Városliget;Néprajzi Múzeum;Liget Projekt;

- Kiállítás helyett kultúrpláza: kiszorul a néprajz a Néprajzi Múzeumból

Kétségessé vált a múzeum választások előtti avatása. A kivitelező vis maiort jelentett. A gyűjteményt azért kiköltöztetik a Kossuth térről.

Egyre kisebbre zsugorodik a Városliget szélén megépülő hatalmas, új Néprajzi Múzeum épületének kiállítótere. Az uniós tenderértesítőben augusztus elején megjelent felhívás szerint összesen 4200 négyzetméternyi kiállítótér kialakítására keresnek vállalkozót. A felhívás részletezéséből kiderül, hogy a 33 ezer négyzetméteres épület alig tizedét használnák a páratlan gyűjtemény bemutatására. Igaz, ehhez jön még körülbelül 1000 négyzetméter interaktív és ifjúsági kiállítótér. Az épület fennmaradó részét konferenciaterem, food court, könyvtár, mozi, boltok, közösségi találkahelyek foglalják el.

A Városliget beépítést a kezdetektől erősen ellenző Civil Zugló Egyesület már korábban is pedzegette, hogy a Liget-projekt épületei valójában nem múzeumok, hanem afféle kultúrplázák. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint valójában nem is múzeumi, hanem szórakoztató negyed épül. Az új épületek nagyobb részét nem múzeumként hasznosítják, hanem kávézók, boltok és egyéb funkciójú terek foglalják el. Ráadásul a 300 millióból kipofozott, majd néhány hónap után bezárt Feszl-pavilonok, illetve a Városliget sarkán megnyílt – éttermet, kávézót, rendezvényhelyszínt és kulturális központot magában foglaló - Millenium háza mellett több más vendéglátóipari egységeket is építenének a Ligetbe.

Az egyesület egyébként a Néprajzi, a Közlekedési Múzeum, az Új Nemzeti Galéria, a Közlekedési majd Magyar Innováció Háza és két – a Dózsa György úti és a Hermina úti – mélygarázs építési engedélyét is megtámadta. Meglehetős sikerrel. Az építési engedélyeket javarészt az ügyféli jogok súlyos korlátozása miatt hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására utasította az illetékes Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi építésügyi és örökségvédelmi osztályát. Az ügyekben eljáró – idén márciusban megszüntetett Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - a Közlekedési Múzeum kapcsán hozott ítélet hirdetésekor kimondta, hogy az engedélyező hatóság eljárása „eléri az Alaptörvény-ellenesség szintjét”. Tavaly januárban volt olyan időszak, amikor a Liget-projekt két szimbolikus épületének – a Néprajzi Múzeumnak és az Új Nemzeti Galériának – sem volt érvényes építési engedélye. Csakhogy a legendásan kormányhű Kosztyu Anikó vezette építési osztály – a kiemelt beruházások egyik kijelölt engedélyező hatósága - néhány hét múlva új határozatokat adott ki, amelyben megismételte az első döntések rendelkezéseit. Az egyesület ezeket a határozatokat is megtámadta. A járvány és a nyári ítélkezési szünet miatt eddig nem sok minden történt, de most a befejezés előtt álló Dózsa György úti mélygarázs, valamint a Magyar Innováció Háza építési engedélyét július közepén újfent megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék. A lerombolt Közlekedési Múzeum helyére szánt Innováció házának tehát nincs érvényes építési engedélye, a fővárosi önkormányzat pedig várhatóan az építési helyet is törölni fogja az építési szabályzatból. A mélygarázs ugyan befejezés előtt áll, de az új engedélyezési eljárás végéig nem kaphat használatbavételi engedélyt. A Városliget Zrt. sem az így előállt új helyzetre, sem a beruházás egyéb részleteire vonatkozó kérdéseinkre nem válaszolt.

Továbbra is üres az új raktárAz új Néprajzi Múzeum kiállításrendező cégét a szeptemberben záruló ajánlattételi szakasz után induló tárgyalásos eljáráson választják ki, a győztesnek csaknem egy év áll a rendelkezésére a terek kialakítására. Kérdés, hogy mikor láthatnak hozzá. A tervezők, a Napur Architect építésziroda 2016-os megbízásakor még 2019-es átadást ígértek, ami mindig egy kicsit későbbre csúszik. A tavalyi céldátum a következő parlamenti választások elé időzítve 2022. március 15-e volt, de már akkor sem tűnt tarthatónak, hiszen a 2021 novemberére tervezett műszaki átadás után alig 4 hónap maradt volna a kiállítás berendezésére. A friss pályázati kiírásban pedig egy év szerepel. Ráadásul a kivitelezésre vállalkozó ZÁÉV Építőipari Zrt. és Magyar Építő Zrt. idén márciusban jelezte, hogy a koronavírus járvány miatt a szerződésben rögzített határidőket nem tudják tartani, a késedelem „mértéke előre nem meghatározható”. Cserébe viszont 26 milliárdról 32 milliárdra emelkedett a munkadíj – derült ki egy júliusi helyesbítésből. A Néprajzi Múzeum 2017 novemberében húzta le a rolót az egykori Kúria épületében, eredetileg 2019 végén el kellett volna elhagyniuk a Kossuth teret. A Szabolcs utcában épült, 2018-ra ígért, de csak tavaly átadott raktárbázis azonban a hírek szerint továbbra sem vehető birtokba. A múzeum 220 ezer műtárgyának egyszeri, szakszerű átköltöztetése egyébként ideális esetben másfél-két évet venne igénybe – ezt most duplán kell majd elvégezni. 
Újabb alkura készül a kormányOrbán Viktor miniszterelnök ígérete – nem épül semmi, mit a budapestiek nem akarnak – ellenére a kormány nem mondott le a Városliget beépítéséről. Az áprilisi Semjén Zsolt-féle salátatörvény sok más mellett kiiktatta azt a fővárosi rendeletet, amely változtatási tilalmat mondott ki a Városligetre, hogy megakadályozza a Liget-projekt még el nem kezdett beruházásainak megvalósítását. Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa legutóbb a 168 órának ismerte el, hogy nem mondtak le az Új Nemzeti Galéria építéséről. Elvégre „a főváros az egészségügy többletfinanszírozásáért cserébe néhány hét alatt hozzájárult az atlétikai stadion építéséhez. Miért ne születhetne egy hasonló (...) alku az Új Nemzeti Galéria ügyében is?”. A felvetésről megkérdeztük a fővárost és a Városliget Zrt-t is. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére azt mondta: kompromisszumkészségünk addig tartott, hogy a már elkezdett építkezéseket be lehet fejezni, nem kezdeményeztünk bontást. Nemet mondtunk viszont a további építkezésekre és ezen nem kívánunk változtatni a jövőben sem – tette hozzá.

Alig halad az új stáb toborzása, a régiek felmondási ideje pedig hamarosan lejár.