A Józsefvárosi gyermekvédelmi rendszer „annyira túl van terhelve, hogy semmi nem teljesül abból, ami a protokolljukban van” - állapította meg a kerület megbízásából a Budapest Intézet által készített kutatás zárójelentése. Az ellenzéki Pikó András vezette városrész azért vizsgáltatta meg a beavatkozási lehetőségeket, mert a helyi oktatást egyre csökkenő gyerekszám, újratermelődő szegregáció, valamint szinte kezelhetetlen szakemberhiány jellemzik.
Utóbbi azért különösen aggasztó, mert Józsefvárosban minden más fővárosi kerületnél magasabb a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, vagy éppen magukat romának vallók, illetve a magyarul még nem, vagy nem jól beszélő gyermekek aránya. A kerületben több olyan iskola működik, amely az Európai Bizottság szerint szegregál, három oktatási intézményben pedig a tanulók negyede halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). Néhány éve akadt olyan 8. osztály, amelynek egyetlen tanulója sem tudta legalább alapszintre megírni a kompetencia mérés szövegértési tesztjét.
Mindennek hátterében mindenekelőtt a lakóhelyi szegregáció áll: a mélyszegény körzetekben több a HHH-s gyerek, ráadásul a kerületi „elit szülők” gyakran más városrészekbe, vagy éppen magán, illetve munkahelyi óvodába, iskolába íratják a gyereküket. Mindezt tetézi, hogy az iskolabezárástól való félelem miatt az intézmények és az önkormányzatok más kerületekben, városokban is agresszívan keresnek diákokat, Józsefváros „tanuló elvándorlási mérlege” több száz fős mínuszban van.
A felmérést készítő kutatók a szegregáció mellett az óvodákban szinte kezelhetetlen méretű pedagógushiányra is felhívták a kerületvezetés figyelmét. A szomszédos kerületek egyszerűen többet fizetnek a pedagógusok munkájáért. Ezt ellensúlyozandó, a bérhátrány ledolgozása érdekében a kerület augusztustól havi 40 ezer forintos bérpótlékot biztosít a kerület valamennyi óvodapedagógusának. - Ez egy befektetés – hangsúlyozta Erőss Gábor, Józsefváros oktatási ügyeiért felelős, oktatásszociológus alpolgármestere. – A lemaradás, az egyenlőtlenségek az iskolakezdéstől hatással vannak a gyerekek teljesítményére, ezért nagyon fontos a kora gyermekkori fejlesztés. A szakmai program megvalósításához viszont felkészült, motivált óvodapedagógusokra van szükség. Megpróbáljuk őket ide csábítani és itt is tartani - mondta.
Az óvodák fejlesztése előkelő helyen szerepelt a Budapest Intézet 17 feltárt beavatkozási lehetősége között is, amelyeket a várható költségek és a sikerráta alapján osztályoztak. A kerületvezetés gondos mérlegelés után végül úgy döntött, hogy az óvodák reformjával indítja el esélyegyenlőségi programját.
- Minél korábban avatkozunk be, annál nagyobb eséllyel akasztjuk meg a szegénység újratermelődésének körforgását. Másrészt a kerületben már korábban egyesítették az óvodákat, amelynek élére most egy fejlesztőpedagógiában is jártas, integráció iránt elkötelezett szakembert sikerült kinevezni. Ez segíthet abban, hogy az intézményeket megillető állami normatívából lebonyolítandó kötelező továbbképzések kiválasztásánál előnyt élvezhessenek az esélyegyenlőség-fókuszúak – magyarázta Erőss Gábor, aki nem titkolja, hogy a kormányzati elvonások után különösen behatároltak a pénzügyi lehetőségeik. Így minden rendelkezésre álló forrást igyekeznek elérni.
Sokat segített az Európai Unió éppen induló pályázata, amelyen kormánytámogatás nélkül közvetlenül is indulhattak a Rosa Parks és a Partners Hungary Alapítvánnyal közösen. Sikerrel jártak. Az unió összesen 267 ezer euróval támogatja az önkormányzat programját, amelynek céljai között szerepel az etnikai származás alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem, illetve a fejlesztőpedagógiai munka támogatása. A gyakorlatban ez fejlesztőjátékok beszerzését, továbbképzéseket, konfliktuskezelési támogatást, egyéni és csoportos fejlesztést jelent. A 24 hónapos projekt jövő januárban indul, de bizonyos elemeket már előtte megvalósítanak, mint például az óvodapszichológus alkalmazását.
Az integrációt segítő program elsősorban a Magdolna és az Orczy negyed óvodáit érinti majd, de Pikó
Andrásék szándékai között szerepel az óvodák körzethatárainak átrajzolása is a következő beiratkozás idejére. A korábbi fideszes vezetés által meghatározott határok furcsa vonalvezetése ugyanis etnikai-társadalmi értelemben homogén körzetek kialakításának szándékára utal. Ezen mindenképpen módosítanának, többek között úgy, hogy a kerület „Rózsadombjának” számító Palotanegyedbe is járjon több roma gyerek. A morális pánik elkerülése érdekében fontos a lassú haladás, a konszenzusra törekvés, amelynek részeként a szülőket is intenzíven bevonják a programba. Az uniós támogatásból többek között a középosztálybeli szülők számára is vonzó pedagógiai kínálatot terveznek a hátrányos helyzetű óvodákba: az angoltól az informatikáig. A sikeres integráció titkát abban látják, hogy nem elvesznek, hanem adnak, nem kényszerítenek, hanem „csábítanak”.
