Mint a vasárnapi brit lapokból kissé megkésve kiderül, csütörtökön "döntő jelentőségű" megbeszélésre került sor Boris Johnson kormányfő elnökletével a szeptemberi iskolakezdésre való felkészülésről. A tory vezető "fejvesztés terhe mellett" figyelmeztette Gavin Williamson, gyakori támadásoknak kitett oktatási minisztert, hogy az iskoláknak menetrendszerűen ki kell nyitniuk a jövő hónap elején. Az értekezleten a hivatalosan hatgyermekes kormányfő a leghatározottabban úgy rendelkezett, ha lokális karanténok válnak szükségessé, az iskolák lesznek "abszolút az utolsók", ahol bezárják a kapukat.
A kormányfő tudományos érvekkel felfegyverkezve igyekszik meggyőzni az ingadozó szülőket, hogy sokkal többet ártanak a gyermekek személyes és szociális fejlődésének, ha otthon tartják őket, mintha visszaküldik őket az iskolapadba. A The Sunday Times információi szerint egy még az év vége előtt nyilvánosságra kerülő átfogó, több mint száz nagy-britanniai intézményben elvégzett vizsgálat szerint "nagyon csekély tény támasztja alá, hogy a koronavírus fertőző lenne az iskolákban". A Public Health England közegészségügyi intézmény által készült felmérésbe 20 ezer tanárt és diákot vontak be, teszteltek és ellenőriztek, mielőtt e következtetésre jutottak volna. Russell Viner professzor, a Gyermekorvosi és Gyermekegészségügyi Királyi Intézet elnöke "elengedhetetlennek" nevezte a március elején becsukott iskolák újranyitását. A kormány tanácsadó testületében is részt vevő orvos szerint a gyerekek barátságokat vesztettek el, többségük nem kapott érdemleges oktatást és ha a helyzet nem változik, hosszútávú szociális, mentális és tanulási nehézségeik lesznek. A professzor teamje harmincöt nemzetközi tanulmány alapján is váltig állítja: „A gyerekek és az iskolák egyaránt csekély szerepet játszanak a vírus átadásában". Maga Boris Johnson a Mail on Sunday-ben megjelentetett írásában "nemzeti prioritásnak" és "erkölcsi kötelességnek" nevezte az iskolakezdést, ami a gazdasági megélénkülésnek is egyik sarokköve.
Új hivatalos adatok szerint a brit kórházakban Covid-19-cel kezelt betegek száma a pandémia április közepi csúcspontja óta 96 százalékkal csökkent. Míg április 12-én 17 172 kórházi ágyat foglaltak el vírusfertőzött páciensek, ez a szám augusztus 6-án 691 volt. Április 10-én 866-an vesztették el az életüket angliai kórházakban, augusztus 6-án öten. Még ha helyi kiugrások, mint legutóbb Aberdeenben és Prestonban, előfordulhatnak, tudósok indokoltnak tartanak némi optimizmust. Az Egyesült Királyság elérhette a nyájimmunitásnak azt a szintjét, mely megakadályozhat egy második Covid-19 hullámot. Az egészségügyi szolgálat, az NHS Anglia vezérigazgatója, Sir Simon Stevens elérkezettnek látja az időt, hogy a betegellátó intézményekben helyet kapjanak az egyéb betegségekben szenvedők. A várólistások száma az év végére elérheti a 10 milliót.
Boris Johnson munkaidejének jelentős részét töltheti ki ezekben a napokban a La Manche-csatornán drámaian beindult menekültáradat is. Vasárnapra odáig fajult a probléma, hogy Priti Patel belügyminiszter parancsnokot nevezett ki a Csatornára nehezedő nyomás kezelésére. A Királyi Tengerészet kötelékében Koszovóban és Irakban is szolgált Dan O'Mahoney volt határőrségi vezető dolga lesz, hogy francia kollégákkal együttműködve még a vizeken megakadályozza menekülteket szállító kishajók megérkezését brit kikötőkbe, illetve elérje visszatérésüket Franciaországba, ahol a bevándorlók az EU területén először regisztráltatták magukat. A The Sunday Telegraph információi szerint Párizs 30 millió fontot fizettetne a szolgáltatásért. A múlt csütörtöki rekord 202 menedékjogot kérvényező után pénteken további 96 szerencsét próbáló hajózott be Angliába. Chris Philp bevándorlásért felelős államtitkár a héten tárgyalásokat folytat francia kollágájával a menekülthullám megfékezéséről.
