Előfizetés

Kiállítás helyett kultúrpláza: kiszorul a néprajz a Néprajzi Múzeumból

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.12. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Kétségessé vált a múzeum választások előtti avatása. A kivitelező vis maiort jelentett. A gyűjteményt azért kiköltöztetik a Kossuth térről.
Egyre kisebbre zsugorodik a Városliget szélén megépülő hatalmas, új Néprajzi Múzeum épületének kiállítótere. Az uniós tenderértesítőben augusztus elején megjelent felhívás szerint összesen 4200 négyzetméternyi kiállítótér kialakítására keresnek vállalkozót. A felhívás részletezéséből kiderül, hogy a 33 ezer négyzetméteres épület alig tizedét használnák a páratlan gyűjtemény bemutatására. Igaz, ehhez jön még körülbelül 1000 négyzetméter interaktív és ifjúsági kiállítótér. Az épület fennmaradó részét konferenciaterem, food court, könyvtár, mozi, boltok, közösségi találkahelyek foglalják el.
A Városliget beépítést a kezdetektől erősen ellenző Civil Zugló Egyesület már korábban is pedzegette, hogy a Liget-projekt épületei valójában nem múzeumok, hanem afféle kultúrplázák. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek nagyobb részét nem múzeumként hasznosítják, hanem kávézók, boltok és egyéb funkciójú terek foglalják el. Ráadásul a 300 millióból kipofozott, majd néhány hónap után bezárt Feszl-pavilonok, illetve a Városliget sarkán megnyílt – éttermet, kávézót, rendezvényhelyszínt és kulturális központot magában foglaló - Millenium háza mellett több más vendéglátóipari egységeket is építenének a Ligetbe.
Az egyesület egyébként a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési majd Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélyét is megtámadta. Meglehetős sikerrel. Az építési engedélyeket javarészt az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. Az ügyekben eljáró – idén márciusban megszüntetett Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - a Közlekedési Múzeum kapcsán hozott ítélet hirdetésekor kimondta, hogy az engedélyező hatóság eljárása „eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét”. Tavaly januárban volt olyan időszak, amikor a Liget-projekt két szimbolikus épületének – a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának – sem volt érvényes építési engedélye. Csakhogy a legendásan kormányhű Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - néhány hét múlva új határozatokat adott ki, amelyben megismételte az első döntések rendelkezéseit. Az egyesület ezeket a határozatokat is megtámadta. A járvány és a nyári ítélkezési szünet miatt eddig nem sok minden történt, de most a befejezés előtt álló Dózsa György úti mélygarázs, valamint a Magyar Innováció Háza építési engedélyét július közepén újfent megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A lerombolt Közlekedési Múzeum helyére szánt Innováció házának tehát nincs érvényes építési engedélye, a fővárosi önkormányzat pedig várhatóan az építési helyet is törölni fogja az építési szabályzatból. A mélygarázs ugyan befejezés előtt áll, de az új engedélyezési eljárás végéig nem kaphat használatbavételi engedélyt. A Városliget Zrt. sem az így előállt új helyzetre, sem a beruházás egyéb részleteire vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.

Továbbra is üres az új raktár

Az új Néprajzi Múzeum kiállításrendező cégét a szeptemberben záruló ajánlattételi szakasz után induló tárgyalásos eljáráson választják ki, a győztesnek csaknem egy év áll a rendelkezésére a terek kialakítására. Kérdés, hogy mikor láthatnak hozzá. A tervezők, a Napur Architect építésziroda 2016-os megbízásakor még 2019-es átadást ígértek, ami mindig egy kicsit későbbre csúszik. A tavalyi céldátum a következő parlamenti választások elé időzítve 2022. március 15-e volt, de már akkor sem tűnt tarthatónak, hiszen a 2021 novemberére tervezett műszaki átadás után alig 4 hónap maradt volna a kiállítás berendezésére. A friss pályázati kiírásban pedig egy év szerepel. Ráadásul a kivitelezésre vállalkozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. idén márciusban jelezte, hogy a koronavírus járvány miatt a szerződésben rögzített határidőket nem tudják tartani, a késedelem „mértéke előre nem meghatározható”. Cserébe viszont 26 milliárdról 32 milliárdra emelkedett a munkadíj – derült ki egy júliusi helyesbítésből. A Néprajzi Múzeum 2017 novemberében húzta le a rolót az egykori Kúria épületében, eredetileg 2019 végén el kellett volna elhagyniuk a Kossuth teret. A Szabolcs utcában épült, 2018-ra ígért, de csak tavaly átadott raktárbázis azonban a hírek szerint továbbra sem vehető birtokba. A múzeum 220 ezer műtárgyának egyszeri, szakszerű átköltöztetése egyébként ideális esetben másfél-két évet venne igénybe – ezt most duplán kell majd elvégezni. 

Újabb alkura készül a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök ígérete – nem épül semmi, mit a budapestiek nem akarnak – ellenére a kormány nem mondott le a Városliget beépítéséről. Az áprilisi Semjén Zsolt-féle salátatörvény sok más mellett kiiktatta azt a fővárosi rendeletet, amely változtatási tilalmat mondott ki a Városligetre, hogy megakadályozza a Liget-projekt még el nem kezdett beruházásainak megvalósítását. Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa legutóbb a 168 órának ismerte el, hogy nem mondtak le az Új Nemzeti Galéria építéséről. Elvégre „a főváros az egészségügy többletfinanszírozásáért cserébe néhány hét alatt hozzájárult az atlétikai stadion építéséhez. Miért ne születhetne egy hasonló (...) alku az Új Nemzeti Galéria ügyében is?”. A felvetésről megkérdeztük a fővárost és a Városliget Zrt-t is. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére azt mondta: kompromisszumkészségünk addig tartott, hogy a már elkezdett építkezéseket be lehet fejezni, nem kezdeményeztünk bontást. Nemet mondtunk viszont a további építkezésekre és ezen nem kívánunk változtatni a jövőben sem – tette hozzá.

Orbánéknak túl balos a német külügy

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.12. 06:20

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A magyar kormány megkerülte a német diplomáciát és inkább alternatív fórumokon egyeztet az ottani kabinettel - értesült a Népszava.
A magyar és a német kormány elsősorban nem a nagykövetségeken és a külügyminisztériumokon keresztül bonyolítja a kétoldali kapcsolatokat, mint más államok esetében, hanem a Fidesz és a CDU pártalapítványain, valamint kétnemzetiségű szervezeteken keresztül – értesült több forrásból is a Népszava. Lapunk információi szerint ez arra vezethető vissza, hogy a német koalíciós kormányban a baloldali Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a külügyi tárcát, a minisztérium pedig sok esetben meglehetősen kritikusan áll az Orbán-kormány politikájához. (Ez még akkor is igaz, ha Heiko Maas külügyminiszter általában kerüli a nyílt bírálatokat.)
- Orbán Viktorék meggyőződése, hogy bármi történjen is az Európai Unióban, a harc úgyis mindig Berlinben dől el. Ennek megfelelően a német kormánnyal kell jóban lenni, oda pedig a CDU-n keresztül vezet az út, ráadásul a német párton múlik a Fidesz európai néppárti tagsága is – fogalmazott egy magyar diplomata.
A Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány – mint arról lapunk februárban beszámolt - irodát is nyitott már Berlinben, ennek vezetője pedig Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, az alapítvány külügyi igazgatója lett. A kétoldalú kapcsolatok legfontosabb alakítója viszont Frank Spengler volt az elmúlt években, aki a CDU szervezetének, a Konrad Adenauer Alapítványnak (KAS) a budapesti vezetője. Forrásaink szerint ő egyszerre ápol jó viszonyt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel, valamint a CDU vezetésével is. (Munkájával Berlinben és Budapesten is nagyon elégedettek, mégis elképzelhető, hogy távozik majd: forrásaink szerint ugyanis valószínűleg nyugdíjba vonul.)  A KAS-on kívül nagyon fontos szerep jut még a Német-Magyar Ifjúsági Egyesületnek (DUJW) is. Bár a neve alapján ez látszólag „csak” egy ifjúsági ügyekkel foglalkozó szervezet, jelentősége mégis messze túlmutat ezen. Példaként elég megemlíteni, hogy a DUJW volt az egyik főszervezője Angela Merkel Páneurópai Piknik évfordulója alkalmából tett látogatásának 2019 augusztusában. A szervezet mára átvette a Német-Magyar Fórumok helyét is a kétoldalú kapcsolatokban – pedig utóbbi már 1992 óta létezett sokáig miniszterelnöki, miniszteri szintű résztvevőkkel, de 2010 után az Orbán-kormány negligálni kezdte és mára gyakorlatilag megszűnt. A DUJW elnöke, Maren Schoening szintén nagyon jó kapcsolatot ápol magyar és német kormányzati körökkel.
Várhatóan alternatív fórumon vitatják meg a gazdasági kérdéseket is: eddig ugyanis a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara volt a legfontosabb szervezet ebben a témakörben, azonban információink szerint ősszel megalakulhat egy német-magyar befektetéseket ösztönző nonprofit kft. is. Ezt a lépést több forrásunk érthetetlennek nevezte, mert a kamara szerintük eddig kiválóan működött, ráadásul kifejezetten jó viszonyt ápol a kormánnyal. (A kamarán kívül egyébként még egy Német Gazdasági Klub is működik Budapesten.) Információink szerint a kft. megalakítása mögött Palkovics László innovációs miniszter áll, az új nonprofit kft. vezetője pedig információink szerint Maria-Theresia Elisabeth Thiell lesz. Ő az ELMŰ igazgatósági tagja és szintén nagyon jó kormányzati kapcsolatokkal bír. 

Személyes vonzerő

Az alternatív intézményi szereplők mellett természetesen az egyéni kapcsolattartás is fontos. Ebben Gulyás Gergely, valamint Novák Katalin ifjúsági államtitkár a legaktívabb, ők rendszeresen utaznak Berlinbe vagy Münchenbe, hogy a CDU, vagy a bajor testvérpárt, a CSU vezetőivel tárgyaljanak. Lapunk kérdésére Gulyás Gergely korábban azt mondta a kormányinfón, hogy kifejezetten biztató megbeszéléseket folytattak a Fidesz néppárti tagságával kapcsolatban. Egy német forrásunk szerint ebben a kapcsolattartásban nagy szerepe van még Hans-Peter Friedrich CSU képviselőnek, a Bundestag alelnökének.

Gyakori váltás, kritikus hangnem

 Az sem segítette a szoros kapcsolatok kialakítását a német diplomáciai képviselet és a magyar kormány között, hogy öt éven belül három német nagykövet váltotta egymást, Johannes Haindl július 3-án adta át megbízólevelét Áder János államfőnek. Jellemző, hogy azóta csak Benkő Tibor védelmi miniszterrel tárgyalt a kormányból. A kétoldalú kapcsolatokban ugyanis a fegyverbeszerzések számítanak a legfontosabbnak, emiatt járt a magyar fővárosban a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter is. Német forrásunk szerint egyébként a magyar kormány pozitívan állt Johannes Haindl kinevezéséhez, mert a régió jó ismerője, de információink szerint az elmúlt egy hónapban több ügyben is (legutóbb az Indexében) kifejezetten kritikus volt, ez pedig „csalódást keltett” kormánykörökben.

Tanévkezdés B terv nélkül

Boda András
Publikálás dátuma
2020.08.12. 06:00
Tanévnyitó ünnepség
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hagyományos rend szerint kezdené a tanévet a kabinet, de az érdekvédők szerint sem erre, sem az esetleges digitális oktatásra nem készítették fel az intézményeket.
Noha hétfőn még arra figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla, hogy „elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére”, egy nappal később, kedden már azt jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): szeptember 1-től „a normális, megszokott menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet.” Nem ez az egyetlen ellentmondás a „döntésben.” – A szaktárca valójában csak egy állásfoglalást jelentetett meg, a tanrendről szóló minisztériumi rendeletet továbbra sem adták ki. Pedig három héttel a tanév kezdése előtt nem közleményekről, hanem konkrét intézkedési tervekről kellene egyeztetni – fogalmazott lapunk érdeklődésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, most már két forgatókönyvön kellene gőzerővel dolgozni. Az elsőben azt kellene szabályozni, hogy szeptember 1-től miként tudnak járványügyi szempontból biztonságos körülményeket teremteni az iskolákban a tanároknak és a diákoknak. A másikban pedig arra kellene ütemtervet készíteni, hogy ha a járványügyi adatok indokolják, akkor azonnal, zökkenőmentesen áttérhessenek a hibrid tanrendre, a digitális oktatásra. Egyelőre egyik tervből sem látunk semmit – fogalmazott Totyik Tamás. Így például nem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő, hőmérő,  vagy ha mégis bevezetik a távoktatást, akkor mi lesz azokkal a családokkal, ahol a szülőknek már nem maradt fizetett szabadságuk. 
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint mindenekelőtt olyan alapvető kérdéseket kellene tisztázni, mint például, hogy kell-e vizsgálni a gyerekeket reggelente, ha igen, honnan lesz ehhez 30-40 ezer hőmérő, kell-e majd maszkot viselniük a diákoknak. Azt sem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő az iskolákban, kapnak-e az intézmények munkatársakat arra, hogy legalább azokat a szaktantermeket fertőtlenítsék napközben, ahol váltják egymást az osztályok. – Arról sem tudunk semmit, hogy elismerik-e majd a túlmunkát, ha a szociális távolság betartása miatt, legfeljebb tíz, tizenöt fő lehet egy osztályban, vagyis megduplázódnak a pedagógusok feladatai. De kérdéses az is, mi lesz a veszélyeztetett, például krónikus betegségben szenvedő kollégákkal – sorolta a megválaszolatlan kérdéseket az érdekvédő. Totyik Tamás kitért arra is: a humántárca maga tett említést a második hullám veszélyéről, mégsem készült rendelet arról, hogy mikor, milyen járványadatok esetén rendelik el a hibrid tanrendet. Hozzátette, hogy sok szülőnek tavasszal elfogyott a fizetett szabadsága, ami, különösen az alsós gyereket nevelő családokban nehéz helyzetet teremthet, erre is megoldást kellene találni. Gondoskodni kellene arról is, hogy már most órarend és munkabeosztás készüljön a hibrid oktatásra. – Tavasszal a járvány idején még elfogadható volt, hogy az átállás időbe telt, most viszont nem lehet ezt még egyszer eljátszani, nem telhetnek el napok, hetek valódi oktatás nélkül – fogalmazott a PSZ alelnöke. Totyik Tamás jelezte, a minisztériumhoz fordulnak kérdéseikkel, javaslataikkal. A felvetett problémákra a humántárca keddi közleményében nem tért ki. A minisztérium csak – jelezve, hogy óvatosságra intenek a hazai adatok – utalt arra, hogy ha a kormány, az operatív törzs és a járványügyi hatóság úgy látja, akkor változhat az álláspont a tanrendről. Addig is arra készülnek, hogy minél jobban felkészítsék az iskolákat a járvány elleni védekezésre. Ennek részleteiről nem írtak, csak annyit közöltek: az intézmények számára „protokollt” készítenek a teendőkről. Emellett hangsúlyozták, hogy a tárca a szülőktől is felelős viselkedést vár, azt kéri, hogy a koronavírus tüneteit mutató gyereket ne engedjék iskolába. „Felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése” – írta az Emmi.