Előfizetés

Tanévkezdés B terv nélkül

Boda András
Publikálás dátuma
2020.08.12. 06:00
Tanévnyitó ünnepség
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hagyományos rend szerint kezdené a tanévet a kabinet, de az érdekvédők szerint sem erre, sem az esetleges digitális oktatásra nem készítették fel az intézményeket.
Noha hétfőn még arra figyelmeztetett a Semmelweis Egyetem rektora, Merkely Béla, hogy „elérkeztünk az új típusú koronavírus második hullámának küszöbére”, egy nappal később, kedden már azt jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): szeptember 1-től „a normális, megszokott menetrend szerint tervezi a kormány a tanévet.” Nem ez az egyetlen ellentmondás a „döntésben.” – A szaktárca valójában csak egy állásfoglalást jelentetett meg, a tanrendről szóló minisztériumi rendeletet továbbra sem adták ki. Pedig három héttel a tanév kezdése előtt nem közleményekről, hanem konkrét intézkedési tervekről kellene egyeztetni – fogalmazott lapunk érdeklődésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Mint mondta, most már két forgatókönyvön kellene gőzerővel dolgozni. Az elsőben azt kellene szabályozni, hogy szeptember 1-től miként tudnak járványügyi szempontból biztonságos körülményeket teremteni az iskolákban a tanároknak és a diákoknak. A másikban pedig arra kellene ütemtervet készíteni, hogy ha a járványügyi adatok indokolják, akkor azonnal, zökkenőmentesen áttérhessenek a hibrid tanrendre, a digitális oktatásra. Egyelőre egyik tervből sem látunk semmit – fogalmazott Totyik Tamás. Így például nem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő, hőmérő,  vagy ha mégis bevezetik a távoktatást, akkor mi lesz azokkal a családokkal, ahol a szülőknek már nem maradt fizetett szabadságuk. 
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint mindenekelőtt olyan alapvető kérdéseket kellene tisztázni, mint például, hogy kell-e vizsgálni a gyerekeket reggelente, ha igen, honnan lesz ehhez 30-40 ezer hőmérő, kell-e majd maszkot viselniük a diákoknak. Azt sem tudni, honnan lesz kézfertőtlenítő az iskolákban, kapnak-e az intézmények munkatársakat arra, hogy legalább azokat a szaktantermeket fertőtlenítsék napközben, ahol váltják egymást az osztályok. – Arról sem tudunk semmit, hogy elismerik-e majd a túlmunkát, ha a szociális távolság betartása miatt, legfeljebb tíz, tizenöt fő lehet egy osztályban, vagyis megduplázódnak a pedagógusok feladatai. De kérdéses az is, mi lesz a veszélyeztetett, például krónikus betegségben szenvedő kollégákkal – sorolta a megválaszolatlan kérdéseket az érdekvédő. Totyik Tamás kitért arra is: a humántárca maga tett említést a második hullám veszélyéről, mégsem készült rendelet arról, hogy mikor, milyen járványadatok esetén rendelik el a hibrid tanrendet. Hozzátette, hogy sok szülőnek tavasszal elfogyott a fizetett szabadsága, ami, különösen az alsós gyereket nevelő családokban nehéz helyzetet teremthet, erre is megoldást kellene találni. Gondoskodni kellene arról is, hogy már most órarend és munkabeosztás készüljön a hibrid oktatásra. – Tavasszal a járvány idején még elfogadható volt, hogy az átállás időbe telt, most viszont nem lehet ezt még egyszer eljátszani, nem telhetnek el napok, hetek valódi oktatás nélkül – fogalmazott a PSZ alelnöke. Totyik Tamás jelezte, a minisztériumhoz fordulnak kérdéseikkel, javaslataikkal. A felvetett problémákra a humántárca keddi közleményében nem tért ki. A minisztérium csak – jelezve, hogy óvatosságra intenek a hazai adatok – utalt arra, hogy ha a kormány, az operatív törzs és a járványügyi hatóság úgy látja, akkor változhat az álláspont a tanrendről. Addig is arra készülnek, hogy minél jobban felkészítsék az iskolákat a járvány elleni védekezésre. Ennek részleteiről nem írtak, csak annyit közöltek: az intézmények számára „protokollt” készítenek a teendőkről. Emellett hangsúlyozták, hogy a tárca a szülőktől is felelős viselkedést vár, azt kéri, hogy a koronavírus tüneteit mutató gyereket ne engedjék iskolába. „Felelős szülői magatartással, az alapvető óvintézkedések betartásával elkerülhető az iskolákat érintő korlátozások bevezetése” – írta az Emmi.

Őrült nagy az igény: még 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.11. 21:51
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
A 2017-ben meghirdetett program rendesen megcsúszott, mert miközben már 2018-ban 16 új lőtér építésével számoltak, idén tavaszra még csak az első öt kapta meg az építési engedélyt.
Egy keddi kormányhatározat szerint újabb 11 honvédelmi sportközpont építését vette tervbe a kormány - szúrta ki a 444. Ezek olyan lőterekkel is rendelkező multifunkcionális szabadidős sportlétesítmények lesznek, amik „közösségi programok, sportlövész, küzdősport, általános képességfejlesztő foglalkozások, valamint elméleti képzések megtartására lesznek alkalmasak”. Tavaly karácsonykor öt honvédelmi sportközpont építését jelentették be (Balassagyarmaton, Újfehértón, Szarvason, Szigetváron és Baján). Idén nyáron pedig Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos azt hirdette, hogy minden járásban lesz honvédelmi sportközpont. (197 járás létezik, ebből 23 a fővárosban működik.) De a 2017-ben meghirdetett program így is rendesen megcsúszott, mert miközben már 2018-ban 16 új lőtér építésével számoltak, idén tavaszra sikerült eljutni odáig, hogy az első öt megkapta az építési engedélyt. Ehhez képest most újabb 11 honvédelmi sportközpont építésére csoportosítottak át költségvetési forrásokat: Kisvárdán, Körmenden, Nagykanizsán, Berettyóújfalun, Pécsen, Sárospatakon, Makón, Szekszárdon, Székesfehérváron, Kecskeméten és Zalaegerszegen.  A Beruházási Ügynökség 550 millió forintot költhet el az előkészítésre, amivel legkésőbb 2021 végéig kell elkészülnie - írja a portál.

Felhőszakadás és hőség miatt is figyelmeztetést adott ki szerdára az OMSZ

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.11. 21:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kidőlt fák és a hirtelen lehullott sok eső miatt is kérték a tűzoltók segítségét a keddi zivataros idő következtében - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője kedd este.
Dóka Imre elmondta: országszerte mintegy 50 esetben riasztották a tűzoltókat. Budapesten jellemzően a kidőlt fák, leszakadt faágak okoztak gondot. A Tolna megyei Dombóváron több lakóház pincéjét, garázsát öntötte el a víz. A Veszprém megyei Zircen egy közintézményben okozott kárt a nagy mennyiségű esővíz - közölte a helyettes szóvivő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kedd esti veszélyjelzésében azt írta: a Dunántúlon, illetve a Duna-Tisza közén még lehetnek elszórtan zivatarok, néhol felhőszakadással, jégesővel és 60 kilométer/órát meghaladó széllel. A lassan áthelyeződő csapadékgócokból helyenként rövid idő alatt 20-50 milliméter csapadék hullhat. Éjszaka a zivatarok átmeneti megszűnése után kiemelten az Alpokalján, Dél-Dunántúlon lehetnek még reggelig intenzív zivatarok és felhőszakadás. Szerdán napközben a Dunántúl délnyugati felén még várhatók zivatarok, egy-egy helyen felhőszakadással, jégesővel, illetve 60-70 kilométer/óra feletti széllel, majd estére ott is megszűnhetnek a zivatarok. Szerdára a felhőszakadás veszélye miatt Zala megyére adtak ki másodfokú, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Veszprém megyére elsőfokú figyelmeztetést. Zivatarveszély miatt Baranya, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A hőség miatt Békés és Csongrád-Csanád megyében figyelmeztetnek. A legalacsonyabb hőmérséklet 14-21, a legmagasabb hőmérséklet 27-32 Celsius-fok között valószínű.