Tóth Bertalan MSZP-elnök levelet írt Horváth Péter Jánosnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új elnökének, azt tudakolva, nem akar-e javaslatot tenni a kormánynak a földgázár csökkentésére – derül ki a szocialista politikus reggeli Facebook-posztjából.
Új elnöke van a MEKH-nek. Ez az a hatóság, amelynek – sok más mellett – az is feladata, hogy figyelemmel kövesse az energiaárak alakulását, és javaslatot tegyen a kormány részére a lakossági energiaárak alakítására – állapítja meg az ellenzéki honatya.
A földgáz nagykereskedelmi tőzsdei ára hosszú ideje 30 forint körül alakul, egy átlagos fogyasztó viszont 101 forintot fizet érte köbméterenként. Talán tudna tenni valamit az új elnök – véli Tóth Bertalan.
A hatóság ráadásul egy sajtómegkeresésre nemrég azt közölte: tervezik, hogy szeptemberig kidolgoznak egy javaslatot, mely a szociális és a sávos lakossági energiaárak, valamint az ipari rezsicsökkentés lehetőségét vizsgálja – írja a pártelnök. (A hivatkozott sajtómegkeresés a Népszava július 7-i tudósítása, amit az MSZP-elnök a posztban lapunkat megnevezve ajánl olvasói figyelmébe.)
Ideje is egy ilyen indítványnak, hiszen a hivatal 2014 áprilisa óta egyetlen egyszer sem tett javaslatot a lakossági árak mérséklésére, miközben a földgáz nagykereskedelmi ára az elmúlt években a felére csökkent. Sőt, májusban akadt olyan nap is, amikor egy köbméter földgázért kevesebb mint 19 forintot kellett fizetni a közép-európai gáztőzsdén. Ami a lényeg, a csökkenés tartósnak tekinthető – hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan.
Miért fizettet akkor a kormány az indokoltnál többet a nyugdíjasokkal, a családokkal, a dolgozó vagy éppen munkanélküli emberekkel a gázért? Különösen akkor, amikor a gazdasági válság miatt sok ember jövedelme és jövőbeni helyzete bizonytalanná vált – veti fel.
Tóth Bertalan országgyűlési képviselőként és magánemberként is elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz-kormány a 30 forintos gázt 101 forintért adja a háztartásoknak. A szocialista politikus kíváncsian várja az új MEKH-elnök, Horváth Péter válaszát.
Az ügy kapcsán megjegyzendő: a Fidesz a 2013-2014-es „rezsicsökkentések” óta a hasonló megkeresésekre érdemi magyarázattal nem szolgált. Ehelyett a „rezsicsökkentés” időszakára jellemző, hisztérikus politikai szólamokkal utasítják vissza még csak a kérdésfelvetést is. Eszerint a „szocialisták 15-ször emelték a gázárat” – ami bár valótlan állítás, abban az időszakban nagy átlagban tényleg nőttek a nemzetközi árak –, illetve 2014 óta óvnák a lakosságot a gázár „kiszámíthatatlanságától” (értsd: csökkenésétől).
A rezsicsökkentés ellen emelt fideszes propagandavédmű erősségére jellemző, hogy a parlament gazdasági bizottságának kormánypárti többsége július elején nem kevesebb mint 12. alkalommal siklatta ki, hogy akár csak nyílt vitát is folytassanak az MSZP piaci alapú, 30 százalékos gázárcsökkentési javaslatáról.
Mivel ettől még a tőzsdei – beszerzési – gáztarifák leesése miatt a hazai gáziparban igen jelentős – évi több százmilliárdra becsülhető – extranyereségek gyűlnek fel, 2018-ban bevallották, hogy ezt a többletet 2016 óta egy „tartalékalapba” gyűjtik. Ebben a tartalékalapban ugyanakkor az elvárhatónál nagyságrendekkel alacsonyabb összegeket mutatnak ki, amit különböző „kiadások” a gázipar saját bevallása szerint is jelentősen apasztanak.
