Előfizetés
RUSSIA-SUBMARINE-KURSK-ANNIVERSARY
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP

Húsz éve süllyedt el a Kurszk tengeralattjáró

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren tartott orosz hadgyakorlat során elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró, teljes legénysége, 118 fő veszett oda. Az 1994 decemberében hadrendbe állt 949A Antyej (NATO-kód szerint Oscar-II) típusú atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó korának legfejlettebb tengeralattjárója volt. Oroszország hivatalosan csak két nappal később ismerte el a balesetet, amikor már a hír bejárta a világsajtót, de a későbbi vizsgálatok igazolták hogy, ha a mentés nem késlekedik, akkor sem lehetett volna megmenteni a robbanás után életben maradt matrózokat.

Szerző

Megosztás
1992-ben kezdték építeni és 1994 decemberében állt hadrendbe a második világháború legnagyobb páncéloscsatájának helyszínéról elnevezett tengeralattjáró
Fotó: AFP
Tömege 13 ezer 900 tonna, hossza 154 méter volt, fedélzetén folyamatosan 24, víz alól is kilőhető, éles töltetű támadórakétát hordozott, sebessége merülésben 32 csomó, a felszínen 16 csomó, merülési mélysége 300-500 méter volt
Fotó: STRINGER / AFP
Tervezői elsüllyszthetetlennek hitték, szerintük egy közvetlen torpedótalálatot is át kellett volna vészelnie
Fotó: STRINGER / AFP
Putyin elnökkel csak másnap hajnalban közölték a hírt, hivatalosan pedig két nap múlva ismerték be a balesetet, amikor már bejárta a világsajtót
Fotó: Vladimir Rodionov / AFP
Miután a tengeralattjáró nem jelentkezett és a gyakorlófeladatot sem hajtotta végre, keresni kezdték
Fotó: Oleg Lastochkin / AFP
Sajtótájékoztató a balesetről. Az egyik gyakorló torpedó robbant fel a vetőcsőben, amitől süllyedni kezdtek, majd a többi torpedó is felrobbant
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A Giant 4 óriásdaru úszott a helyszínre, hogy az üresen 13400 tonnás test roncsát kiemelje
Fotó: STRINGER / AFP
A mentésben résztvevő AS-28 "Priz" mélytengeri búvárhajó csaknem szintén szerencsétlenül járt, a hajócsavarra tekeredett halászhálót csak három nappal később tudták levágni egy búvárrobot segítségével, addig a mélyben vesztegelt
Fotó: STR / AFP
A felderító merüléseken nagyjából sikerült feltérképezni a roncs helyzetét, de a konkrét kiemelés több, mint egy évvel a baleset után kezdődött meg
Fotó: STF / AFP
A roncs köré pontonokat erősítettek, amikből kiszvattyúzva a vizet emelhettek rajta
Fotó: AFP
A kiemelés napján rendkívül mostoha időjárási körülmények voltak
Fotó: AFP
A kibukkanó tat egy része
Fotó: STRINGER / AFP
Legtovább a tatban tartózkodó 23 tengerész maradt életben, akik nevét egyikük a sötétben felírta, ők hidegben és sötétben fulladtak meg
Fotó: AFP
A későbbi vizsgálatok több biztonsági , karbantartási és kiképzésbeli hiányosságra is fényt derítettek
Fotó: STRINGER / AFP
Sugárterhelést mérnek a felhozott roncsnál, de a hajón atomtöltet nem volt, az atomreaktor lekapcsolt és a becsapódás után is épségben maradt, így sugárszennyezés nem történt
Fotó: AFP
A hajó orra megsemmisült
Fotó: AFP
A 118 fős legénység 115 tagjának holttestét sikerült kiemelni
Fotó: POOL / AFP
Tárlat a moszkvai haditengerészeti múzeumban. A baleset áldozatainak több városban is emlékművet emeltek
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP
Fotó: - / AFP

"Hirtelen mindenünk elveszett" - bejrúti lakások és tulajdonosaik a robbanás után

A libanoni fővárosban történt robbanás akkora volt, hogy az epicentrum közvetlen környezetében minden elpusztult. A hatalmas detonációtól mintegy hatezren sérültek meg, és ugyanennyi épület dőlt romba a libanoni főváros önkormányzata szerint. Az AFP fotósai portrésorozaton mutatják meg, milyen pusztítást eredményezett a hanyag tárolás miatt felrobbant 2750 kilogramm ammónium-nitrát, ami legalább 163 ember életét követelte.

Szerző

Megosztás
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP

Erős képek a minszki tüntetésekről, nem finomkodtak a rohamrendőrök

Ellenzéki tüntetések torkolltak utcai harcba a fehéroroszországi elnökválasztás után, mikor a hivatalos adatok szerint a 26 éve hatalmon lévő diktátor, Aljakszandr Lukasenka újra fölényesen nyerte meg a választást. A rendfenntartó erők erőteljesen láttak hozzá a tiltakozások feloszlatásához. Hang- és könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek.

Szerző

Megosztás
A tiltakozások azt követően kezdődtek, hogy ismertették a hivatalos exit poll felméréseket. Ezek szerint Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 79,7 százalékával várhatóan elsöprő győzelmet arat
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Az ukrajnában élő fehéroroszok is tartottak tüntetéseket
Fotó: STR / AFP
Az állami hírügynökség szerint a rendőrség ellenőrzése alatt tartja a helyzetet a fehérorosz fővárosban, Minszkben
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A rendőri készültség már a választás előtti napon jelentős volt a fővárosban
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A szentpétervári belarusz követség előtt is tüntettek
Fotó: Alexander Galperin / AFP
Minszkben rohamrendőrök gyülekeztek a tüntetések megfékezésére
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
A választási bizottság tájékoztatása szerint az ellenzéki jelöltként induló Szvjatlana Cihanouszkaja a voksok 6,8-10,1 százalékára számíthat
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
A médiumok beszámolója szerint a rendfenntartó erők erőteljesen láttak hozzá a tiltakozások feloszlatásához
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Hang- és könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket is bevetettek
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Sokan megsérültek, a helyszínekre több tucat mentőautót vezényeltek
Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Nemcsak Minszkben voltak tüntetések, hanem húsz másik városban is, de volt, ahol a rendőri erők visszautasították, hogy rátámadjanak a tüntetőkre
Fotó: SERGEI GAPON / AFP or licensors
A fővárosban korábban nem látott módon a tömeg nekiment a demonstrálókat letartóztató rohamrendőröknek
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
A hatóságok a tiltakozókat kiszorították a város központi magjából és környező utcáiból
Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
Szvjatlana Cihanouszkaja hivatalosan a voksok 9,9 százalékát gyűjtötte be, ám saját szavazatszámlálásuk alapján magát tartja győztesnek, és nem fogadja el a közzétett eredményt
Fotó: SERGEI GAPON / AFP