Saját, uniós csúcson játszott szerepét elemezte a miniszterelnök abban az irományban, amit hétfőn küldött Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Mint ismert, a parlament fideszes többsége a csúcs előtt öt sarokpontot jelölt ki: azaz látszólag megszabta Orbán Viktornak, hogy milyen feltételek mentén bólinthat rá az Európai Unió új hét éves költségvetésére, valamit a koronavírus miatti gazdasági válság hatásait enyhíteni hivatott 750 milliárd eurós mentőcsomagra. Az első két feltétel szerint a költségvetésből és a mentőcsomagból minden tagállamnak azonos elbírálás alapján kell részesülnie, a gazdagabbak nem kaphatnak többet a szegényebbeknél.
Orbán ezzel kapcsolatban a Kövérnek írt levélben azt fejtegette, hogy az uniós mentőcsomagból és költségvetésből elnyerhető források (40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró hitel) és a befizetések egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt. A kormányfő szerint ez hatodik legmagasabb összeg az EU-ban a nemzeti jövedelmet tekintve, Litvánia kivételével csak olyan országok előznek meg minket, amelyek nemzeti jövedelme a magyaré alatt van. A gazdasági szakportál, a Portfolio a brüsszeli Bruegel Intézet számai alapján úgy kalkulált, hogy összesen 51,5 milliárd eurónyi uniós forrásról beszélhetünk, ami a 2018-as GDP közel 35 százalékát teszi ki és a régiós országok közül a második legnagyobb arányszámot jelenti a románok után. Úgy fest, Orbán és a szakemberek számításai nagyjából összhangban vannak, a miniszterelnök nem mondott valótlanul nagy számokat. Ugyanakkor – arról a Népszava is beszámolt –, az ország az eredeti tervhez képest 2,4 milliárd euróval kevesebbet kapott a járvány miatti helyreállítási alapból. Így aztán okkal nem emlegetett számokat a kormány egészen mostanáig.
A parlament harmadik feltétele az volt, hogy a folyamatban lévő jogállami vizsgálatot (az úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárást”) zárják le. Erre Orbán szerint ígéretet kapott az uniós elnöki tisztséget betöltő Németország kancellárjától, Angela Merkeltől. Bár ezt a német kormány szóvivője később nem erősítette meg, a Népszava diplomáciai forrásból származó információi szerint a magyar miniszterelnök tényleg bízhat az eljárás lezárásában. Ahhoz egyébként, hogy a vizsgálatot követően bármilyen szankció sújtsa Magyarországot, az Európai Tanács konszenzusos döntésére lenne szükség, de a lengyel kormány már több alkalommal jelezte, hogy ebben az esetben úgyis vétózna.
A negyedik feltétel az volt, hogy „politizáló álcivil szervezetek” ne juthassanak uniós forrásokhoz. Ebben olyannyira nem történt semmi, hogy azt még maga a kormányfő is kénytelen volt elismeri a hétfői levelében. Most úgy fogalmazott, jövőben is „napirenden tartja” a kérdést.
Végül az Országgyűlés ötödik feltétele úgy szólt, hogy Orbán nem fogadhatja el, ha az uniós kifizetéseket „politikai és ideológiai” (értsd: jogállami – a szerk.) feltételekhez kötik. Konkrét döntés egyelőre ebben sem született: a csúcson született döntéssel elégedetlen Európai Parlamentnek még lesz ehhez pár szava.
Bár a levél végén Orbán azt „javasolja” a parlamentnek, vizsgálja meg, hogy teljesültek-e ó feltétek, miután ő maga „fényes sikerként” értékelte a júliusi csúcson történteket, biztosra vehető, hogy ősszel megadja a hozzájárulását az Országgyűlés. Erről egyébként a lapunknak interjút adó volt igazságügyi és közigazgatási miniszter, korábbi európai biztos, Navracsics Tibor is úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a parlamenti fideszes kétharmad közti üzengetés, a miniszterelnöknek mandátumot szabó országgyűlési határozat egy „politikai játszma”.
