Előfizetés

Nem mindegy: 1-es vagy 2-es típusú a cukorbetegség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.20. 14:14

Fotó: MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LI / AFP
Sokan hiszik, egyszerű a megkülönböztetés, pedig az tévhit, hogy az 1-es típusú csak a gyerekeké.
A cukorbetegség két formájának megkülönböztetése nagy jelentőségű a terápia meghatározásában. Sokan úgy gondolják, hogy ez egyszerű, hiszen az 1-es típus a gyerekeket érinti, míg a felnőttkorban diagnosztizáltak csakis 2-es típusba tartozhatnak. Barkai László, a Cukorbetegközpont diabetológus professzora azonban felhívta a figyelmet, hogy ez tévhit.
Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség közötti legfőbb különbség a kialakulásuk oka. Míg utóbbi rendszerint a helytelen életmód következménye, az 1-es típus általában egy autoimmun folyamat eredménye. A szervezet immunrendszere a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjei ellen fordul, így az inzulintermelésben zavar keletkezik. Ennek hatására nem, vagy csak nagyon kevés inzulin termelődik. Hibás tehát az életkor alapján meghatározni a diabétesz típusát. 
A pontos diagnózisra a megfelelő kezelés miatt is szükség van, ugyanis míg az 2-es típus esetén az életmódterápián kívül nemcsak az inzulin, de az egyéb gyógyszeres kezelés is számításba jöhet, addig 1-es típus esetén csak az inzulinterápia alkalmazható. A két típusú cukorbetegség elkülönítése labor- vagy autoantitest-vizsgálattal, vérből történik. Megegyezik azonban a cukorbetegség típus abban, hogy a betegeknek személyre szabott étrendet és mozgásprogramot kell követniük.

Szemerédi Endre matematikus kapta a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István-rendet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.20. 12:44

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Az államfő a matematika szupersztárjának nevezte a 80 éves professzort.
Magyarország jó hírének öregbítéséért Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át augusztus 20-án a Magyar Szent István-rendet. A legmagasabb állami kitüntetést Áder János köztársasági elnök adta át a Sándor-palotában, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében. A kutató professor emeritus szakterülete a kombinatorika, a számelmélet és az algoritmuselmélet. Áder János méltatta teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményeit, amellyel kapcsolatban a szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki. A köztársasági elnök kitért arra, hogy a most  80 éves Szemerédi Endre állítása szerint a véletlen vezette a tudományos pályára: egy baráti jó tanácsra fordult az orvosi pálya helyett a matematika-fizika területe felé.

Rendezett részekre darabolható a káosz

– A második véletlen pedig 1970-es évek közepén érte, amikor a Duna-parton sétálva eszébe jutott egy csaknem 40 éve megválaszolatlan matematikai kérdés bizonyítása, levezetése. Erdős Pál és Turán Pál 1936-os rejtvényének megoldása „véletlenül” neki jutott eszébe - idézte fel Áder János, hozzátéve: ez a matematikai levezetés, ami egy kérdésből tételt alkotott, Szemerédi Endrét a tudományos közélet élvonalába emelte. „Ön matematikai értelemben bebizonyította, hogy a káosz feldarabolható rendezett részekre. Vagyis a legnagyobb bizonytalanságban is mindig van valamennyi bizonyosság. A matematika ott van mindenütt. A természetben és a társadalmi kapcsolatokban” – fogalmazott aköztársasági elnök, aki Szemerédi Endrét a matematika szupersztárjának, példaképnek, iskolateremtő tudósnak nevezte.

Ökológiai bomba robbant Szibériában

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.08.20. 12:05

Fotó: Alexandr Kryazhev / AFP
Éppen csak hozzáláttak a Norilszk körzetében bekövetkezett és évtizedekre kiható környezeti katasztrófa megfékezéséhez, Putyinnak egy újabb szerencsétlenséggel kell foglalkoznia: Uszolje-Szibirszkoje magára hagyott vegyi üzemének minden mérge az Angara folyóba zúdult.
Májusban a világ legnagyobb palládium termelője, a Nornickel bányavállalat katasztrófája önmagában is szinte megoldhatatlan feladat elé állította Moszkvát. A hőerőmű megsérült olajtárolójából kizúdult 20 ezer tonna fűtőolaj beszennyezte a talajt, a folyókat, veszélyeztetve magát az Északi-sarkot is. A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. Putyin akkor rendkívüli állapotot rendelt el a térségben. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet egyik ellenőre ellen. Csaknem 148,2 milliárd rubelben (több, mint 2 milliárd dollárban) nevezte meg az orosz környezetvédelmi felügyelet gázolaj-ömlés okozta környezeti kárt. Nem sokkal később Putyin újabb problémával szembesült Szibériában. Június derekán a 76 ezer lakosú Uszolje-Szibirszkoje városban ökológiai katasztrófa következett be mindössze két kilométerre a lakóházaktól. Itt volt valaha az Urálon túli legnagyobb vegyi üzem, amely még 1936-ban épült meg és valamikor 7000 embert foglalkoztatott. 15 évvel ezelőtt szüntette meg termelését. 2005-ben megnyílt a területen a szibériai szilícium gyár. Mindkét vállalat csődeljárás alá került. Mindez a világ legmélyebb tava, a világörökség része, a Föld édesvízkészletének egyötödét biztosító Bajkál tó közvetlen közelében. Az Angara az egyetlen folyó, amely kifelé folyik a Bajkálból és éppen ide zúdult be a magára hagyott vegyi üzem minden mérge. A folyó ammónium szennyeződése a megengedett határérték 360-szorosa, a fenolé 80-szorosa, a foszfáté 500-szorosa. Ezek csak hozzávetőleges adatok, a bajkáli természetvédelmi hatóság szerint, nem lehet megállapítani az Angara veszélyeztetettségének pontos mértékét. A helyi hatóságok szerint sikerült elhárítani a veszélyt, szerintük az emberek élete és egészsége nincs közvetlen veszélyben. Ehhez képest a nyáron végzett mérések kimutatták, hogy a gyár területén a levegőben mért higany-koncentráció az elfogadottnak a 367 szerese, a lefolyó vízé 33 ezerszerese. Elképesztőek a számok az olajszármazékok, a vas, a réz és a foszfátok esetében is. A veszély nagyságát jól érzékelteti, hogy Putyin, amint értesült a helyzetről, rögtön elrendelte, hogy dolgozzák ki a térség megmentését célzó programot, és több más hatóság mellett a védelmi minisztériumot is bevonta az ökológiai probléma megoldásába. Július 30-án újabb tanácskozást tartott a természetvédelmi és a védelmi miniszter részvételével. Kénytelen volt megállapítani, hogy hosszú éveken keresztül nem oldották meg az ökológiai problémákat és gyakorlatilag elhallgatták azokat. Az ipartelepet az orosz gárda vette ellenőrzése alá, speciális katonai alakulatok igyekeznek elkülöníteni a mérgező vegyületeket, előkészítve azokat a laboratóriumi elemzésekre. Külön figyelmet fordítanak az Angara folyótól 30 méterre lévő földalatti olajréteg lokalizálására. A központi nyomozó hatóság a felelősök megtalálásával van elfoglalva. A „Roszatom” állami vállalat eközben felépít egy gyárat, amely az első és a másodosztályba sorolt veszélyes hulladékot feldolgozza. Ezeknek a belélegzése elsősorban a központi idegrendszert és a májat támadja meg. A hogyan tovább kérdésre, természetesen, pontos válasz nincsen. Bonyolítja a helyzetet, hogy mint a másik szibériai tragédiánál, itt is a magántulajdon a domináns. Mint a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozó Irkutszk-megyei képviselő, Alekszandr Jakubovszkij elmondta, a területnek néhány tulajdonosa van, akik az ipartelep minden hasznát kipréselték, majd úgy hagytak mindent maguk után, hogy semmit nem konzerváltak. Ezért felelősséggel tartoznak. Még egyszer nem következhet be az az állapot – mondta - ami 2013-ban a bajkáli cellulóz gyár esetében, amikor úgy állították le a termelést, hogy 6,5 tonna hulladékot hagytak maguk után a gyűjtőhelyen. Mind a mai napig. A képviselő szerint a hitelezők és mindenféle érdekeltek vég nélküli vitája a Bajkált veszélyezteti. Ugyanakkor Uszolje-Szibirszkoje-ban 2019 nyarán egy természetvédelmi ellenőrzésen azt tapasztalták, hogy az elhagyott üzem területén itt-ott különféle érdekeltségek termelnek, de még azt sem tudták kideríteni, hogy kik ezek és egyáltalán mivel foglalkoznak. Egy évvel korábban már volt olyan eset, hogy felszólították a lakosokat, ne hagyják el a házaikat, ki se nyissák az ablakokat. Időről-időre újabb visszaélésekre derült fény, például arra, hogy szennyezett fémeket loptak el, és használtak fel másutt az építkezéseken. Egyelőre csak a közeljövő biztos. Jövő év végére szeretnének végezni Uszolje-Szibirszkoje-ban a legnagyobb károk felszámolásával. A pesszimistább szakértők szerint addig semmit nem lehet csinálni, amíg a tudósok pontosan meg nem állapítják, milyen mérgező vegyületeket rejt a föld. Az egyetlen, ami biztos: ez Oroszország egyik legszennyezettebb területe.  Vajon, mi az oka annak, hogy mindez kevés ahhoz, hogy rendet teremtsenek?! S ha nem teremtettek rendet a Bajkál esetében, itt vajon miért fognak? Ezekre a kérdésekre nincs válasz. Ha csak az nem, hogy annyi ökológiailag veszélyes gócot hagyott maga után a Szovjetunió, majd az újgazdagok Oroszországa, hogy nincs sem erő, sem képesség az ország megtisztítására.

Újabb üzemanyagömlés volt Norilszk térségében

Július 12-én újabb baleset történt, kerozin ömlött ki, ezúttal kétszer annyi, mint májusban. A kár óriási. A Nornickel tulajdonában lévő olajvezetékben nyomáscsökkenés lépett fel kerozin szivattyúzás közben Tuhard település közelében. Mintegy 15 percig tartó szivárgás következtében 44,5 tonna olaj ömlött ki. A vállalat belső vizsgálatot rendelt el.