ügy kapcsán megjegyzendő: a Fidesz a 2013-2014-es „rezsicsökkentések” óta a hasonló megkeresésekre érdemi magyarázattal nem szolgált. Ehelyett a „rezsicsökkentés” időszakára jellemző, hisztérikus politikai szólamokkal utasítják vissza még csak a kérdésfelvetést is. Eszerint a „szocialisták 15-ször emelték a gázárat” – ami bár valótlan állítás, abban az időszakban nagy átlagban tényleg nőttek a nemzetközi árak –, illetve 2014 óta óvnák a lakosságot a gázár „kiszámíthatatlanságától” (értsd: csökkenésétől). A rezsicsökkentés ellen emelt fideszes propagandavédmű erősségére jellemző, hogy a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége július elején nem kevesebb mint 12. alkalommal siklatta ki, hogy akár csak nyílt vitát is folytassanak az MSZP piaci alapú, 30 százalékos gázárcsökkentési javaslatáról. Mivel ettől még a tőzsdei – beszerzési – gáztarifák leesése miatt a hazai gáziparban igen jelentős – évi több százmilliárdra becsülhető – extranyereségek gyűlnek fel, 2018-ban bevallották, hogy ezt a többletet 2016 óta egy „tartalékalapba” gyűjtik. Ebben a tartalékalapban ugyanakkor az elvárhatónál nagyságrendekkel alacsonyabb összegeket mutatnak ki, amit különböző „kiadások” a gázipar saját bevallása szerint is jelentősen apasztanak.

Még bőven maradt tér a mérséklésre

Bár az elmúlt hetekben némiképp nőtt a gázár a magyar és az európai tőzsdéken, még mindig jócskán a lakossági rezsiben fizetett, a KSH kimutatása szerint 101 forintos köbméterár alatt áll. A CEEGEX nevű hazai gáztőzsde pénteken megawattóránként 10,6 eurón zárt, ami átszámítva 39 forintos köbméterár. A tőzsde beszámolója alapján az érték júniusban 20 forint környékén is járt. Bár a kormány, a Fidesz és a MEKH általában azzal üti el a rezsicsökkentési felvetéseket, hogy a termékárat több más költség - tárolás, hálózatüzemeltetés, áfa - is növeli, ezek a többlettételek a MEKH 2019-es jelentésében alig tették ki a gázszámla felét. Ez alapján a május-június akár 50 forintos lakossági tarifát is lehetővé tett volna. Bár a piac most már kissé magasabban áll, még mindig lenne tere a gázrezsi-csökkentésnek. Az ármérséklést tovább növelhetné az elmúlt hat év során ily módon százmilliárdokkal megkárosított lakosság tarifán keresztüli kárpótlása. Bár a fogyasztóknak kevéssé tűnik fel, a kormány bizonyos időközönként a piac alapján igazít a lakossági tarifán belüli gázáron, ami mostanság leginkább csökkentést jelent. Abból, hogy a lakossági tarifa ettől még - 2014 óta - változatlan, az a következtetés vonható le, hogy a szabályozó a többlethasznot egyre inkább a gázkereskedőkön kívüli szereplőknek, így különösen a tároló- és hálózat-üzemeltetőknek csatornázza át. A tárolást és a vezetékeket a kiszorított nyugati multiktól rendre az állam, illetve Orbán-közeli szereplők, így Mészáros Lőrinc és a MET vették át.

Még várni kell a magyar euróra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.07. 08:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A magyarok többsége még mindig szeretné, ha bevezetnék, a kormány hallani sem akar a közös valutáról. Most a költségvetés a legnagyobb nyertese a forint leértékelődésnek.
Több, Magyarországnál egykor fejletlenebb ország (Bulgária, Horvátország) tervezi az euró bevezetését a következő években, Magyarországon viszont úgy tűnik: még hosszú évekig marad a forint. A 2004-es élcsatlakozó visegrádi országok eltérő utat jártak be az elmúlt másfél évtizedben. Az akkor relatíve fejletlen Szlovákia például a gyors euróbevezetés mellett döntött, így a kezdeti nehézségek után gyorsabb fejlődési pályát írt le, mint Magyarország. Ezzel szemben Csehország és Lengyelország - hazánkhoz hasonlóan - kitart a nemzeti valuta és az önálló monetáris politika mellett, amivel mind a két gazdaság jól tudott sáfárkodni, felzárkózásuk folytatódott az eurózónához is. Magyarország a 2004-es uniós csatlakozáskor arra vállalt kötelezettséget, hogy gazdaságát felkészíti a valutaunióra, és az eurót az első lehetséges időpontban be is vezeti. Ám ennek mind a mai napig nem jött el az ideje. A magyar baloldali kormányok az uniós csatlakozás előtt és után több céldátumot is kitűztek az euró bevezetésére, ám az államháztartási gazdálkodási fegyelem hiánya, majd a 2008-as hitelválság miatt sorra elvétettük a ezeket az időpontokat. Az Orbán-kormány 2011-ben még 2020-ra tette a csatlakozás várható idejét, majd 2015-ben maga Orbán Viktor kormányfő engedte el egy interjúban az euró bevezetésének tervét. A miniszterelnök legutóbb idén januári sajtótájékoztatóján beszélt a kérdésről, mondván: Magyarország jelenleg nem áll készen arra, hogy az eurót bevezesse. Beláthatatlan következményekkel járna egy mostani csatlakozás az eurózónához – fogalmazott.  Miközben tehát a magyar kormány jelenleg hallani sem akar az euró bevezetéséről, illetve az azzal járó gazdasági és politikai kötöttségektől,  Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke  egy év eleji konferencián arról beszélt: Magyarország felzárkózása, fenntartható fejlődése a következő években csakis egy sikeresen működő euróövezet mellett folytatható. A jegybankelnök szerint  Magyarország számára számára az euró bevezetése nem a végállomás, hanem egy döntő mérföldkő a hosszú, fenntartható felzárkózás felé vezető úton. Vagyis elvi szinten, legalábbis az MNB vezetésében nem zárják ki az euró bevezetését - egy, a jövő homályába vesző időpontban.   Nem egyértelmű ma már a lakosság körében sem az euró bevezetésének támogatottsága. Bár magyar euró ellen is komoly érvek sorakoztathatók fel, a bizonytalanság sokkal inkább politikai attitűdökre vezethető vissza. A Publicus Intézet lapunk számára készített felmérése szerint a magyarok 51 százaléka még mindig támogatja az euró hazai bevezetését, 37 százaléka viszont elutasítja. A nemválaszolók és a bizonytalanok aránya 12 százalék. A törésvonal a kérdésben ellenzék és kormánypárti vonalon egyértelműen tetten érhető: a Fideszre szavazók alig 31 százaléka támogatná a közös devizát, addig az ellenzéki szavazók 66 százaléka.    Az Európia Központi Bank (EKB) júniusban publikálta a magyar euróbevezetés követelményeit taglaló jelentést: eszerint a forintinfláció még fényévnyire van az unióban tolerálható, jelenleg 1,8 százalékos szinttől. Az EKB elemzői szerint sem biztosítható a magyar infláció középtávon az uniós értékre történő mérséklése, így ez a bevezetés egyik komoly gátja. A koronaválság előtti években a kormány következetesen szigorú költségvetési politikát folytatott, így  ezt a követelményt teljesítjük, az államadósság monoton csökkent és a kamatszint is megfelelt volna az uniós elvárásoknak. Ugyanakkor - szól az EKB verdikt - a forint árfolyama az euróhoz képest ingadozó. Emellett a fenntartható felzárkózási környezet megteremtéséhez Magyarországon stabilitásorientált gazdaságpolitikára és széles körű szerkezeti reformokra lenne szükség. Vagyis jelen helyzetben az eurózóna sem ölelné keblére Magyarországot, nem beszélve a politikai kockázatokról, amit a magyar kormány unióellenes politikája jelent.

A halasztás nyertese a költségvetés

Formálisan, a mutatószámok alapján akár be is vezethetné Magyarország az eurót, még a magas inflációval kapcsolatos kritériumokban is meg lehetne alkudni - mondta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Természetesen ez a koronavírus előtti számok esetében igaz, hiszen a járvány minden ország mutatóit összekuszálta, de ezzel együtt nyitott az eurózóna a jelentkezők előtt. Nem is az a kérdés, hogy be tudnánk-e vezetni az eurót, hanem az, hogy a kormány be akarja-e azt vezetni - fogalmazott a kutató. A kormány árnyék gazdasági minisztere”, Matolcsy György fixa ideája szerint a forint leértékelődése révén elérhető versenyképességi előny szükséges a gazdaság felzárkóztatásához. Az utóbbi időben Matolcsy azonban más versenyképesség-növelő eszközöket is felfedezett - utalt Molnár László az MNB versenyképességi programjára, megjegyezve: ez már legalább előrelépés. Az euróbevezetés halasztásának legfőbb nyertese ugyanis a költségvetés, amely minden évben az uniós támogatásokon keresztül leértékelődési nyereséget realizál, illetve a jegybank, amely szintén jelentős leértékelődési jövedelemhez jut. Ezen felül még a mezőgazdasági exportőrök, és a turizmus egyes szereplői nyernek  rajta.  A forint leértékelődése ugyanis csak annak a néhány cégnek jelent előnyt, amelyek magas hazai hozzáadott értéket állítanak elő és exportra termelnek. Ilyenből azonban kevés van, mivel ezek a kritériumok  még az autógyárak esetében sem érvényesülnek, hisz ott az importarány 90 százalék.  Az euró bevezetésnek halogatása fáj viszont a lakosságnak,  minden behozott árú, energiahordozó ára emelkedik ugyanis a forint gyengülése miatt. Az önálló deviza ráadásul könnyen spekulációs célponttá teszi a magyar gazdaságot. Nem véletlen, hogy tavasszal néhány nap alatt 370 forintig ment fel az euró ára. Molnár László úgy véli: már az is nagy előrelépés lenne, ha a kormány megjelölne egy reálisan teljesíthető 2027-2030-as céldátumot. Ez horgonyozná a piaci várakozásokat és mérsékelné a spekulációs kockázatokat. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a kormány és az MNB-elnök álláspontja szerint csak akkor érdemes bevezetni Magyarországon az eurót, ha a reálgazdasági mutatókban - munkabér, nemzeti jövedelem terén - utolérjük például Ausztriát, akkor erre a jelenlegi felzárkózási ütem mellett 2050-ig nincs komoly esély  – tette hozzá. Vagyis akár még 30 évig is maradhat a forint. 

Magyar céldátumok

2001, első Orbán kormány – 2007 2003, Medgyessy-kormány – 2008 2005, Gyurcsány-kormány 2009 2010, második Orbán-kormány – 2014 2011- 2020 után 2015 nincs céldátum 

Csekély lelkesedés a visegrádiaknál

Közép- és Kelet-Európában egyre több ország választja fizetőeszköznek az eurót, de a magyar mellett a cseh és a lengyel kormány sem sietteti a közös európai valutát, éppen ellenkezőleg. A visegrádi államok közül elsőként Szlovákia vezette be az eurót, még 2009. január 1-jén. Pozsony szempontjából igazi sikersztori a közös uniós valutára való átállás. Az Eurobarometer év eleji felmérése szerint a szlovákiai lakosság 81 százaléka vélte úgy, hogy a közös pénz hasznos az Európai Unió számára, miközben az uniós állampolgárok esetében az arány 76 százalék volt. A szlovákiai megkérdezettek 68 százaléka pedig úgy látta, hogy az ország is jól járt a közös valutával, csak 17 százalék fogalmazott meg ezzel ellentétes véleményt. Bár a Cseh Köztársaság lényegében minden feltételt teljesítene az euró bevezetéséhez, felmérések szerint Prágát skizofrén kapcsolat fűzi a közös valutához. Az Eurobarometer tavaly áprilisi felmérése szerint a megkérdezettek mindössze ötöde támogatná az új pénznem bevezetését, több mint 70 százalékuk viszont ellenzi azt. A cseh vállalatok ezzel szemben szabadulnának a koronától, több szakértő úgy véli, a Brexit miatt még nagyobb biztonságot adna a közös európai valuta. A korábbi cseh kormányok már többször halasztgatták az euró bevezetésével kapcsolatos döntéseket, Andrej Babis miniszterelnök kabinetjének kormányprogramjában ugyanakkor nem is szerepelt már ez a téma. Lengyelországban Mateusz Morawiecki kormánya szintén nem tervezi az euró bevezetését, igaz, a korábbi, még nem a jobboldali populista Jog és Igazságosság (PiS) által dominált kabinetek sem akarták elsietni a döntést. A lengyel közvélemény kitartóan euróellenes, a támogatók aránya becslések szerint 30-40 százalék közötti. Horvátország teljesen más stratégiát követ, mint Prága, Varsó, vagy Budapest. Andrej Plenkovic miniszterelnök előző és mostani kabinetje számára prioritást élvez a közös uniós valuta bevezetése. Az ország 2023-ban vezetheti be az eurót. Zágráb Bulgáriával együtt idén léphet be az euró bevezetését közvetlenül megelőző szakaszba (ERM2), onnantól pedig egyenes út vezet ahhoz, hogy a két országban az euró legyen a fizetőeszköz. Az elmúlt években hozott intézkedések hatására Horvátországban kiegyensúlyozottá vált a költségvetés, a bruttó államadósság pedig a GDP 70 százaléka körüli szintre esett a korábbi mintegy 85 százalékról. Igaz, a koronavírus-járvány a horvát gazdaságra is súlyos csapást mért, elsősorban a turizmusból kieső bevételek érintik érzékenyen az országot. - Rónay Tamás