A rendőrség ellenőrzése alatt tartja a helyzetet a fehérorosz fővárosban, Minszkben, ahol vasárnap este kezdődtek engedély nélküli megmozdulások, amelyeket a hatóságok feloszlattak – közölte hétfő hajnalban a BelTa helyi hírügynökség a belügyminisztériumra hivatkozva.
A tiltakozások azt követően kezdődtek, hogy ismertették a hivatalos exit poll felméréseket.
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát.
Cihanouszkaja később Minszkben bejelentette: nem ismeri el az elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit. Riportereknek úgy nyilatkozott: saját magát tartja a választás győztesének. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg Lukasenkát. A politikus bizalmasai elmondták: megpróbálják elérni, hogy újraszámlálják a leadott voksokat azokban a szavazóhelyiségekben, ahol problémák merültek fel. Egyúttal szeretnének tárgyalni a hatóságokkal a hatalom békés átadásáról, de ha kell, készek hosszú távra az utcákra vonulni, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
Az MTI összefoglalója szerint a rendfenntartó erők erőteljesen láttak hozzá a tiltakozások feloszlatásához. Ennek során hang- és könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek. Sokan megsérültek, a helyszínekre több tucat mentőautót vezényeltek. A hatóságok a tiltakozókat kiszorították a város központi magjából és környező utcáiból.
A BelTa fehérorosz hírügynökség belügyminisztériumi adatokra hivatkozva arról számolt be, hogy
A belügyi tárca sajtószolgálata szerint az összecsapásokban a rendvédelmi szervek 39 munkatársa és több, mint 50 civil sérült meg. A minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konfrontációnak nem volt halálos áldozata, és valótlannak nevezte az ezzel ellentétes tartalmú, az internetes híroldalakon megjelent állításokat. A háromezer őrizetbe vétel egyharmada a fővárosban, a többi Fehéroroszország több, mint 30 településén történt.
Vidéken több helyen is voltak hasonló megmozdulások.
Rendkívüli uniós csúcsot akar a lengyel kormányfő
Az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását sürgeti Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt az Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult – közölte a lengyel kormányszóvivő.
A levélről beszámolnak a lengyel miniszterelnöki hivatal honlapján is. A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után
Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: „szolidárisan támogatni kell” Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
Közös nyilatkozat
Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök a demokratikus elvek betartására szólította fel a minszki hatóságokat abban a közös nyilatkozatban, amelyet vasárnap éjjel a fehéroroszországi urnazárást követő tüntetések feloszlatása kapcsán adtak ki.
A Fehéroroszországgal határos két állam elnökei az erőszaktól való tartózkodásra, az emberi, az állampolgári és a kisebbségi jogok, valamint a szólásszabadság tiszteletben tartására hívták fel a minszki hatóságokat.
Hangsúlyozták egyúttal: tiszteletben tartják Fehérorország szuverenitását és függetlenségét. Reményüknek adtak hangot, hogy meglesznek a feltételei a mélyebb együttműködésnek „a fehéroroszországi társadalommal és az állami intézményekkel is”.
Duda és Nauseda meggyőződése szerint Fehéroroszország érdeke, hogy szorosabban együttműködjön az Európai Unióval. Az államfők készségüket fejezték ki Fehéroroszország integrációjának támogatására.
A lengyel külügyi tárca hétfő reggel kiadott nyilatkozatában ugyanakkor „mély nyugtalanságot” fejezett ki a választásokat követő tüntetések „brutális feloszlatása” miatt. Elfogadhatatlannak nevezték a tüntetők „önkényes letartóztatását, a békés tüntetőkkel szembeni erőszak alkalmazását.”
Pawel Jablonski lengyel külügyminszter-helyettes hétfő reggeli tévéinterjúban jelezte: Varsó szorgalmazni fogja, hogy az Európai Unió „nagyon határozott lépéseket” tegyen Fehéroroszország ügyében. Egyúttal úgy látta: olyan lépésekre van szükség, amelyek „nem taszítják ki Fehéroroszországot (...) az őt alárendelni akaró Oroszország ellenőrzése alá”.
