Cáfolják a kormány sokszor hangoztatott szólamát a tolnai adatok, miszerint a Földet a gazdáknak program a helyben élő földműveseknek kedvez: a kalapács alá került területek 75 százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul még az úgynevezett „helybeliek” között is találni olyan vevőket, akik mindössze cégük székhelye jogán válhattak „szerzőképes helyi földművessé”, úgy, hogy helyben akár sohasem jártak, és a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik – derül ki abból az elemzésből, amit az Orbán-kormányt még 2012-ben hátrahagyó volt államtitkár, Ángyán József készített a visszás tolnai állami földárveréseket.
Az agrármérnök lapunkhoz eljuttatott, az állami földek kiárusításáról szóló újabb jelentése szerint Tolnában húsz hektár alatti nyertesek, vagyis az igazi kisbirtokosok a területek alig nyolc százalékához, együttesen kevesebb, mint 600 hektárhoz jutottak.
Vagyis ahelyett, hogy sokan szerezhettek volna kisebb, de a családi gazdálkodáshoz elegendő öt-tíz hektáros birtokot, Tolna megyében is inkább az volt a jellemző, hogy pár nagy érdekeltség elvitte a kikiáltásra került földek nagy részét. Ráadásul nem elaprózva, hanem nagyobb, gyakran száz hektárt is meghaladó szántók és legelők formájában. A meghirdetett 7398 hektárnyi területből 6789 hektárnyi kelt el, ám ennek közel kétharmadát – 4200 hektárt – nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok, hanem mindössze 18 nagy érdekeltség szerezte meg részben. Ángyán elhíresült mondását idézve: megintcsak keveseknek jutott sok és sokaknak kevés föld.
Tolna esetében sem igazak azok a kormányzati állítások, amelyek szerint versenyben kialakult piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A megszerzett megyei terület közel fele ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 1140 hektár pedig legfeljebb 20 százalékkal e fölött kelt el, valódi árverseny – vagyis ahol a nyertes ajánlat több mint 100 százalékkal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint nyolc százalékának árverésén alakult ki. Ráadásul a földek közel kétharmadát olyan nagy, 50 és 200 hektár közötti birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár több százmilliós árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – állapította meg az agrárprofesszor a Tolna megyéről szóló, immáron tizenharmadik jelentésében.
