Előfizetés

„Most már kezdhetünk aggódni” - a második hullám merőben más lesz, mint az első

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.11. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Könnyen lehet, hogy a járvány második hullámának elején vagyunk – mondja Nepusz Tamás bioinformatikus. Közben egyre több 40 éven aluli fertőződik meg, arányuk elérte a 44 százalékot.
Vége a viszonylagos nyugalomnak, a járványügyi adatok alapján a koronavírus újra terjedésnek indult Magyarországon. Ha a tendencia folytatódik, akkor heteken belül kialakulhat olyan állapot, mint márciusban volt, amikor a kormány kihirdette az országos veszélyhelyzetet – mondta Nepusz Tamás bioinformatikus a Népszavának.
– Könnyen lehet, hogy valóban a sokat emlegetett „második hullám” elején vagyunk. Most már kezdhetünk aggódni – tette hozzá a bioinformatikus.  Véleményével nincs egyedül, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hétfőn a Facebook-on úgy fogalmazott: "Elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére."
A lapunk hétfői számában nyilatkozó Kemenesi Gábor virológushoz hasonlóan Nepusz Tamás is arra hívta fel a figyelmet, hogy a vírus nem egy-egy gócpontban – kórházban vagy idősotthonban –, hanem egyszerre több megyében jelentkezik. A bioinformatikus a hivatalos adatok alapján végez számításokat, ezek alapján azonban nem lehet felelősséggel beszélni arról, mennyire nehéz hónapok előtt állunk. Ehhez jó lenne tudni például azt is, hogy az új fertőzések pontosan hol, milyen közösségekben vagy intézményekben történnek. Nepusz Tamás méltányolhatónak tartja, hogy az ilyen típusú adatokat nem hozzák nyilvánosságra, az viszont elvárható lenne, hogy napi rendszerességgel közzétegyék, melyik megyében hány aktív fertőzött található.
A járvány terjedését nagyban befolyásolhatja, hogy a kormány milyen korlátozó intézkedésekről dönt. Szerinte valószínű, hogy az ország nem fog még egyszer bezárkózni. Lényeges kérdés ugyanakkor, hogy a szokásos menetrend szerint indul-e a tanév.
– A második hullám merőben más lesz, mint az előző volt – hangsúlyozta Nepusz Tamás. Amikor Európát elérte a koronavírus, az influenzajárvány már lecsengőben volt. Az őszi hónapokban azonban jó eséllyel ismét jelentkezni fog, és megjósolhatatlan, hogy a koronavírus, az influenza, valamint más, náthaszerű tüneteket produkáló fertőzések milyen hatással lesznek egymásra. Annyi bizonyosan kijelenthető, hogy a nehezen megkülönböztethető megbetegedések miatt különösképpen nagy teher hárul majd az egészségügyre.
Nagyon sok múlik az embereken, azon, hogy a lakosság mennyire fegyelmezetten tartja be az óvintézkedéseket. Sőt: alighanem ez a legfontosabb. „A vírus ellen mi magunk tehetjük legtöbbet” – jelentette ki Nepusz Tamás, aki pozitív fejleményként könyvelte el, hogy szakmai berkekben ma már nincs vita arról, milyen fontos a maszk használata.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által végzett szennyvízvizsgálatok a 32. héten Budapesten és Debrecenben is „enyhén növekedő tendenciát mutattak ki a SARS-CoV-2 vírus örökítőanyagának mennyiségében” – áll a lapunkhoz eljuttatott közleményben. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését. Az NNK május óta végez szennyvízvizsgálatokat az új koronavírus örökítőanyagának kimutatására. A vizsgálatok Budapesten kezdődtek, jelenleg heti mintavétel történik a fővárost ellátó három szennyvíztelepen, a megyeszékhelyeken, és néhány vidéki városban.
Az intézményi fertőzések felszámolásával júniusban a 60 éves, vagy a náluk idősebbek körében jelentősen csökkent a fertőzések száma, júliusban pedig már csak 63 fertőzöttet észleltek ebből a korosztályból – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent elemzésben. A leginkább veszélyeztetett korosztály aránya az összes fertőzött közül az eddigi legalacsonyabb, mindössze 17 százalékos. Ezzel szemben a 40 év alattiak megbetegedésszáma folyamatosan emelkedik. Júliusban a Magyarországon regisztrált fertőzöttek 44 százaléka a 40 év alatti korosztályból került ki. A fiatalabbak betegséglefolyása jellemzően kedvezőbb, és bár az ő szervezetüket is megviseli a vírus, ritkábban van szükségük kórházi ellátásra. A fertőzöttek közül sokan jártak külföldön közvetlenül a megbetegedésük előtt, vagy találkoztak olyan rokonukkal, barátjukkal, kollégájukkal, aki külföldi utazásból tért haza. Az elemzés szerint ez az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon jelenleg az aktívabb korosztály körében terjed a vírus.

Merkely Béla: a második hullám küszöbén állunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.10. 20:03

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Semmelweis Egyetemen rektora szerint a vírus egyértelműen a hazai közösségi térben kering.
Úgy gondolom, elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére, írja Facebook-posztjában Merkely Béla. A Semmelweis Egyetemen rektora szerint ennek egyik bizonyítéka, hogy az előző hónapban a határon kívülről behurcolt esetek domináltak, ám a mostani betegek jelentős része nem volt külföldön, és nem is lehet megállapítani, hogy kitől kapta meg a fertőzést. Ez azt jelenti, vonja le a következtetést Merkely Béla, hogy a közösségi térben kering a vírus. Ezt támasztja alá, hogy rég nem volt ilyen magas betegszám egy hétvége alatt, mint most. Ez az eredmény mintegy négyszeres növekedést jelent. Az adatok alapján a betegek száma egyértelműen növekszik, azaz az R érték - a vírusfertőzés reprodukciós rátája - már egy hete 1 fölött van, ami azt jelenti, hogy 1 beteg átlagosan több mint 1 beteget fertőz meg. Továbbá, hiba lenne eltekinteni attól, hogy a környező országokban sokszoros fertőzéseket lehet látni, s vannak olyan nemzetek, ahol negyvenszeres az előfordulási gyakorisága az új igazolt fertőzéseknek hazánkhoz képest.

Izgulhatnak a gólyák a járvány miatt - az egyetemek megmakacsolták magukat

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.08.10. 19:37
Fiatalok az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának gólyatáborában Bükkszéken 2015. augusztus 28-án
Fotó: Komka Péter / MTI
A kiskaput az jelentheti, hogy semmi sem szabályozza, egy szobában hány hallgató szállásolható el.
– Van olyan egyetem, ami a héten a járványügyi helyzetet mérlegelve lemondta gólyatáborát – mondta lapunknak Budai Marcell. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HOÖK) szóvivője hozzátette, a legtöbb intézmény nem hajlandó törölni a rendezvényét. Az egyetemek döntése azért is meglepő, mert a legfrissebb kutatások szerint újabban a fiatalok és a középkorúak körében terjed a vírus, ráadásul körükben több a tünetmentes beteg, így könnyebben adják tovább, fertőzésgócok alakulhatnak ki a táborokban. – Nincs kormányzati, illetve járványügyi szabályozás arról, hogy egy szobában legfeljebb hány hallgató szállásolható el, az egyetem döntése lesz, hogyan alakítják majd ki a férőhelyeket – mondta Budai. Hozzátette, egyeztettek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a gólyatáborokról a legutóbbi kormánydöntések előtt, tehát a kabinet az ő észrevételeiket is figyelembe vette az általános szabályokat kialakításakor. Budai hétfőn délelőtt a Kossuth Rádióban azt állította, hogy néhány intézmény csak rövid, egynapos bevezető napot tart az új hallgatóknak. Érdeklődésünkre, hogy a HOÖK támogatná-e, hogy a többi intézmény is ezt a megoldást válassza, Budai nem foglalt állást, bár azt hangsúlyozta, igenis fontos, hogy a fiatalok megismerkedjenek az egyetemi világgal. Ugyanakkor a szóvivő megjegyezte: a hivatalos ajánlások nem kötelező érvényűek 500 fő alatti rendezvényeken.