Előfizetés

Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.08.08. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz.
Mára látszik, hogy érdemes volt átvészelni az országos botrány heteit az akkor kiválasztott trafikosoknak 2013-ban, vagyis hogy csalásgyanús, irányított pályázaton szereztek dohánykoncessziókat. Bár a közel 5300 trafik jövedelmezősége a 2013 előtti időszakhoz képest gyengült, vannak olyan dohányboltok - és jellemzően ezek kerültek kormányközeli kézbe -, amelyek óriási bevételt termelnek, stabil egzisztenciát nyújtva tulajdonosaiknak.  A hét évvel ezelőtt első körben kiosztott háromezer koncesszióból nagyjából 1500 volt közvetlenül a Fideszhez, illetve a kormánypárt gazdasági hátországához – Continental Zrt., Tabán Trafik, CBA, Vimpex – köthető. Igazi trafikos családdá avanzsált a korábban a Fidelitast vezető Böröcz László fideszes képviselő rokonsága: testvére öt trafikjogot kapott Szombathelyen. Az Alfa Dohány Bt. a kezdettől a legjövedelmezőbb cégek között volt, 2019-ben az öt trafik már 1,2 milliárd forgalmat bonyolított le és 84 milliós adózott nyereséget termelt. Böröcz feleségének is köze van két trafikkoncesszióhoz, mégpedig Dunakeszin. A Kezew Bt. a többnyire százmillió feletti forgalom ellenére zsinórban mínuszban zárta az utóbbi éveket. 2019-re viszont a 239 milliós árbevételhez azért sikerült egy közel nyolcmilliós nettó nyereséget összehozni. Trafikos famíliának mondható a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát is éveken át kézben tartó Szatmári Kristóf képviselőé is. Az egykori Vállalkozók Pártjából a Fideszbe átnyergelt volt kamarai elnök családjához összesen 11 trafik köthető. Édesanyja, Szatmáriné Jahl Angéla Bagó-ért Bt.-je ugyan csak egy trafikkoncessziót kapott, ám a cég nevétől elütően igazi aranybánya. Az utolsó mérlegadat szerint a 355 milliós bevételből 36 millió forint tiszta profitot termelt, a trafikpályázat óta eltelt évek alatt több mint 100 milliós tiszta nyereséget hozott. A rutinos kereskedőnek ismert Jahl Angéla az üzleti sikerhez elengedhetetlen hatodik érzékkel is rendelkezik: a trafikos céget 2013 januárjában alapította, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki nyeri majd a trafikpályázatot. A Bagó-Ért Bt.-nek résztulajdona van a szintén rendkívül jó helyen, Kőbánya kispesti metró végállomásnál is trafikot tartó TörőPex Bt.-ben. A cég tavaly 1 milliárdos forgalma mellé 83 milliós nyereséget söpört be. Ezek után finoman szólva is sajátosnak tűnt, hogy 2014-ben éppen Szatmári Kristóf nyújtotta be a parlamentnek a dohányszektor egészségügyi különadójára vonatkozó javaslatot, amelynek megfizetése alól éppen a dohány kiskereskedők, így többek között a családja maradtak ki. Voltak olyanok is, akik nem is indultak a koncessziós pályázaton, hanem csak később startoltak rá a jól jövedelmező helyeken lévő trafikokra, így a botrányt is megúszták. A jelek szerint ilyen volt a jelenleg súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György politikus családja is. Simonka – szintén bűnvádi eljárás alá vont - unokahúga a kültagja a Déliker Trade Bt.-nek, amely a nyilvántartások szerint öt dohánykoncessziót birtokol. A cégből gyakorlatilag ömlik a pénz: a forgalma már 2015-re meghaladta a félmilliárdot, 2018-ra pedig 800 millió volt, miközben 42 milliós nettó nyereséget termelt. Még több pénzt hozott a Tabacum Bt., amelyben Simonka - a trafikpályázat idején alig húsz éves - unokaöccse a kültag. A nyilvántartás szerint négy koncessziót birtokló cég forgalma folyamatosan 900 millió feletti volt, és évről-évre 10 és 38 millió közötti adózott nyereséget termelt.  Ha nem is rokoni, ám meglehetősen szoros volt a kapcsolat Rogán Antal – volt ötödik kerületi polgármester, ma propagandaminiszter – és a trafikpályázaton az ötödik kerületi koncesszió jó részét besöprő Csetényi Csaba-Krskó Tibor páros között. Túl azon, hogy a kommunikációs célú, milliárdos közbeszerzéseket éveken át zsinórban elnyerte a vállalkozópáros, Csetényi még közvetlen szomszédja is volt az akkor még a pasaréten lakozó Rogánéknak. Bár a duó időközben kiesett a pixisből, vigasztalódhatnak az ötödik kerületi trafikjaikkal. A négy trafikot tulajdonló Szivar Torony City Bt. - ennek beltagja Krskó Tibor - minden évben milliárd feletti forgalmat tudott magáénak 30 és 100 millió közötti adózás utáni nyereséggel. Valamivel kevésbé produktív, ám takaros summát hoz az egy koncessziós Szivartorony River Bt., így 2018-ban 290 milliós árbevétel mellett már 17 millió forintos nyereséget termelt. A közvetlenül Csetényi Csabához köthető, két koncessziót magáénak tudó Szivar Torony Castle Bt. 2018-ban 636 milliós árbevétel mellé 38 milliós üzemi nyereséget termelt.   

Hadházy Ákos: "Itt mindent meg lehet csinálni"

„Azt szerettem volna megmutatni, hogy nem lehet mindent megcsinálni Magyarországon” – mondta el Hadházy Ákos, aki még szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőként egy hangfelvétel nyilvánosságra hozásával bizonyította, hogy pártvonalon döntenek a koncessziókról. A mára már független országgyűlési képviselő szerint „pont az ellenkezője lett annak", amit akart. - A trafikügy volt az első olyan eset, amivel azt sikerült bebizonyítani, hogy itt mindent meg lehet csinálni - mondta.  A város akkori fideszes polgármestere, Horváth István is hallható a hanganyagon, amely szerint egy listáról választották ki, ki nyerhet. „A lényeg, hogy elkötelezett jobboldalinak kell lenni” – adta meg a megbeszélés alaphangját Horváth, így ennek szellemében saját húga is kapott trafikot később. Bár később a fideszesek által leokézott személyek kaptak trafikot, a Polt Péter vezette ügyészség, mint sok más Fideszhez kötődő korrupciós ügyben, megszüntette a nyomozást. „Azt láttam, hogy az egésznek semmiféle következménye nem lett, az ügyben részt vettek továbbra is vígan politizáltak, politizálnak máig, az egyetlen látható „eredmény” az volt, hogy a Fidesz éppen a trafiktörvény miatt jelentősen megnehezítette újságíróknak, politikusoknak, hogy hozzáférjenek a közadatokhoz.” - vallotta meg Hadházy.

Dohánynagyker: unortodox üzlet, valós milliárdok

Monopoljoga van a trafikok áruval való ellátására a 2015-ben létrehozott Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft.-nek. A feladatra pályáztatás nélkül kiválasztott vállalkozás egyben élő cáfolata a trafikrendszert övező kormányzati propagandának, hiszen a dohánytermékek trafikokba száműzése egyáltalán nem csökkentette az egészségkárosító dohányzást. A cég forgalma tempósan nőtt, a kezdeti, 516 milliárdról tavaly 671 milliárdra, a nettó nyeresége 3,3-ról 4,4 milliárdra. A cégnek két tulajdonosa van, a British American Tobacco (BAT) és egy hódmezővásárelyi dohánycég, a Tabán Trafik. A fő tulajdonos az utóbbi vállalkozás. Valószínűleg nem elválasztható a dohánynagyker létrehozásától – illetve a BAT és a Fidesz egymásra találásának a tanúsága –, hogy az ODBE gründolásával egyidőben a BAT felügyelőbizottsági tagja lett Lánczi Tamás politológus. Az nem világos, hogy értene a dohánykereskedelemhez, ám Lánczi Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó jobbkezeként is ismert. Az ODBE-ben is feltünedeznek érdekes figurák, így a Simicska Lajos fő bizalmasának számító - ennek megfelelően Simicska bukása után egy időre mellőzött - Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter nemrégiben a cég felügyelő bizottsági tagjaként bukkant fel. A cég egyik vezetőségi tagja Fodor Sándor, aki korábban az ODBE szóvivőjeként nyilatkozott. Őt a cégbíróság nemrégiben eltiltotta a cégvezetéstől, 2020 végéig. A pontos ok nem ismert, ám a harmincas éveinek elejét taposó szakember mögött már változatos vállalkozói múlt van, több cégét kényszertörölte a bíróság.

Piaci mozgások, új szerződések

Nem mindenkinek lett aranybánya a trafiküzlet, a kezdeti viszonyokhoz képest az üzemeltetői kör negyede-ötöde kicserélődött. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. lapunknak küldött tájékoztatójából kiderül: a trafikrendszer 2013 júliusi indulása óta 983 koncessziós szerződés szűnt meg, azaz durván a trafikok ötöde. Ugyanakkor az ismételt pályáztatások nyomán 838 új koncessziós szerződés is született. Az eltűnő és újjászülető trafikok területi eloszlása nem ismert, ám valószínűsíthető, hogy az erősebb vásárlóerejű fővárosi és nyugati határ menti területek trafikjai kevésbé, míg az északi és keleti országrészen lévő dohányboltok üzemeltetői nagyobb arányban cseréltek gazdát. A meglévő trafikosok termelékenységét hivatott bebiztosítani, hogy míg eleinte minden 2000 lakosra volt kiadható egy koncesszió, addig ez előbb 3000-re, majd tavaly decemberben négyezer főre nőtt. Szintén komoly, színfalak mögötti lobbiharcra utal, hogy eleinte a hipermarketekben is lehetett koncessziókat kapni. Ennek nyomán például az Auchan áruházak zömében éppen az akkori felcsúti alpolgármesterhez (Mészáros László azóta már a település polgármestere lett) köthető érdekeltségek kaptak dohányboltot. Később a kormány meghajolt az utcai trafikoshálózatokat részben markában tartó néhány nagyobb szereplő lobbierejének, és kitiltották a hipermarketekből a dohányárukat. A távozásra kényszerített - szintén kormányközeli - trafikosoknak csak az egyik szeme sírhatott: amíg üzemeltek, irgalmatlan, több százmilliós forgalmat bonyolítottak le, sokszor üzleteként.  

Dohányáruk kiskereskedelmi forgalma (év-milliárd forint)

2016 - 588 2017 - 624 2018 - 681,9 2019 - 764    

Az Antal-hegy titkai: egy korábban megakadályozott beruházást sejtenek a helyiek a szigligeti polgármester lemondása mögött

Vas András
Publikálás dátuma
2020.08.08. 06:20

Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
A vállalkozó „jelenleg” nem számol a projekttel.
„Bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érezzük védtelenek vagyunk. Úgy látjuk ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani” – konkrétumok említése nélkül ezzel indokolta két héttel ezelőtti lemondását Balassa Balázs, aki majd két évtizedig volt Szigliget polgármestere. Részleteket azóta sem közölt, miközben a balatoni településért aggódók továbbra is azt találgatják, milyen beruházást nem tudott „megállítani” a polgármesterrel együtt lemondott testület. A Népszava most úgy értesült: a helyiek egy nagyobb, korábban már vitákhoz vezetett szállásfejlesztést sejtenek a polgármester és a képviselő-testület távozása mögött. Ami biztos: az elmúlt években valóban volt egy vitatott beruházási terv. A településen 2003 óta pincészetet működtető Szatmári Gábor – az SCD ingatlancég egyik társalapítója – építkezett volna a település frekventált helyén magasodó Antal-hegyen. A vállalkozó ugyanakkor lapunknak azt mondta: mivel korábban nem sikerült egyezségre jutnia a szigligeti vezetéssel, „jelenleg” nem tudják megvalósítani a projektet. A helyiek szerint a Szatmári Családi Pincészet mezőgazdasági területen akart apartmanként használható présházakat építeni a Balatonra remek panorámát adó hegyoldalban, de ezt az önkormányzat mindenképp meg akarta akadályozni. A település honlapján nem találtunk erre vonatkozó iratokat, a lemondott polgármester, Balassa Balázs pedig nem reagált megkeresésünkre, így arra sem felelt, hogy erre a beruházásra utalt-e lemondása után. A Szatmári Családi Pincészet 2003 óta tevékenykedik Szigligeten, egyik tulajdonosa Szatmári Gábor, akinek talán legismertebb vállalkozása a Don Pepe pizzérialánc. A jellemzően vendéglátással foglalkozó vállalkozó az ezredfordulón társalapítója volt az SCD ingatlancégnek. Ebből azonban egy évvel később kiszállt, így akkor már nem volt köze a céghez, amikor az óriási balatoni beruházásokat ígért. A cég ígéreteiből végül részben a gazdasági válság miatt semmi nem lett, a társaság kempingjei pedig Mészáros Lőrincnél kötöttek ki. Az SCD másik alapítója, Jászai Gellért később Mészáros Lőrinc afféle „intézőjeként” lett ismert, ma pedig az állami megrendelésekkel kistafírozott 4IG informatikai cég tulajdonosa. Megkerestük Szatmári Gábort, valóban szerepel-e terveik között, hogy szálláshelyeket építenek a szigligeti Antal-hegyen. – Sajnos már csak múlt időben tudunk beszélni a felvetett témáról – felelte Szatmári Gábor. – Valóban volt egy ötletünk 2018-ban, ami véleményünk szerint, mind a borászatunk szolgáltatásait, mind a helyi turizmus színvonalát emelte volna, amellett, hogy látványában is előnyére válhatott volna a hegyoldalnak, a tájjelleg megőrzésével színesítve e borvidék összképét. Mint közölte, a hivatal elé terjesztett elgondolásuk az volt, hogy az Antal-hegy oldalában, egy négyhektáros, művelendő területre szőlőtelepítés előtt, maximum két százalékos beépítettséggel építettek volna nyolc, egyenként nyolcvan négyzetméteres, „tájba illő, autentikus megjelenésű és hangulatú, nádfedeles vendégház-épületet, a balatoni borturizmust kiszolgáló céllal.” – Elképzelésünk szerint ezekkel az épületekkel megjelenésében és hangulatában megidéztük volna a régi szőlőhegyi pincevilágot, kulturált körülmények között szálláslehetőséget kínálva a hozzánk borkóstolásra érkező vendégek, vagy Szigligetre látogató turistáknak, újabb helyi programlehetőséget adva az ide érkezőknek, s emelve a balatoni borvidéki turizmus, valamint Szigliget szolgáltatási színvonalát. Sajnos azonban a kezdeményezésünk 2019-ben nem találkozott a folyamatban lévő településrendezési tervet készítők elképzelésével, ezért ezt a projektet jelenleg nem tudjuk megvalósítani – fogalmazott a vállalkozó. 

A vár marad, az alkotóház sorsa bizonytalan

A helyiek közül többen úgy vélték, az állhat a településvezetés lemondása mögött, hogy az állam el akarja venni Szigligettől a falu híres várának működtetési jogát. Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, ahol azt válaszolták: a szigligeti vár tulajdonosa az állam, működtetője Szigliget önkormányzata, s jelenleg nincs napirenden ennek megváltoztatása. Mások attól tartottak: a szigligeti – saját partszakasszal és kis kikötővel is rendelkező – alkotóházat nézte ki valamelyik NER-lovag, ez magyarázza a faluvezetés lemondását. A 2014-ben félmilliárd forintért felújított ingatlan tulajdonosa a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány, ám a korszerűsítés óta a Magyar Művészeti Akadémia is használja az épületet. Már a felújítás előtt is akadtak próbálkozások az ingatlan államosítására, és voltak piaci érdeklődők is, ám úgy tudjuk, a település elővásárlási joggal rendelkezik, ha az alapítvány értékesíteni akarná az alkotóházat. Igaz, a vételár vélhetően túl nagy falat lenne Szigliget számára.

Navracsics Tibor: A Fidesz tolódott tőlem jelentősen jobbra

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.08. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Navracsics Tibort a sajtószabadságról, a jogállamról, a kormánypárt átalakulásáról kérdeztük és arról, milyen országot akar Orbán Viktor.
„Nincs semmilyen fejlemény, amely arra utalna, hogy a magyar demokrácia bármilyen szempontból is autoriter irányba fordulna” – mondta év elején a Mandinernek. Azóta a veszélyhelyzetet a kormány arra használta fel, hogy rendeleti úton hozzon meg egy csomó a járvánnyal nem kapcsolatos neki kedvező döntést, korlátozták az önkormányzatok jogkörét, átvertek egy egyetemi reformot és még folytathatnám. Fenntartja a kijelentését? Fent. A parlament működik, a jogállamiság alapvető szervei működnek, az igazságszolgáltatás független – ezt még az Európai Unió is elismeri, még ha időnként aggódik is. De Vera Jourová uniós biztos is azt mondta, nincs ok arra, hogy intézkedjenek. Folyamatosan jelzik aggodalmaikat. Nem ismerek a magyar demokrácia életéből olyan periódust, amikor ne lehetett volna aggodalmakat megfogalmazni akár jobbról, akár balról. De ez jó is, mert ébren tartja a demokrácia életösztönét. Van alapja ezeknek az aggodalmaknak? Aki mondja, aszerint biztosan, szerintem nincs. A magyar sajtószabadság állapotát illetően sincs? Ez mérce kérdése. Hála a Jóistennek nem vagyok olyan pozícióban, hogy értékelnem kellene bármely szempontból a magyar sajtószabadságot. Végig bírja hallgatni nevetés nélkül, amikor komoly kormányzati szereplők arról beszélnek, hogy a Fidesznek soha semmi köze nem volt ahhoz, ami az Index-szel történik? Tényleg nem ismerem részleteiben a történetet, bár rengeteg cikket olvastam róla. De semmi plusz tudásom nincs. Az önlábon lövéstől a teljes kormányzati beavatkozásik terjed az értelmezések sora, én nem tudom, melyik lehet az igazság. A Fideszt ismerve amikor uniós biztos volt, folyamatosan mehettek a különböző politikai megrendelések Budapestről… Nem jöttek megrendelések, sőt az is előfordult, hogy még információ is meglehetősen hézagosan jött. Azt a szórólapot, amit a Fidesz adott ki, s amin Jean-Claude Juncker a Bizottság elnöke és Martin Schulz az Európai Szocialisták vezetője látható a hátuk mögött migránsok tömegével, maga Juncker mutatta meg nekem, akkor láttam először.  Nem volt elég szoros a kapcsolat? A miniszterelnökkel igen, rendszeresen beszéltünk. A kormány többi tagjával nem volt ilyen a kapcsolat, néha alapvető információkat nem kaptam meg a kormánytagoktól. Kivéve Palkovics Lászlót – aki akkor oktatási államtitkár volt, én pedig az oktatási ügyeket vittem az EB-ben – , akivel szintén kiváló volt a viszony. Haragudtak önre, mert nem volt elég vonalas? Ha ez így lenne, akkor ez azt feltételezné, hogy előttem és utánam nagyon jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezett Magyarország. De nem erről volt szó. Inkább egyfajta magyaros passzivitás volt ebben. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak akkor kell az Európai Bizottsággal beszélni, ha valami probléma van, pedig ez nem igaz. A többi tagállam miniszterei folyamatosan kijártak, tartották a kapcsolatot. Mint volt uniós biztos mit szól azokhoz a miniszterelnöki nyilatkozatokhoz, hogy Brüsszelben csupa olyan ember ül, akikre egy közepes céget sem lehetne rábízni, vagy éppen „libernyákok”, akiket Orbán Viktor egymaga elvisz a hátán? Most már egykedvűen hallgatom. Nem úgy, mint amikor azok között ültem, akikre ezt mondta a miniszterelnök. De nem ő az egyetlen, Matteo Renzi volt baloldali olasz kormányfő is rendszeresen elküldött minket melegebb éghajlatra. Mi volt az oka, hogy nem újrázhatott? Ezt Orbán Viktortól kell megkérdezni, én semmilyen indoklást nem kaptam. Orbán Viktor jobbkeze volt, ehhez képest – csak úgy, mint elődje, Stumpf István, vagy utódja, Lázár János – kikerült a Fidesz hatalmi centrumából. Úgy tűnik ez törvényszerű ebben a pozícióban. Nem félt tőle, hogy ez bekövetkezik? Nem én távolodtam el a Fidesz hatalmi centrámától, hanem a párt tolódott tőlem jelentősen jobbra. Az 1998-2002, de még a 2010-2014-es Fidesz is inkább jobbközép pozícióban volt – nemcsak a párt, a szavazói is. Hol a határa ennek a jobbra tolódásnak? Egy tömegdemokráciában minden párt, amely kormányzásra tör, folyamatosan keresi azokat a szavazórétegeket, akik révén hatalomra juthat. A Fideszben sokáig arra kellett ügyelni, hogy a jobboldalon lévők ne forduljanak a párt ellen. Most már inkább az a veszély, hogy a jobbközép szavazók elpártolnak a Fidesztől. Jeleznie kéne a párt immunrendszerének – s ez jelölhetné ki a határt is – , hogy középen szavazókat veszít, ezért gesztusokat kell tenni. Ezek a gesztusok most hiányoznak. A szocialisták beszéltek sokat a „párt immunrendszeréről” – a bukásuk előtt és után. Van a Fidesznek immunrendszere? Azt remélem, hogy igen. Országgyűlési és önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel beszélve látom, hogy ők is érzik ezt a problémát, és azt is, hogy tenni kellene valamit. Orbán Viktorral mikor beszélt utoljára? Egy hete. Miről? Politikáról is. Rendszeresen beszélünk erről. Ezért is furcsa mindig azt olvasnom, hogy köztünk rossz lenne a viszony. Soha nem mondja neki, hogy „Viktor ezt azért mégsem kéne”? Így nem. De jelezni szoktam a véleménykülönbséget, és ezt sokszor meg is tudjuk beszélni. Miközben napi pártpolitikai dolgokról nem ugyanazt gondoljuk, mindketten ugyanolyan Magyarországot szeretnénk. Milyen országot akar Orbán Viktor? Egy társadalmilag összetartó, öngondoskodásra képes, versenyképes országot. Ez a "társadalmi összetartozás" azt jelenti, hogy jobb esetben, aki "nincs velünk, az nincs", rosszabb esetben ellehetetlenítik?  Orbán Viktor éppen az Európai Parlamentben mondta, hogy soha nem vetemedne arra, hogy elhallgattassa azokat, akik másképp gondolkodnak, mint ő… Azóta több kormánykritikus sajtóorgánum bezárt. A miniszterelnök ezt mondta. S nekem, mint a párt tagjának, nincs okom megkérdőjelezni. Pozsgay Imre óta jönnek ezzel politikusok, de akkor is igaz, hogy vannak olyan ügyek Magyarországon, amikben jó lenne a társadalmi konszenzus. A társadalmi paranoiák éppen abból adódnak, hogy azt hangsúlyozzuk állandóan, mi az ami elválaszt minket, nem azt, ami összeköt. Vegyük a legfrissebb példát, a Színház és Filmművészeti Egyetem ügyét: az intézmény, a hallgatók tiltakozása ellenére nevezték ki az egyetem kuratóriumi elnökévé Vidnyánszky Attilát, úgy, hogy mindenki előre tudta, hogy ő kapja ezt a pozíciót. Ő pedig egy megosztó figura, miközben bőven lehetett volna olyan szakembert találni, akit mindenki elfogadott volna.  A korábbi kormányoknál is ez volt a helyzet. Az a baj, hogy nálunk nagy hagyománya van annak, hogy hatalomba kerülve megtoroljuk a korábbi sérelmeinket, sőt még egy kicsit nagyobbat is ütünk, mint amekkorát ellenzékben kaptunk. Mindig el szoktam dicsekedni a járási rendszerrel, amit közigazgatási miniszterségem alatt úgy tudtunk bevezetni, hogy ugyan voltak viták, de nem voltak veszekedések. Egy évet hagytunk rá, hogy mindenki elmondhassa a véleményét. Több ilyen ügy kellene. A Fidesz által az EU-csúcs előtt hozott parlamenti határozat egyértelműen kikötötte, milyen feltételekkel támogathatja Orbán az új hét éves költségvetést és a gazdasági mentőalapot. A feltételek jórésze nem teljesült. Mit gondol, nem kellett volna vétóznia a miniszterelnöknek?   A saját felelősségére nem vétózott, gondolom, az Országgyűlés majd értékeli, hogy jól gazdálkodott-e a képviselők által meghatározott mandátummal. Szerintem ez egy bevett politikai játszma: a parlament ad egy mandátumot a miniszterelnöknek, amire ő a tárgyalások során hivatkozhat. Visszatérve a Fidesz "immunrendszerére": ha kifogásai vannak, Orbánon kívül kinek jelzi? Gulyás Gergelynek, esetleg Semjén Zsoltnak?   Ha megkérdeznek igen. Gulyás Gergely meg szokott kérdezni. Orbán meg szokott kérdezni. Semjén Zsolt soha.    Nem fél tőle, hogy a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programot is elérik a megszorítások? Szerencsére éppen most erősítette meg egy kormánydöntés, hogy 2023-ig meglesz a programokra fordítható 50 milliárd forint. Persze ilyen helyzetben mindenre fel kell készülni. A pályázat része volt, hogy széles körű összefogásban valósul meg helyi civil szervezetekkel, ellenzékkel. Ám ezt ők hiányolják.  Jogos lehet a kritika, de a koronavírus miatt mindent át kellett programoznunk. A városi képviselő-testületben szándékaim szerint hamarosan olyan bizottság alakul majd, amiben minden párt egyenlően delegál tagokat. Én valóban úgy gondolom, hogy program akkor lehet sikeres, ha az ellenzék is megfelelően részt vehet és vesz a munkában.

Névjegy

Navracsics Tibor jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Jelenleg a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programsorozatért felelős kormánybiztos.