Előfizetés

Keresik a szegénység elleni vakcinát

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.08.13. 07:40

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Hívei szerint a mostani válság is azt igazolja, a feltétel nélküli alapjövedelem a legjobb gyógyír a társadalmi problémákra.
Megoldást jelent-e a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válságra, munkanélküliségre, elszegényedésre, ha az emberek feltétel nélkül kapnak havonta egy meghatározott összeget, ami állja a létminimum költségeit? S ha ezt bevezetnék, vajon nem veti vissza a munkavállalási kedvet gondot okozva a munkaerőpiacon és a gazdaságban? A pandémia hazai begyűrűzése óta ismét napirendre került a a feltétel nélküli alapjövedelem (fna) ügye.  „Megkerülhetetlenné tette az alapjövedelem kérdését a koronavírus-járvány” – erre a következetesre jutott a Párbeszédhez kötődő Megújuló Magyarországért Alapítvány elnöke, Büttl Ferenc közgazdász és a párt budapesti politikusa, Kis Miklós gazdasági újságíró Válság és alapjövedelem című tanulmánykötete. Büttl és Kis szerint a járvány és a gazdasági válság okozta sokk több országban is elvezetett oda, hogy a döntéshozók a feltétel nélküli alapjövedelemhez hasonlatos juttatásokat vezettek be. A legjelentősebb fna-szerű megoldást a baloldali kormánytöbbség dolgozta ki Spanyolországban. A május 29-én elfogadott garantált minimumjövedelem a tervek szerint 850 ezer családnak segíthet, a kabinet reményei szerint 1,6 millió spanyolt emel ki a mélyszegénységből. A támogatás azonban háztartásonként eltérő mértékű – ezért sem tekinthető alapjövedelemnek –, alsó határa 462 euró, a legmagasabb összeg pedig 1015 euró havonta (160-350 ezer forint). A garantált minimumjövedelem a munkanélkülieknek jár, azaz, ha valaki alkalmi megbízásokból pénzhez jut, nem részesülhet a támogatásból. Az országban legalább egy éve legálisan tartózkodó bevándorlók is jogosultak lehetnek, tehát nem kötötték állampolgársághoz. Olaszországban már 2019 óta működik az a program, amely 780-1300 euró támogatást biztosít azon háztartások számára, amelyeknek jövedelme nem éri el a havi a 780 eurót (270 ezer forint). Ám ez sem tekinthető feltétlen jövedelemnek: elesnek tőle azok a munkanélküliek, akik három állásajánlatot is visszautasítottak. Ezen felül a válság miatt idén minden idénymunkásnak és önfoglalkoztatónak egyszeri 600 eurós támogatást ítéltek meg Olaszországban. A spanyol és olasz példa mellett Japánban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban vezettek be fna-jellegű új támogatásokat, Skóciában most tervezik. Az utóbbi a legérdekesebb, mert a skót miniszterelnököt, Nicola Sturgeon leszögezte, valódi fna-megoldás akar. Ám ez a program egyelőre még csak javaslat formájában létezik, a törvényhozás asztalán van. Ugyanakkor a finn kísérlet már alkalmas arra, hogy a legfontosabb kérdést megvizsgálják a szakemberek: mi történik akkor, ha az alapjövedelemnek köszönhetően az emberek nem kényszerülnek arra, hogy munkát keressenek. A finn példa azt mutatja, ez nem vetette vissza a munkakeresési és -vállalási kedvet. Ugyanakkor a támogatásban részesülők lényegesebben pozitívabban látták a jövőjüket, boldogabbak voltak. Büttl és Kis arra számít, hogy az fna hosszabb távon meghatározza majd a szociális rendszerekről szóló nemzetközi diskurzust. Emlékeztetnek, hogy az 1980-as évek óta csökken a munkavállalói jövedelmek aránya a nemzeti jövedelemben. A cégek nagyobb profitot termelnek, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkavállalók is jól járnak. Nem segít a helyzeten az sem, hogy egyes országok – köztük Magyarország – alacsonyan tartott bérszinttel vonzza a befektetőket. Emiatt többen rekednek a mélyszegénységben, pedig az adott gazdaság fejlettsége magasabb életszínvonalat is képes lenne biztosítani. Ráadásul a mostani válság közepette a versenyképes cégek alkupozíciója erős maradt, az elbocsátások és az állami támogatások is ezt mutatják. 

Kockázatok és mellékhatások

Bár a feltétel nélküli alapjövedelemnek – részben a válság okozta társadalmi sokk miatt is – egyre több támogatója van, továbbra is sokan bírálják. Fenntartja korábbi érveit az fna-val szemben Mihályi Péter közgazdász is, aki 2014-ben Csillag István korábbi gazdasági miniszterrel együtt egy tanulmányban elemezte a baloldalon divatossá vált ötletet. Mihályiék elismerik, hogy a 2010 utáni adópolitikai kedvezőtlenül hat a szegényekre, a szociálpolitika ma más sokkal inkább büntet, mint segít a felemelkedésben, ráadásul az elesettek és a tehetősebbek közti olló szétnyílása nem mai jelenség, már az 1980-as években megfigyelhető volt. Ám szerintük ez sem indokolja az fna bevezetését idehaza, miközben persze szükséges lenne a kormányzati intézkedések korrekciója. Ha megtörténne az, amit a feltétel nélküli alapjövedelem hívei még 2014-ben szorgalmaztak – havi 50 ezer juttatás mindenkinek –, akkor az havi szinten 500 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen. Azonban a kritikusok szerint, ha a támogatást csak a legszegényebb egy millió fő kapná, illetve megmaradna a 30 ezer forint körüli minimális állami segély, valamint ha a leginkább hátrányos helyzetben lévő romák célzottan dupla támogatást kapnának, akkor a havi összeg 40 milliárd forint lenne. Szerintük így nem borulna meg az államháztartás, ugyanakkor eredményes lehetne a legszegényebbek felzárkóztatása. 

Véget vetnének a szegregációnak Józsefvárosban

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.13. 07:20

Fotó: Népszava / Népszava
Átrajzolná a kerületi óvodák körzethatárait a VIII. kerületi vezetés. Az önkormányzat a Fidesz-kormány megkerülésével elnyert 267 ezer eurós uniós támogatással indít esélyegyenlőségi programot.
A Józsefvárosi gyermekvédelmi rendszer „annyira túl van terhelve, hogy semmi nem teljesül abból, ami a protokolljukban van” - állapította meg a kerület megbízásából a Budapest Intézet által készített kutatás zárójelentése. Az ellenzéki Pikó András vezette városrész azért vizsgáltatta meg a beavatkozási lehetőségeket, mert a helyi oktatást egyre csökkenő gyerekszám, újratermelődő szegregáció, valamint szinte kezelhetetlen szakemberhiány jellemzik.
Utóbbi azért különösen aggasztó, mert Józsefvárosban minden más fővárosi kerületnél magasabb a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, vagy éppen magukat romának vallók, illetve a magyarul még nem, vagy nem jól beszélő gyermekek aránya. A kerületben több olyan iskola működik, amely az Európai Bizottság szerint szegregál, három oktatási intézményben pedig a tanulók negyede halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). Néhány éve akadt olyan 8. osztály, amelynek egyetlen tanulója sem tudta legalább alapszintre megírni a kompetencia mérés szövegértési tesztjét.

Mindennek hátterében mindenekelőtt a lakóhelyi szegregáció áll: a mélyszegény körzetekben több a HHH-s gyerek, ráadásul a kerületi „elit szülők” gyakran más városrészekbe, vagy éppen magán, illetve munkahelyi óvodába, iskolába íratják a gyereküket. Mindezt tetézi, hogy az iskolabezárástól való félelem miatt az intézmények és az önkormányzatok más kerületekben, városokban is agresszívan keresnek diákokat, Józsefváros „tanuló elvándorlási mérlege” több száz fős mínuszban van.
A felmérést készítő kutatók a szegregáció mellett az óvodákban szinte kezelhetetlen méretű pedagógushiányra is felhívták a kerületvezetés figyelmét. A szomszédos kerületek egyszerűen többet fizetnek a pedagógusok munkájáért. Ezt ellensúlyozandó, a bérhátrány ledolgozása érdekében a kerület augusztustól havi 40 ezer forintos bérpótlékot biztosít a kerület valamennyi óvodapedagógusának. - Ez egy befektetés – hangsúlyozta Erőss Gábor, Józsefváros oktatási ügyeiért felelős, oktatásszociológus alpolgármestere. – A lemaradás, az egyenlőtlenségek az iskolakezdéstől hatással vannak a gyerekek teljesítményére, ezért nagyon fontos a kora gyermekkori fejlesztés. A szakmai program megvalósításához viszont felkészült, motivált óvodapedagógusokra van szükség. Megpróbáljuk őket ide csábítani és itt is tartani - mondta.
Az óvodák fejlesztése előkelő helyen szerepelt a Budapest Intézet 17 feltárt beavatkozási lehetősége között is, amelyeket a várható költségek és a sikerráta alapján osztályoztak. A kerületvezetés gondos mérlegelés után végül úgy döntött, hogy az óvodák reformjával indítja el esélyegyenlőségi programját.
- Minél korábban avatkozunk be, annál nagyobb eséllyel akasztjuk meg a szegénység újratermelődésének körforgását. Másrészt a kerületben már korábban egyesítették az óvodákat, amelynek élére most egy fejlesztőpedagógiában is jártas, integráció iránt elkötelezett szakembert sikerült kinevezni. Ez segíthet abban, hogy az intézményeket megillető állami normatívából lebonyolítandó kötelező továbbképzések kiválasztásánál előnyt élvezhessenek az esélyegyenlőség-fókuszúak – magyarázta Erőss Gábor, aki nem titkolja, hogy a kormányzati elvonások után különösen behatároltak a pénzügyi lehetőségeik. Így minden rendelkezésre álló forrást igyekeznek elérni.
Sokat segített az Európai Unió éppen induló pályázata, amelyen kormánytámogatás nélkül közvetlenül is indulhattak a Rosa Parks és a Partners Hungary Alapítvánnyal közösen. Sikerrel jártak. Az unió összesen 267 ezer euróval támogatja az önkormányzat programját, amelynek céljai között szerepel az etnikai származás alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem, illetve a fejlesztőpedagógiai munka támogatása. A gyakorlatban ez fejlesztőjátékok beszerzését, továbbképzéseket, konfliktuskezelési támogatást, egyéni és csoportos fejlesztést jelent. A 24 hónapos projekt jövő januárban indul, de bizonyos elemeket már előtte megvalósítanak, mint például az óvodapszichológus alkalmazását.
Az integrációt segítő program elsősorban a Magdolna és az Orczy negyed óvodáit érinti majd, de Pikó Andrásék szándékai között szerepel az óvodák körzethatárainak átrajzolása is a következő beiratkozás idejére. A korábbi fideszes vezetés által meghatározott határok furcsa vonalvezetése ugyanis etnikai-társadalmi értelemben homogén körzetek kialakításának szándékára utal. Ezen mindenképpen módosítanának, többek között úgy, hogy a kerület „Rózsadombjának” számító Palotanegyedbe is járjon több roma gyerek. A morális pánik elkerülése érdekében fontos a lassú haladás, a konszenzusra törekvés, amelynek részeként a szülőket is intenzíven bevonják a programba. Az uniós támogatásból többek között a középosztálybeli szülők számára is vonzó pedagógiai kínálatot terveznek a hátrányos helyzetű óvodákba: az angoltól az informatikáig. A sikeres integráció titkát abban látják, hogy nem elvesznek, hanem adnak, nem kényszerítenek, hanem „csábítanak”.

A feledés homályában a Tarlós-éra ügyei

Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.13. 06:40

Fotó: Népszava
A válaszadók csaknem 15 százaléka nem tudott olyan korrupciós esetet említeni, amely Tarlós István kilencéves főpolgármesterségéhez fűződik – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet az elemzőcég a Népszava megbízásából készített a budapestiek körében.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a megkérdezettek fele nem válaszolt arra a kérdésre, milyen botrányra emlékszik az előző ciklusokból. Mint arról lapunk is beszámolt, a Fővárosi Közgyűlés a momentumos Havasi Gábor vezetésével bizottságot alakít a Fővárosi Közgyűlés az elmúlt évek korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálására. A bizottság vizsgálja majd a patkányirtási tendert, az állatkerti Biodóm létesítését, a parkolási rendszer elmúlt 15 éves működését, a Rác fürdő projektet, a 3-as metró felújítását, a 4-es metró építését, az elektronikus jegyrendszer-projektet, valamint a Bálna eladását.
A Publicus Intézet felmérése viszont azt mutatja, megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a valódi célja ennek a bizottságnak. Ötvenhárom százalék szerint a döntéshozók valóban fel akarják tárni a visszásságokat akár kormánypártiak voltak az elkövetők, akár nem, viszont 36 százalék szerint csak politikai célból hozták létre a testületet. Utóbbiak szerint a végeredmény sem kérdéses: kizárólag a Fidesz-KDNP-hez köthető eseteket mutatják majd be. Érdekes, hogy nemcsak a kormánypártiak kétharmada tartja elfogultnak a felálló vizsgálóbizottságot, hanem még az MSZP, a Párbeszéd, valamint a jobbikosok negyede-harmada is - sőt így vélekedik az ötletgazda Momentum szimpatizánsainak 21 százaléka is. Legkevésbé a Demokratikus Koalíció tábora véli úgy (20 százalék), hogy a testület létrehozása politikai célokat szolgál. Egyébként amikor a Tarlós-korszakhoz tartozó visszás ügyek említését kérték a válaszadóktól, a legtöbben a metróval kapcsolatos szerződéseket, valamint a parkolási rendszert említették. Sokan kiemelték viszont a még Demszky-érához tartozó négyes metrót is és az utóbbi években induló Városliget-projektet, valamint a Biodóm elszabaduló költségeit is.