Előfizetés
ALL
Fotó: STF / AFP

A nap, amikor végleg kettévágták Berlint

1961-ben az NDK kormányán növekedett a nyomás, hogy az állam demográfiai összeomlását a berlini belnémet határ lezárásával akadályozza meg, ugyanis akkor már havonta 30 ezer ember menekült a nyugati oldalra. Ugyan a közel 50 ezer fős nyugati munkavállaló fizetése volt az NDK egyik legfőbb valutaforrása, augusztus 12-éről 13-ra virradó éjjel az NDK különböző fegyveres egységei mégis lezárták a nyugati szektoroknak a szovjet szektorral, illetve az NDK területével érintkező határait. Egy éjszaka leforgása alatt a gyalogos- és járműforgalom nagy része számára elvágták az átjárás lehetőségét, a váratlan határzárás Berlin lakosságát mindkét oldalon sokkolta. A fal 1989 novemberéig, a keleti határnyitásig a legszigorúbban őrzött határszakasz volt.

Szerző

Megosztás
A kordont a biztosítás ellenére számos esetben átlépték: az építkezés ideje alatt 85 keletnémet katona szökött nyugatra az épülő falon át, míg 800 polgári személy is sikerrel menekült el az NDK-ból
Fotó: DPA / AFP
A szovjet szektorban a határvonaltól beljebb, mélységi zárást és forgalomelterelést alkalmaztak, a nyugati szektorok felől az átjárást elsősorban a szögesdróttekercsek és a közvetlenül mögéjük felállított őrség akadályozta meg
Fotó: AFP
Menekültek várakoznak a nyugatnémet Marienfeld Menekültügyi Befogadó Központban
Fotó: AFP
Az eredetileg 80 átkelőhely közül csak 12-t hagytak nyitva. Elvágták a városi gyorsvasút és a metró összeköttetéseit is
Fotó: von Keussler / AFP
Egy apa és fia szalad a keleti oldal felé miután a hatóságok megengedték, hogy az apa visszahozza a nyugati városrészben rekedt fiát
Fotó: KONRAD GIEHR / AFP
Augusztus 15-én Szászországból érkező építőipari munkások fegyveres felügyelet mellett elkezdték az addig felállított drótakadályok bontását és a betonelemekből álló fal felépítését
Fotó: Guenter Bratke / AFP
A fal a szovjet és a nyugati (francia, brit és amerikai) szektorok határa mentén, de NDK-területen épült
Fotó: STF / AFP
Nyugat-Berlinben ideiglenes munkaerőhiány lépett fel, az NDK pedig fontos valutabevételi forrástól esett el
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A határ közvetlen közelében álló épületek nagy részét küríttették és az ablakokat is befalazták
Fotó: AFP
Egy darabig érintkezhettek a város két felének lakói, de mire felépült a fal, teljesen elszigetelődtek
Fotó: Günter Bratke / AFP
A Berlin közepén húzódó műszaki zár bénítólag hatott mindkét városrészre. Megszakadtak a város egységét addig biztosító közlekedési kapcsolatok
Fotó: AFP
Az addig városközponti területek hirtelen rossz megközelíthetőségű perifériákká váltak
Fotó: Franz Hubmann / AFP
A berlini fal a valaha létezett határok közül az egyik legszigorúbban őrzött volt
Fotó: Günter Bratke / AFP
1989-ig 268 megkísérelt menekülés közül 125 végződött halállal
Fotó: Franz Hubmann / AFP
Dean Rusk, amerikai külügyminiszter élesen elítélte az akciót és egyúttal megerősítették berlini egységeiket, 1500 főnyi erősítés érkezett a városba
Fotó: AFP
RUSSIA-SUBMARINE-KURSK-ANNIVERSARY
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP

Húsz éve süllyedt el a Kurszk tengeralattjáró

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren tartott orosz hadgyakorlat során elsüllyedt a Kurszk atom-tengeralattjáró, teljes legénysége, 118 fő veszett oda. Az 1994 decemberében hadrendbe állt 949A Antyej (NATO-kód szerint Oscar-II) típusú atommeghajtású robotrepülőgép-hordozó korának legfejlettebb tengeralattjárója volt. Oroszország hivatalosan csak két nappal később ismerte el a balesetet, amikor már a hír bejárta a világsajtót, de a későbbi vizsgálatok igazolták hogy, ha a mentés nem késlekedik, akkor sem lehetett volna megmenteni a robbanás után életben maradt matrózokat.

Szerző

Megosztás
1992-ben kezdték építeni és 1994 decemberében állt hadrendbe a második világháború legnagyobb páncéloscsatájának helyszínéról elnevezett tengeralattjáró
Fotó: AFP
Tömege 13 ezer 900 tonna, hossza 154 méter volt, fedélzetén folyamatosan 24, víz alól is kilőhető, éles töltetű támadórakétát hordozott, sebessége merülésben 32 csomó, a felszínen 16 csomó, merülési mélysége 300-500 méter volt
Fotó: STRINGER / AFP
Tervezői elsüllyszthetetlennek hitték, szerintük egy közvetlen torpedótalálatot is át kellett volna vészelnie
Fotó: STRINGER / AFP
Putyin elnökkel csak másnap hajnalban közölték a hírt, hivatalosan pedig két nap múlva ismerték be a balesetet, amikor már bejárta a világsajtót
Fotó: Vladimir Rodionov / AFP
Miután a tengeralattjáró nem jelentkezett és a gyakorlófeladatot sem hajtotta végre, keresni kezdték
Fotó: Oleg Lastochkin / AFP
Sajtótájékoztató a balesetről. Az egyik gyakorló torpedó robbant fel a vetőcsőben, amitől süllyedni kezdtek, majd a többi torpedó is felrobbant
Fotó: ODD ANDERSEN / AFP
A Giant 4 óriásdaru úszott a helyszínre, hogy az üresen 13400 tonnás test roncsát kiemelje
Fotó: STRINGER / AFP
A mentésben résztvevő AS-28 "Priz" mélytengeri búvárhajó csaknem szintén szerencsétlenül járt, a hajócsavarra tekeredett halászhálót csak három nappal később tudták levágni egy búvárrobot segítségével, addig a mélyben vesztegelt
Fotó: STR / AFP
A felderító merüléseken nagyjából sikerült feltérképezni a roncs helyzetét, de a konkrét kiemelés több, mint egy évvel a baleset után kezdődött meg
Fotó: STF / AFP
A roncs köré pontonokat erősítettek, amikből kiszvattyúzva a vizet emelhettek rajta
Fotó: AFP
A kiemelés napján rendkívül mostoha időjárási körülmények voltak
Fotó: AFP
A kibukkanó tat egy része
Fotó: STRINGER / AFP
Legtovább a tatban tartózkodó 23 tengerész maradt életben, akik nevét egyikük a sötétben felírta, ők hidegben és sötétben fulladtak meg
Fotó: AFP
A későbbi vizsgálatok több biztonsági , karbantartási és kiképzésbeli hiányosságra is fényt derítettek
Fotó: STRINGER / AFP
Sugárterhelést mérnek a felhozott roncsnál, de a hajón atomtöltet nem volt, az atomreaktor lekapcsolt és a becsapódás után is épségben maradt, így sugárszennyezés nem történt
Fotó: AFP
A hajó orra megsemmisült
Fotó: AFP
A 118 fős legénység 115 tagjának holttestét sikerült kiemelni
Fotó: POOL / AFP
Tárlat a moszkvai haditengerészeti múzeumban. A baleset áldozatainak több városban is emlékművet emeltek
Fotó: VIKTOR DRACHEV / AFP
Fotó: - / AFP

"Hirtelen mindenünk elveszett" - bejrúti lakások és tulajdonosaik a robbanás után

A libanoni fővárosban történt robbanás akkora volt, hogy az epicentrum közvetlen környezetében minden elpusztult. A hatalmas detonációtól mintegy hatezren sérültek meg, és ugyanennyi épület dőlt romba a libanoni főváros önkormányzata szerint. Az AFP fotósai portrésorozaton mutatják meg, milyen pusztítást eredményezett a hanyag tárolás miatt felrobbant 2750 kilogramm ammónium-nitrát, ami legalább 163 ember életét követelte.

Szerző

Megosztás