Keresik a szegénység elleni vakcinát

Hívei szerint a mostani válság is azt igazolja, a feltétel nélküli alapjövedelem a legjobb gyógyír a társadalmi problémákra.

Megoldást jelent-e a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válságra, munkanélküliségre, elszegényedésre, ha az emberek feltétel nélkül kapnak havonta egy meghatározott összeget, ami állja a létminimum költségeit? S ha ezt bevezetnék, vajon nem veti vissza a munkavállalási kedvet gondot okozva a munkaerőpiacon és a gazdaságban? A pandémia hazai begyűrűzése óta ismét napirendre került a a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) ügye.

„Megkerülhetetlenné tette az alapjövedelem kérdését a koronavírus-járvány” – erre a következetesre jutott a Párbeszédhez kötődő Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke, Büttl Ferenc közgazdász és a párt budapesti politikusa, Kis Miklós gazdasági újságíró Válság és alapjövedelem című tanulmánykötete. Büttl és Kis szerint a járvány és a gazdasági válság okozta sokk több országban is elvezetett oda, hogy a döntéshozók a feltétel nélküli alapjövedelemhez hasonlatos juttatásokat vezettek be.

A legjelentősebb fna-szerű megoldást a baloldali kormánytöbbség dolgozta ki Spanyolországban. A május 29-én elfogadott garantált minimumjövedelem a tervek szerint 850 ezer családnak segíthet, a kabinet reményei szerint 1,6 millió spanyolt emel ki a mélyszegénységből. A támogatás azonban háztartásonként eltérő mértékű – ezért sem tekinthető alapjövedelemnek –, alsó határa 462 euró, a legmagasabb összeg pedig 1015 euró havonta (160-350 ezer forint). A garantált minimumjövedelem a munkanélkülieknek jár, azaz, ha valaki alkalmi megbízásokból pénzhez jut, nem részesülhet a támogatásból. Az országban legalább egy éve legálisan tartózkodó bevándorlók is jogosultak lehetnek, tehát nem kötötték állampolgársághoz.

Olaszországban már 2019 óta működik az a program, amely 780-1300 euró támogatást biztosít azon háztartások számára, amelyeknek jövedelme nem éri el a havi a 780 eurót (270 ezer forint). Ám ez sem tekinthető feltétlen jövedelemnek: elesnek tőle azok a munkanélküliek, akik három állásajánlatot is visszautasítottak. Ezen felül a válság miatt idén minden idénymunkásnak és önfoglalkoztatónak egyszeri 600 eurós támogatást ítéltek meg Olaszországban.

A spanyol és olasz példa mellett Japánban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban vezettek be fna-jellegű új támogatásokat, Skóciában most tervezik. Az utóbbi a legérdekesebb, mert a skót miniszterelnököt, Nicola Sturgeon leszögezte, valódi fna-megoldás akar. Ám ez a program egyelőre még csak javaslat formájában létezik, a törvényhozás asztalán van. Ugyanakkor a finn kísérlet már alkalmas arra, hogy a legfontosabb kérdést megvizsgálják a szakemberek: mi történik akkor, ha az alapjövedelemnek köszönhetően az emberek nem kényszerülnek arra, hogy munkát keressenek. A finn példa azt mutatja, ez nem vetette vissza a munkakeresési és -vállalási kedvet. Ugyanakkor a támogatásban részesülők lényegesebben pozitívabban látták a jövőjüket, boldogabbak voltak.

Büttl és Kis arra számít, hogy az fna hosszabb távon meghatározza majd a szociális rendszerekről szóló nemzetközi diskurzust. Emlékeztetnek, hogy az 1980-as évek óta csökken a munkavállalói jövedelmek aránya a nemzeti jövedelemben. A cégek nagyobb profitot termelnek, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkavállalók is jól járnak. Nem segít a helyzeten az sem, hogy egyes országok – köztük Magyarország – alacsonyan tartott bérszinttel vonzza a befektetőket. Emiatt többen rekednek a mélyszegénységben, pedig az adott gazdaság fejlettsége magasabb életszínvonalat is képes lenne biztosítani. Ráadásul a mostani válság közepette a versenyképes cégek alkupozíciója erős maradt, az elbocsátások és az állami támogatások is ezt mutatják.