Előfizetés

Elszálló élelmiszerárak, drága Balaton – Berobbant az infláció

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.08.11. 13:59

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Agyonverte az inflációt a forintgyengülés és a drága Balaton. Velünk maradtak a magas élelmiszerárak is.
Nem csak az egyszerű vásárlók, de az elemzők is kikerekedett szemmel nézték a júliusi inflációs adatokat, amely a várakozásokat messze meghaladóan emelkedtek júliusban. Az KSH adatai szerint a 12 havi infláció a júniusi 2,9 százalékról – ez elemzők által várt 3,2 százalékkal szemben – egészen 3,8 százalékig emelkedett. A maginfláció – az élelmiszer és benzináraktól megtisztított mutató – 4,5 százalék lett, ami arra utal, hogy komoly inflációs nyomás van a magyar gazdaságban. Ennek okát az elemzők a gyengülő forintban, a drága balatoni üdülési díjakban vélik felfedezni. Júliusban leginkább a parkolási díjak, a belföldi turisztikai kiadások, a benzinár húzta az inflációt. Ugyanakkor éves szinten még mindig az élelmiszerárak tarolnak: a 3,8 százalékos inflációval szemben az ennivaló ára 7,8 százalékkal nőttek – átlagban. Mert a gyümölcsök 45 százalékkal, a zöldségek 13 százalékkal, a sertéshús pedig 11 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban. Ez utóbbit a sertéspestis járvánnyal, a magas zöldség- és gyümölcsárakat a tavaszi fagyokkal magyarázzák. 
A meglepetést a vártnál gyorsabban növekvő tartós fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai okozták, amelyek egyértelműen tükrözik a forint gyengülésének negatív hatásait, míg az üzemanyagárak emelkedése, illetve a jövedéki adó emelése, valamint a parkolási díjak visszaállítása szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez, ez utóbbiak azonban várhatóak voltak – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Vezető elemzője. A következő hónapokban az üzemanyagárak növekedése miatt az infláció 4 százalék közelében maradhat, majd az év utolsó hónapjaiban 3,5 százalék közelébe mérséklődhet, így idén 3,6 százalékos átlagos inflációra számítunk a tavalyi 3,4 százalék után. Az év végétől a jövő év elejéig mérsékelheti az inflációt a sertéspestis következtében elszálló sertéshúsárak kiesése a bázisból. Ezzel szemben a lényegesen gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkek esetében, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése jelentősen lefékeződött, míg a szolgáltatások árait növelte a parkolási díjak visszavezetése, a tervek szerint pedig augusztusban érdemi díjemelés is lehet. Az üdülési szolgáltatások árait belföldön a megugró belső kereslet, külföldön a gyengébb forint növelte – tette hozzá Suppan Gergely. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az élelmiszereknél jelentős drágulás ment végbe, de erre számítani lehetett. A ruházkodási cikkek és tartós fogyasztási termékek drágulása is meghaladta a tavalyi szintet. Utóbbiak áremelkedése pedig felfelé húzta a maginflációt. A szolgáltatások inflációja is felgyorsult, több területen is jelentős volt az áremelkedés. Például az ingyenes parkolás megszűnése, az üdülési szolgáltatások áremelkedése, valamint a sport- és múzeumi belépők drágulása is hozzájárult az ehhez Az elemző szerint a friss adatokból kiderül, hogy a ruházati és tartós fogyasztási cikkeknél a kereskedők igyekeznek áthárítani a gyengébb forint miatt, valamint egyéb okokból növekedő kiadásaikat. Az év hátralévő részében a fő kérdés az lesz, hogy a kereslet meddig tud lépést tartani az áremelkedéssel. Az emelkedő munkanélküliség ezen a téren megjelenhet, vagyis lassíthatja az inflációt.

A nyugdíjasokat sújtja legjobban a drágulás

Míg a fogyasztói infláció „csak” 3,8 százalék volt júliusban, addig a nyugdíjas kosár árindexe 4,3 százalékkal emelkedett – vagyis a nyugdíjas fogyasztók az átlagnál is magasabb inflációt kaptak. Ennek oka, hogy az ő vásárlásaikba nagyobb súllyal esnek az élelmiszerek, amelyek ára a leggyorsabban növekedett az elmúlt hónapokban. Sajnálatos, hogy igazuk lett a szakértőknek, amikor vitatták a kormány 2,8 százalékos inflációs prognózisát, így a 2,8 százalékos januári nyugdíjemelés életszerűségét – nyilatkozta a Népszavának Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke. Nem volt reális a kormány prognózisa ,a 2,8 százalékos nyugdíjemelés jelentős veszteséget okoz a nyugdíjasoknak, ugyanis a piacon most kell fizetni, nem a novemberi kompenzáció kifizetésekor. Épp ezért az egyesült népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy negyedéves adatok ismeretében évente többször is kompenzációt kapjanak a nyugdíjasok – ám a kezdeményezést csírájában fojtotta el a Nemzeti Választási Bizottság formai okokra hivatkozva.      

A magyarok felének nincs kéthavi tartaléka, a munkavállalók harmadának csökkent a jövedelme

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.11. 13:56

Fotó: Shutterstock
Egy friss felmérés szerint a legkedvezőbb helyzetű háztartások sem húznák ki bevétel nélkül fél évig.
A magyar munkavállalók mindössze felének van 2 hónapra elegendő tartaléka, míg a mostanában munka nélkül maradtak átlagosan 3 hónapra tartalékoltak be – derül ki a BNP Paribas Cardif és a Medián kedden közölt felméréséből. – A munkavállalók csaknem harmadát érintette a járványhoz kapcsolódó valamilyen típusú jövedelemcsökkenés. A visszajelzések szerint 10 százalék vesztette el a munkáját, 8 százalék csak részmunkaidőben dolgozhat, 11 százalék több feladatot kénytelen végezni a leépítések miatt, és a legkedvezőbb helyzetűek is legfeljebb 5 hónapot vészelnének át bevétel nélkül – írták. Külső segítségre a nehezebben átvészelhető időszakokban az emberek 57 százaléka számíthat, elsősorban a családjától. Hitelfedezeti, vagy jövedelembiztosítása 17 százaléknak van. A felmérés szerint a tavaly májusi adatokhoz képest az ideiben munkanélküliség miatt megduplázódott a kárbejelentések száma, a harmadik negyedévben pedig akár a négyszeresére is nőhet.

Lejárnak a bértámogatások, de még nincs B-terv

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.08.11. 13:33

Fotó: Shutterstock
A nyár végén kifutnak a koronavírusjárvány miatti bevezetett bértámogatások. A kormány egyelőre nem tervezi a hosszabbítást, inkább újraszabályozná a távmunkát.
Már csak három hétig lehet igényelni a munkahelyvédelmi bértámogatást – hívta fel közleményében a figyelmet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A részmunkaidőben foglalkoztatottak után három hónapra igényelhető, a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékának megfelelő támogatást eddig 14 ezer vállalkozás kérte 203 ezer dolgozója után. Közülük 192 ezernek ítélték meg a juttatást. Szintén augusztus 31-ig lehet kérelmezni a kutatás-fejlesztés-innováció bértámogatásokat: ezt eddig 22 ezer munkahelyre igényelték. Ez ötöde annak a létszámnak, mint amivel a kormány eredetileg számolt. Egy tavaszi háttéranyag szerint ugyanis még úgy gondolták: egymillió dolgozó vesz majd részt a magyarosított „Kurzarbeit” programban. Csakhogy a pályázati kiírás túl bürokratikusra sikeredett, olyan abszurd feltételekkel, amelyek kezdetben kizárták például az igénylők köréből a távmunkában dolgozókat. A kormány később módosított a feltételeken, de addigra már másfél hónap eltelt a veszélyhelyzet kihirdetése óta. Sorra álltak le az üzemek és zártak be a boltok, éttermek, így tízezrek veszítették el a munkájukat. Júniusban már 376 ezren regisztráltak álláskeresőként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál: 52 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Az ITM persze nem így látja: szerintük a gyors és célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát. Arról viszont nem szól a közlemény: mit terveznek arra az esetre, ha jön ősszel a második hullám. Márpedig az egészségügyi szakértők szerint az már a küszöbön van. Ennek ellenére Gulyás Gergely miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta: egyelőre nem tervezik meghosszabbítani a bértámogatási programot. Az innovációs tárca egy július végi közleményéből és Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár legutóbbi nyilatkozataiból az látszik: a járvány kapcsán leginkább a távmunka újraszabályozásában gondolkodik a kormány. A munkavégzés helye szabadon választhatóvá válna, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhatna. A szabályozás lehetőséget biztosítana arra is, hogy a munkáltató távmunkavégzés esetén hozzájáruljon a dolgozó költségeihez, a szükséges eszközök beszerzéséhez, akár kedvezményes adózási feltételek mellett – vázolta az ITM az elképzeléseket. A távmunka azonban nem jelent túl sok segítséget a gyári munkásoknak, ha ősszel megint leáll a termelés, és sok más munkakör esetében sem igazán jöhet szóba. A szakszervezetek szerint ezért a jelenlegi bértámogatásokat – Németországhoz hasonlóan – egészen addig meg kellene hosszabbítani, amíg nincs a vírus ellen vakcina.          

A bértámogatás felét a feldolgozóipar kérte

Az ITM statisztikája szerint a bértámogatást igénylők 13 százaléka mikro-, negyede kis-, 28 százaléka közép-, harmada pedig nagyvállalkozás. Munkavállalói létszám alapján a kérelmek fele a feldolgozóiparból érkezett (100 ezer kérelem), 16 százalékot tesznek ki a kereskedelmi, gépjárműjavító cégek dolgozói (33 ezer kérelem), majdnem 10 százalékot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedők (19 ezer kérelem), a pályázatok 5 százalékát (10 ezer kérelem) pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területéről adták be.