Előfizetés

Csak találgatják milyen vakcina van az oroszok kezében

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.13. 06:20

Fotó: HANDOUT / AFP
Gyanút kelt a szakemberekben, hogy milyen gyorsan és milyen kevés információt szolgáltatva fejlesztette ki Oroszország az első új koronavírus elleni vakcinát.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sikerült tematizálnia a világelső Covid-vakcina bejelentésével a járvánnyal kapcsolatos nemzetközi közbeszédet. Azóta más országok tudósai is azt találgatják, mijük lehet az oroszoknak? A szokásos, kontrollált tudományos utakon ugyanis eddig semmi perdöntő információ nem látott napvilágot az orosz vakcinakutatás eredményeiről. Moszkva a hivatalos nyilatkozatok szerint a Sputnik-V névre keresztelt vakcina tömeges beadását tervezi, holott a gyógyszer-jelöltek sorsáról döntő tesztelés harmadik fázisa, a tömeges próba még csak most kezdődik majd. Ezalatt is számos olyan nem kívánt mellékhatás, egyéb következmény derülhet ki, ami miatt a vakcina veszélyes lehet az emberekre. A Moszkvai Klinikai Kísérleti Szervezetek Szövetségének (Acto) vezetője, Svetlana Zavidova azt nyilatkozta az orosz MedPortal webhelynek, hogy a készítményt az első és a második fázisban mindössze 76 emberen próbálták ki. Arra már a Qubit portál emlékeztet, hogy a Sputnik-V két különböző adenovírust (többek között a nátháért is felelős vírus is adeno) tartalmaz, a 26-os és az 5-ös fenotípusút. Utóbbi használatát kifogásolja a Science, amely felidézi, hogy 2007-ben a Merck HIV-vakcinájának klinikai vizsgálatait kellett félbeszakítani, miután kiderült: az 5-ös adenovírussal szervezetbe vitt fehérjekódoló gének csak növelték a fertőződés esélyét. Az orosz bejelentéssel szembeni szkepszist már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy július végi reakciója is megalapozhatta. Oroszország akkor jelentette be, hogy már 2020 végén vagy 2021 elején elkezdik a vakcina tömeggyártását. Erre a WHO emlékeztetett: eddig hat vakcinajelöltet jegyeznek, amelyek hivatalosan a tesztelés utolsó fázisában járnak, az orosz készítmény azonban nincs köztük. A WHO felhívta Oroszország figyelmét, hogy a COVID-19-cel szembeni védőoltás létrehozásakor kövessék a nemzetközi irányelveket. - Egyelőre csak orosz törzskönyve van a vakcinának, ezért az csak Oroszországban hozható forgalomba – mondta lapunknak egy, a hatósági engedélyezésben jártas hazai szakember. Magyarországra csak akkor kerülhetne a készítmény, ha az orosz oltóanyagnak lenne az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) által kiadott törzskönyve is. Ám ahhoz, hogy ezt a vakcina megkapja, a legkedvezőbb esetben is félévre volna szükség, és csak azután alkalmazhatnák az Unió területén. De ilyen a bejegyzést akkor lehet kapni, ha az európai gyógyszerhatóság garanciát lát arra, hogy az általa törzskönyvezett termékek biztonságosak és egyben hatékonyak. A szakértő megjegyezte: egyelőre szkeptikus az orosz bejelentéssel kapcsolatban. „Kicsit túl gyorsan mentek végig a klinikai vizsgálatokon.” Tudomása szerint nem sokat foglalkoztak a preklinikai fázissal, rögtön a humántesztelésbe csaptak bele. Úgy tudja: az oltóanyagban legyengített vírust használnak, amelytől jobb immunválasz remélhető, de többször is jelentkezhet láz, vagy egyéb nem kívánt hatás is. A Covid esetében ez akár veszélyes is lehet, mert föllobbanthatja a betegséget. Hozzátette: természetesen mindez csupán elmélet, hiszen magáról a vakcináról nem sokat tudni. - Egy biztos – állítja szakértőnk –, hogy az orosz vakcinát, az eddig megismerhető információk alapján, ő nem adatná be magának. - Nem lehet annyira rossz az az orosz vakcina – vélekedett lapunknak Falus Ferenc, egykori tisztifőorvos. Emlékeztetett arra, hogy ők voltak azok, akik szinte elsőként kormánybizottságot hoztak létre és tízféle vakcina próbálkozással álltak elő. A most bejegyeztetett oltóanyagot nagyrészt katonákon próbálták ki. A volt tiszti főorvos, aki egyébként volt moszkvai diák is, megjegyezte: Oroszországban több olyan oltóanyag is van forgalomban, amelynek nincs nemzetközi törzskönyve, így azokat csak az ország határain belül használhatják, exportálni nem tudják. A Sputnyik-V első adagjait két héten belül le fogják gyártani – jelentette be Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján. Szerinte az oroszországi gyártás elsősorban a hazai igényeket fogja kielégíteni, de Moszkva lehetőséget kínál a vakcina külföldi előállítására is. A tárcavezető azt mondta, hogy az oltás önkéntes alapon kezdődik meg az egészségügyi alkalmazottak között, de ajánlott a pedagógusok számára is. 

Hétvégén még a felfordított felmosóvödörre is tudnának vendéget ültetni a Balatonnál

Vas András Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.08.13. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A járvány miatt tavasszal úgy tűnt, a turizmusnak tényleg kampó, ám az utóbbi hetekben a magyarok olyan lelkesedéssel nyaralnak, mintha nem lenne holnap.
– Jó és nagyon jó napok váltakoznak – mondja Balla György, a balatonmáriafürdői Port Étterem és Panzió tulajdonosa. – Egyelőre tökéletes a főszezon, csak az időjárás zavarhat be, ám a foglalások azt mutatják, szeptember végére ugyanolyan évet produkálhat a Balaton, mint egy évvel ezelőtt. A tópart július első hétvégéje óta szinte megtelt: bejött a helyi vállalkozók várakozása, akik a koronavírus-járvány idején abban reménykedtek, a veszélyhelyzet feloldása után a belföldi turizmus pótolja az előszezon elmaradása okozta veszteségeket. – Láthatóan a többség tartja magát a Több Balaton, kevesebb Adria! szlogenhez – jegyzi meg a máriafürdői vállalkozó. – Sokkal több a magyar vendég ugyanis, mint az előző években, s így a külföldiek korábbiaknál jóval kisebb száma sem érződik a forgalmon. Szentpéteri Ildikó, a siófoki Tourinform vezetője szerint a nyolcvanas éveket idézi a magyar vendégek létszáma, aránya, a magánszállások, vagyis a szobakiadók, kisebb panziók, apartmanok üzemeltetői nem is érzékelnek különbséget a forgalomban az előző évekhez képest. Legfeljebb abban, hogy kevesebb az euróban fizető vendég. – A kisebb szálláshelyeknél a június még gyengébbnek bizonyult a tavalyinál, viszont a foglalások alapján az is látható, hogy az elmaradt előszezont a szeptemberi utószezon kompenzálhatja – magyarázza Szentpéteri Ildikó. – A nagyobb szállodákban nehezebben indult be az idény, viszont ők akár az év végéig számolhatnak az elhúzódó utószezonnal. A vendégkör persze változott tavaly óta, nemcsak a külföldi foglalás kevesebb, illetve több a magyar, az is megfigyelhető, hogy az ország távolabbi részeiből is sokan jönnek, a korábbi évekhez képest sokkal több a kelet-magyarországi nyaraló. – Teljesen kettészakadt a hét, hétfőtől szerdáig van idő egy kicsit szusszanni, csütörtöktől aztán jön az őrültek háza – jellemzi a forgalmat a balatonlellei vendéglős, Sándor. – Láthatóan az emberek nagy része nem tud egész hétre szabadságot kivenni, így a többség csak a hosszú hétvégékre érkezik. Az internetes közösségi oldalakon megannyi bejegyzés az elszabadult árakat teszi ezért felelőssé, de Sándor sokkal inkább a koronavírus miatt kényszerből kivett tavaszi, koranyári szabadságokat látja a háttérben.
Bepótolják a tavasszal elmaradt pihenőt a Balatonnál
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
– Ha tényleg annyira drága lenne a Balaton, akkor nem lennének tele hétvégenként a vendéglátóhelyek – állítja. – A hét első felében jellemzően 70-80 százalékos telítettséggel megyünk, csütörtökön már telt ház van, szombaton pedig még a felfordított felmosóvödörre is tudnánk vendéget ültetni. Az áraink pedig, s ebbe a környékbeli vendéglátóhelyeket is beleértem, maximum az inflációval emelkedtek tavaly óta. Balla György szerint a komolyan vehető szálláshelyeken jellemzően a szolgáltatásbővüléssel emelkedtek az árak. Ő is úgy véli, elég egyértelmű cáfolata a közösségi médiában tapasztalható felháborodásnak, hogy már alig találni szabad szállást augusztusra. Ami az áremelkedést illeti: több jel is arra utal, valóban történt drágulás – még ha azt a szolgáltatások fejlesztésével is indokolják a vendéglátós szakemberek –: az egyik utazási szakblog szerzője tette közzé nemrég, hogy annyiba kerül Tapolcán egy négycsillagos szállodában egy hétvége, mint egy ötcsillagos szingapúri hotelben. – Egerben egyáltalán nem találtunk szállást, ezért jöttünk Szilvásváradra – mondja a budapesti Kovács Nóra, aki férjével, s egy másik baráti házaspárral közösen akart eltölteni egy augusztusi hosszú hétvégét. Jellemzően mindenütt SZÉP-kártyával fizetnek: nemcsak a szállást és az étkezést, de az egri borkóstolást is ezzel rendezték. Azt mondják, Egerben egyébként is elszabadultak az árak, egy valamirevaló szállodában négyüknek közel háromszázezer forint lett volna pár nap, a bükki faluban ezt a feléből megússzák. Pedig a természeti szépségeiről és lipicai lovairól híres hegyvidéki település is turistákkal zsúfolt. Péntekenként autóval is csak lépésben lehet haladni a főutcán. - November hetedikéig „fullon” vagyunk, legfeljebb a vasárnapi váltáskor tudunk kiadni egy-egy szobát – mondja az egyik szálloda vezetője. Az idei szezonra bővítették wellness-részleggel a szolgáltatásaikat, s árakat már ennek fényében emeltek. Régóta kutyabarát szálláshelyként működnek, s ez is vonzóvá teszi a hotelt. Amin viszont meglepődtek, az az éttermi forgalom, ami negyven százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest. Úgy tűnik, azok, akik nem engedhetnek meg maguknak egy hosszabb nyaralást, inkább idejönnek akár egy napra is, kirándulnak egy jót, aztán esznek egy pisztrángot. A helyiek szerint azért is jönnek ilyen sokan, mert a Szalajka-völgyben vagy a fennsíkon sétálva kevésbé kell tartaniuk a zsúfoltságtól, oxigéndús levegőt lélegezhetnek be, s az az érzetük, hogy emiatt védettek a koronavírus ellen is. A Tisza-tavi szállásadók sem panaszkodhatnak: megpróbáltunk augusztus végére helyet foglalni, de a legtöbb településen pirosat jelzett a naptár, sőt, még szeptemberre is csak korlátozottan találtunk szabad szobákat. Az árak mintha itt is nőttek: egy egyszerű panzióban, ellátás nélkül személyenként átlagosan tízezer forint egy nap, de találtunk olyan helyet Tiszafüreden, ahol egy szoba két felnőttnek, reggelivel egy napra 74 ezer forintba került.

Budapest elesett

 „Tavasszal még abban bíztak a szakemberek, hogy szeptemberre helyreáll a fővárosi idegenforgalom, de ma már kijelenthető, hogy 2021 húsvétjáig erre biztosan nem kerül sor” – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. A szakember szerint a belföldi turizmus felpörgése valamennyit javít országosan a helyzeten, de a kieső külföldi vendégéjszakákat semmi sem tudja pótolni a fővárosban. Ez azzal is magyarázható, hogy Budapest jellemzően a külföldi és nem a belföldi turisták célpontja. Erről mi sem mond többet, mint a tavalyi júniusi adat: míg az ország fővároson kívüli szállásain 648 ezer éjszakát töltöttek a külföldiek, Budapesten 820 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal múlt héten közzétett adatai szerint a külföldiek által lefoglalt vendégéjszakák számát tekintve júniusban a legnagyobb mértékű, 98%-os csökkenés Budapesten történt. A tavalyi júniusi 820 ezerhez képest idén a külföldiek csak 18 ezer vendégéjszakát töltöttek a fővárosban a múlt hónapban. - MLF 

Nyaralók a Tisza-tónál
Fotó: Zagyi Tibor

Szomorú június, reményteli július

Remek főszezont produkál a Balaton, ezt támasztják alá a statisztikák is. Júliusban közel 430 ezer vendég csaknem 1,5 millió vendégéjszakát töltött a tónál, ami megközelítőleg megegyezik a tavalyi időszak adataival – ismertette pár napja a statisztikákat Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese. A KSH adatai szerint júniusban még nem lehetett turistaáradatról beszélni. A külföldi vendégek által a szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 93,2 százalékkal, a belföldi vendégeké 59,2 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 75,2 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele 77 százalékkal kevesebb volt, mint tavaly júniusban, 12 milliárd forintot tett ki. Ebből a szállásdíj-bevétel 81 százalékos csökkenéssel 6,3 milliárd forint lett, a vendéglátásból pedig 4 milliárd forint bevétel keletkezett a szálláshelyeken. A belföldi vendégek a legtöbb éjszakát a Balatonnál töltötték el. Próbáltunk az MTÜ-től júliusra országos adatokat szerezni, de válaszuk szerint ezek csak később állnak rendezésükre. - D.J.

Biztonságra törekszenek a hitelfelvevők

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.08.12. 21:01

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Bár a koronavírus-járvány tavasszal visszafogta a lakáshitel-felvételi kedvet, a féléves adatok már némi változást mutatnak: a szerződéses összeg csak minimálisan csökkent.
Januártól június végéig összesen 445 milliárd forintnyi új lakáshitelre kötöttek szerződést a bankok. Ez az egy évvel korábbi 456 milliárd forinthoz képest 3 százalékos visszaesés. Az új lakáshitel-szerződések összege júniusban 68 milliárd forintra rúgott, ami 5 milliárd forinttal haladja meg az idei mélypontot jelentő, májusi 63 milliárd forintot – összegzi a jegybanki adatok alapján a folyamatokat a money.hu. Az is látszik, hogy a hitelfelvevők egyre kevésbé akarnak kockáztatni: a folyósított kölcsönök mindössze 1 százaléka volt rizikósnak számító, változó kamatozású lakáshitel. Ezeknél a törlesztőrészlet 3-12 havonta változhat, azaz kedvezőtlen gazdasági környezetben akár jelentősen meg is emelkedhet. A jegybank régóta szorgalmazza is a korábban felvett, változó kamatozású hitelek rögzítettre váltását, eddig kevés sikerrel. Az új hitelfelvevők körében viszont a fenti adatokból is láthatóan célba ért az üzenet. A hitelkínálatban szerepelnek 1-5 évig, 5-10 évig vagy annál hosszabb időre rögzített kamatozású lakáskölcsönök; utóbbiak számítanak a legbiztonságosabbnak. A több mint 10 évig fix kamatozású hitelek egyre népszerűbbek, a tavalyi 10 százalék után az idei első félévben már 14 százalékos volt a részesedésük az új lakáshitelek piacán. A folyamatot serkentheti, hogy olcsóbbak lettek a fix kamatozású hitelek. Az átlagos költség-mutató ugyanis most 4,4 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 5,09 százalékkal. A money.hu elemzéséből az is kiderül: az államilag támogatott lakáshiteleknél is látható a további bővülés. Az idei első félévben összesen 77 milliárd forint értékben kötöttek a bankok szerződést támogatott lakáshitelekre. Ez 73 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedésben nagy szerepet játszik, hogy tavaly júliustól jóval többen vehették igénybe a kedvezményes konstrukciókat. Azóta például a családok otthonteremtési támogatása (csok) keretében a kétgyermekes családok is igényelhetnek legfeljebb 10 millió forint kölcsönt használt lakás vásárlására. Márpedig az újonnan felvett lakáshitelek többségét - közel 70 százalékát - használt lakások vásárlásához veszik fel. A piaci feltételekkel igényelhető hitelek ehhez képest 10 százalékkal visszaestek az idei első félévben: összegük 365 milliárd forintot tett ki. A visszafogott kereslet a money.hu szakértői szerint elsősorban a koronavírus-járvány számlájára írható: sokan ugyanis a bizonytalan helyzet miatt elhalasztották a hitelfelvételt.