"Isten ellen van, a fegyverek ellen van, az energia, a mi típusú energiánk ellen van" – sorolta Donald Trump egy szuszra, mi minden fenyegeti az ohióiakat, ha Joe Biden lesz az elnök. Trumpról már 2016-ban kiderült, hogy fogalma sincs, miként kell idézni a Bibliából: Pál apostolnak a korintusiakhoz írt II. levele helyett „két korintusiról” beszélt, amit templomi hallgatósága kacagva fogadott. Biden ellenben hithű katolikus, ami saját bevallása szerint segítette élete keserű pillanataiban, például autó balesetben meghalt első felesége és kislányuk elvesztésekor vagy amikor agyrák ragadta el felnőtt fiát, Beau-t.
Az elnök a maga sajátos stílusában azt is mondta, hogy ha Biden lesz az elnök, akkor „nem lesz se vallás, se semmi”. A támadás annál is méltatlanabb volt, mivel Trump elvben elnökként, hivatalos programra látogatott Ohióba és útját nem volt illő – és törvényes – direkt kampányolásra felhasználni. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy a választási szempontból kulcsfontosságú államban egy gyárlátogatáson is kihívóját szapulja. Biden, aki John Kennedy után a második katolikus vallású amerikai elnök lenne, viszonylag visszafogottan reagált, szégyentelennek nevezte Trump kijelentéseit.
A kiélezett választási harc az elnök más intézkedéseiben is tetten érhető. Trump rendeletben kötelezte az amerikai cégeket, hogy 45 napon belül szakítsanak meg minden üzleti kapcsolatot a TikTok videómegosztóval és a WeChat üzenőalkalmazással. A két, kínai tulajdonban álló céget Washington azzal gyanúsítja, hogy „a Kínai Kommunista Pártnak” adja ki az amerikai felhasználók adatait. Ezt az érintett vállalkozások cáfolják, a TikTok például az Egyesült Államokban tárolja amerikai adatait és tartalék szerverei is Szingapúrban vannak. Trump azzal is megfenyegette a két telefonos alkalmazás anyacégeit, hogy ki kell vonuljanak a New York-i tőzsdéről, ha nem adják át könyvelési adataikat az amerikai hatóságoknak. A hír hatására tíz százalékot zuhant a WeChat-tulajdonos TenCent részvényeinek árfolyama. A Kína-ellenes lépések mellesleg széles körű kongresszusi támogatást is élveznek.
A TikTok amerikai ágának megvételéről a Microsoft tárgyal az app gazdájával, a ByteDance-szel. Trump mostani lépései mögött azonban sokkal több van, mint egyszerű, üzleti célú nyomásgyakorlás.. Mike Pompeo külügyminiszter csütörtökön azt mondta, hogy az Egyesült Államok „tiszta”, azaz kínai befolyástól – és cégektől – mentes internetet szeretne. Ez kísértetiesen emlékeztet az internetről alkotott kínai és orosz felfogásra, miszerint az egyes kormányok megszabhatják, milyen tartalomhoz férjenek hozzá országaikban a felhasználók. Kínában például elérhetetlen a Facebook vagy a Google és Oroszország is foglalkozik saját hálózatának a külvilágról való leválasztásának gondolatával. Az eredetileg akadálytalannak és globálisnak elképzelt számítógépes világháló tehát komoly veszélyben van – immár amerikai oldalról is.
A TikTok azzal is felbosszanthatta Trumpot, hogy június 20-i, Tulsában tartott kampánygyűlése előtt az alkalmazás használói átverésből tízezer számra jelentkeztek a jegyekért, amitől a fellelkesült szervezők már százezres tömeget vizionáltak. Végül azonban csak hatezer körüli hallgatóság, alig félház jött össze, amiben nagy szerepe volt a videómegosztón és a dél-koreai popzene, a K-pop rajongói oldalain szervezett kalózakciónak. A ByteDance és a TenCent jogi lépéseket helyezett kilátásba amerikai érdekeinek védelmére.
