Előfizetés

A közélet, az egyetem is harctérré vált

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2020.08.08. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Fullajtár Andrea osztálya a Színház-és Filmművészeti Egyetemen most lesz harmadéves. A társosztályfőnök Zsámbéki Gábor felmondott, de Fullajtár a növendékei miatt egyelőre marad. Koós Boglárka hallgató szerint a végsőkig ki kell állniuk az egyetemükért és minden eszközzel meg szeretnék védeni.
A Színház-és Filmművészeti Egyetemen oktatnak „krízist a színházban”? Fullajtár Andrea: A színház alapja a konfliktus, gondoljunk a görög drámákra, ráadásul a színház mindig az életre reagál. Most különösen krízisekkel teli időszakot élünk, a közélet az egyetem is harctérré vált. A tanítványaim nemzedékének épp ezért nagyon gyorsan kell felnőnie. Nagyon komoly kiállást vár tőlük az élet, illetve várnak el maguktól. Ez egy görög tragédiához hasonló érési folyamatot igényel a fiataloktól. Koós Boglárka: Tényleg hirtelen ért minket ez az egész. Ezzel kapcsolatban egy nyári egyetemet is szervezett a hallgatóság, ahol továbbra is próbáljuk kibeszélni, hogy mit gondolunk a modellváltásról, a történtekről. Azóta is folyamatosan erről beszélgetünk. Önök harmadévesek lesznek. A másik osztályfőnökük Zsámbéki Gábor miután megnevezték a tervezett alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait, negyvenegy év tanítás után azonnali hatállyal felmondott. Megindokolta önöknek, illetve önnek a tanártársnak, hogy miért döntött így? F. A. : Mi tanárok és Gábor is folyamatosan azt mondtuk, hogy mi nem a modellváltás ellen vagyunk, de szeretnénk, ha ebben a folyamatban partnereknek tekintenének minket. Fogadják el, hogy van egy szenátusunk, velük tárgyaljanak! Ne sértsék az autonómiánkat! Amikor a mi reakcióink teljesen hatástalannak bizonyultak és anélkül, hogy minket előzőleg értesítettek volna, kinevezték kuratóriumi elnöknek Vidnyánszky Attilát, ez jelentette Zsámbéki Gábor számára a vörös fonalat. Ekkor úgy döntött, hogy feláll és elmegy. Ez a lépés sok fájdalommal jár. De az osztály nem marad árván, mi a kollégáimmal maradunk. Gábor pedig továbbra is figyelemmel kíséri majd az életüket, ha nem is intézményi szinten. Ennek a formáját ki fogjuk találni. Önök, hiszen mindketten tanítványai voltak, mit kaptak Zsámbéki Gábortól? F. A.: Gábor színházi gondolkodása egy nagyon különleges átgondolt rendszerű színházi nyelvet jelent, amely segítségével sokféle irányzatot beépíthet az ember a színészetébe. Másrészt megtanított dolgozni, arra, hogy bírjam a színházi munkát. Gábornak ez nagyon erős oldala: a munkás, alapos színházi gondolkodás. K. B.: Én azt tanultam tőle, hogy a legrosszabb körülmények között is a legjobb, amit tehetünk az az, ha dolgozunk. Engem másodjára vettek fel a színművészeti egyetemre, de azért jelentkeztem ide, mert az országban ez a legszínvonalasabb színházi és filmes képzést biztosító intézmény. Korábban felvételiztem Kaposvárra is, végül nagyon örülök, hogy ide vettek fel. Ideológiát is tanít Zsámbéki és a többi oktató az egyetemen? K. B.: Ideológiai képzéssel egyáltalán nem találkoztam az elmúlt két évben. Sohasem éreztem, hogy politikailag, vagy ideológiailag bármelyik tanárom befolyásolni akart volna. Azzal sem foglalkoztak, hogy ki hova szavazzon? K. B: Mi ilyennel nem foglalkoztunk. F. A.: Erre egyáltalán nem voltunk, nem vagyunk kíváncsiak. Pedig az egyetemmel kapcsolatban sorozatosan felvetődik vádként, hogy ideológiai képzést nyújt. K. B.: Meg azt is mondják, hogy alacsony szintű az oktatás. Erre azt tudnám válaszolni, hogy nekünk minden óránkat megtartották és rengeteget dolgoztunk. Az egyik másodéves vizsgánkat elvihettük Marosvásárhelyre a Studio Festival-ra, a színházi egyetemek találkozójára. De néztünk előadásokat Bécsben és Párizsban is a tanáraink segítségével. Az is elhangzott vádként, hogy szűk a szerzői kör, akikkel foglalkoznak. K. B.: Ez sem igaz, épp nemrég számoltam össze, hogy mennyi drámát elolvastunk Szomory Dezsőtől Ibsenig. F. A.: Nemrég elemeztük Jókainak azt a színdarabját, amely a magyar színházi kezdetekről egy nagyon erős látlelet. Ha mi preferálunk egy szerzőt, azt mindig a szakmai nívó dönti el és nem az, hogy valakit milyen politikai holdudvarhoz sorolnak. Nyíltan fasiszta, vagy kirekesztő ideológiákat hirdető szerzőkkel nem dolgunk foglalkozni. Herczeg Ferenc, Wass Albert? F. A.: Például. Akik nyíltan kiálltak a náci ideológiák mellett, azokkal úgy érdemes foglalkozni, hogy miért tették. Hogyan képviselték a magyar kultúrát és irodalmat külföldön. Nyírő József például felszólalt a magyar írók nevében Hitler és kultúrpolitikája oldalán. Azért ne felejtsük el ezeket az akciókat... Persze, a sokféleség nagyon fontos. És az is, hogy például az osztályunk a karantén alatt saját színdarabot írt, amelyet nemsokára be is mutatunk. Azt szeretnénk, hogy a növendékein valamennyi színházi szakmát megismerjék és aktív színházcsinálókká váljanak. A mostani átalakuló színházi struktúrában különösen fontos, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak. Az is elhangzott, hogy az egyetemen szűk körű a tanári gárda, főleg a Katona József Színházhoz kötődő oktatók dominálnak. K. B.: Mi már első félévben találkoztunk Bodó Viktorral, második év végén vele csináltuk a mesterségvizsgát. De Tárnoki Márk is tanársegédként az elejétől kezdve velünk van. F. A.: Azt hiszem, Vidnyánszky Attilát leginkább mi „katonások” zavarjuk. Én az osztályom miatt nem állok fel. De ha a jelenlétem bármiben akadályozza a színművészeti fejlődését, felállok és elmegyek. Azt is érdemes megnézni, hogy az elmúlt időben mennyi egyetem darálódott be, ehhez képest a színműsök vitakultúrája és tiltakozása példaértékű. Ön egy helyen úgy fogalmazott, hogy ami itt zajlik egyszerű einstand. Ha így van, miben bíznak? F. A.: Adja Isten, hogy a tiltakozások hatására mégis csak elkezdődik némi tárgyalás, illetve a szenátus jogkörei nem sérülnek. Ha ez megtörténik, máris visszavonom azt amit az einstandról gondolok. Ki kell állnunk a szaktudás és az önrendelkezés mellett. Vidnyánszky Attila azt is mondta, hogy a baloldal kisajátította a tüntetés műfaját. Hát könyörgöm! Az tüntet, akinek minden más eszköze hatástalan maradt arra, hogy meghallgassák! A hallgatók mire készülnek? K. B.: Folyamatosan egyeztetünk arról, mit tehetünk. Ennek eredményét hamarosan mindenki látni fogja. Zsámbéki Gábor amikor lemondott, kitett egy videót amelyben egy ókori szöveget, a méloszi dialógust adják elő önök, a növendékei, ebben az athéniak erővel elfoglalják Méloszt. Milyen tanulsága van ennek? K. B.: A személyes felelősségünk, hogy a végsőkig kiálljunk az egyetemünkért és minden eszközzel megvédjük! 

Névjegyek:

Fullajtár Andrea 1998-ban végzett a Színművészeti Főiskolán, de már 1996 óta játszik a Katonában. A Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. 2003-ban Jászai Mari díjat, 2017-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott.    Koós Boglárka 2018 óta A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója Zsámbéki Gábor és Fullajtár Andrea osztályában. Ősszel Tárnoki Márk és Zsótér Sándor rendezésében láthatják az Ódry Színpadon.

A tanár a garancia

Bazsányi Simon idén érettségizett. A Színház és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi osztályába felvételizett, nem vették fel, de újra megpróbálná. - A Horváth Csaba és Lukáts Andor által vezetett első fizikai színházi osztály vizsgaelőadását, a Toldit látva lett nyilvánvaló, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Tanultam táncolni, jártam a Katona József Színház Behívó programjára, majd az SZFE intenzív előkészítőjén vettem részt – beszél a vágyott pálya felé eddig megtett lépéseiről az elsősorban a rendezés és a dramaturgia iránt érdeklődő, de a játszáshoz is kellő exhibicionizmussal megáldott Bazsányi Simon. - Hogy jövőre felvételizem-e? Ez az induló szakoktól, de főleg az oktatóktól függ. A vezetőség megváltozhat, de attól egy adott tanár nem fog másképp tanítani, mint előtte. Számomra garancia, ha például Horváth Csaba marad az egyetemen. Tíz év múlva valószínűleg szabadúszó színész-koreográfus-rendező leszek, de nagyon bizonytalan, hogy fogok-e erre az egyetemre járni. Ha nem, a színházi felsőoktatást kihagyva egy társulatnál próbálom megtanulni, amit csak lehet, vagy külföldön keresek képzést. Bár én magyar közegben és főleg magyar nyelven szeretnék alkotni – utal az alapvető nehézségre. Bazsányi Simon részt vett a Vas utcában, majd a parlament előtt a szabad SZFE-ért szervezett demonstráción. - Azért voltam ott, mert nem értek egyet az egyeztetés hiányával és a változtatás nagyon gyors tempójával. Nincs azzal bajom, hogy más látásmódú ember kerül a kuratórium élére, azzal sem lenne, hogy ez az ember Vidnyánszky Attila, ha nem próbálta volna módszeresen leépíteni az SZFE presztízsét és nem degradálta volna az oktatói színvonalat. Ő egy másik egyetem művészeti karának vezetője és a Nemzeti Színház igazgatója, és ez túl sok. - Csalódott vagyok, de nem vagyok meglepve – reagál a tiltakozások ellenére átvitt változtatásra. - Egy több százezres tüntetés olyan erő lenne, hogy én is megijednék, ha hatalmon lennék. De amíg tízezren tüntetnek az Indexért, háromezren táncolnak a parlament előtt, az a hatalmon lévők számára vicces, az én oldalamról nézve pedig szomorú. - Hompola Krisztina  

Meghalt Reigl Judit festőművész

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.07. 19:15

Fotó: Shutterstock
Kilencvenhét éves korában pénteken elhunyt Reigl Judit Franciaországban élő Kossuth-díjas festőművész - tudatta a Kalman Maklary Fine Arts.
A galéria közleménye szerint a művész a Marcoussis-ban található Bellejame idősek otthonában halt meg, ahova egy hónapja került egészsége védelmében. "Talán a legsikeresebb és legjobban rajongott magyar származású kortárs művészt vesztettük el, akinek emléke alkotásain keresztül mindig élni fog" - fogalmaztak, kiemelve, hogy művei a világ legfontosabb amerikai és európai múzeumaiban megtalálhatóak, köztük New York-ban a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Metropolitan és a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Georges Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben. Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron, 1941-45 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa, 1946-48-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. 1950-ben elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. 1963-tól Marcoussis-ban (Ile-de-France régió) élt. Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951-1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. 1954-ben első párizsi kiállítását André Breton francia szürrealista költő nyitotta meg, de később szakított Bretonnal. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz. Hantai Simon mellett a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon. Magyarországon 2005-ben nyílt először önálló kiállítása a Műcsarnokban. 2010-ben Debrecenben életművét bemutató, mintegy száz festményből álló tárlatot rendeztek. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont Űr és extázis című életmű-kiállításának. 2018 novemberében A Fekete is egy Szín címmel a Kalman Maklary Fine Arts galériában fekete-fehér kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatták be. A Kossuth-díjjal 2011-ben tüntették ki az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként. Mint a Kalman Maklary Fine Arts közleménye felidézi, 1964-ben elnyerte a Guggenheim Nemzetközi Díjat, 1967-68-ban a Carnegie-díjat, 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is, 2016-ban a francia kormány a Művészetek és Irodalom Érdemrend parancsnoki fokozatával tüntette ki. Reigl Judit volt az egyik első, aki megkapta a Franciaországban 2017-ben kifejezetten női művészeknek alapított AWARE díjat. Képei többször is megdöntötték a legdrágább élő magyar festő aukciós eladási rekordját. 2016-ban Robbanás (Éclatement) című sorozatának 1955-ben készült egyik nagyformátumú előképe jutalékkal együtt 412 ezer euróért kelt a Sotheby's árverési ház párizsi fiókjának aukcióján. 2018-ban a Sotheby's kortárs művészetnek szentelt árverésén a Tömbírás sorozatból való egyik alkotása 273 ezer euróért cserélt gazdát.

Elmarad a Kurultaj

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.07. 13:00

Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP
A szervezők szerint ez volt a felelős döntés a járványhelyzetben.
A magyar kormányzat és a szakhatóságok kérésére hosszas mérlegelés után meg kellett hoznunk azt a döntést, amely értelmében kénytelenek vagyunk a 2020. évi Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés megtartásáról lemondani – olvasható a szervezők közleményében. A rendezvényre az EMMI korábban 550 millió forint támogatást adott. A Kurultájt augusztus végén rendezték volna meg, az eseményt hirdető plakátok az elmúlt napokban jelentek meg a köztereken. A szervezők azt írták, „folyamatosan egyeztetve a hatóságokkal nyomon követve a járványhelyzet alakulását, egészen mostanáig mindent megtettünk a Kurultaj megrendezésének érdekében. Mára azonban, egyre több kockázati tényező felerősödésével (környező országok egyre rosszabb járványügyi helyzete, a hazai esetszámok újbóli növekedése), valamint Bugac település polgárainak aggodalma, a rendezvény számára új helyzetet alakított ki”. Emiatt „a hatóságok kérésére, minden körülményt mérlegelve, jelenleg csak a rendezvény lemondása tartható felelősségteljes döntésnek”.