Előfizetés

Áramból épülő légvárak

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.08.14. 07:20

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Igyekszik pontosítani ezermilliárdos fejlesztések sorsát befolyásoló, eddig alaptalanul derűlátónak bizonyult fogyasztási előrejelzéseit a hazai áramrendszert irányító Mavir.
Egy kiegyensúlyozott gazdasági környezetben a Mavir előrejelzései is jobban illeszkednek a tényadatokhoz, ám a jelenlegi válság megnehezíti a dolgukat - válaszolták lapunk megkeresésére a hazai villamosenergia-rendszert irányító állami társaságnál. A cég legutóbb márciusban frissítette áramfogyasztás-előrejelzését. Eszerint a tavalyi, 45,7 terawattórás (TWh) felhasználás mértékét 2034-re a legnagyobb valószínűség szerint 52,6 TWh-ra teszik, ami 15 százalékos bővülés. Számításunk szerint ez magasabb, mint ami a tavaly közzétett, 2033-as, 50,9 TWh-s jóslatból 2034-re következett. Ez több szempontból aggályos. Egyrészt a Mavir az elmúlt húsz év során rendre olyan fogyasztási jóslatokkal rukkolt elő, amelyeket a bekövetkező tények messze alulmúltak. Ez azért gond, mert a kormány a Mavir előrejelzéseire saját áramfogyasztási-erőműépítési terveinek legfontosabb háttértanulmányaként tekint. Ehhez képest 2001 és 2007 közötti keltezésű irataik jellemző módon már a mostani felhasználást is 52-56 TWh-ra teszik, miközben a valóság ennél ötödével szerényebb. Csak az arányok érzékeltetésére, e különbség nagyobb, mint a Paksi Atomerőmű termelése fele. Ilyen tévedések több ezermilliárdos beruházásokat tehetnek szükségtelenné. Igaz - amiként az idei jelentésükben is közzétett ábrájukból leszűrhető - 2009 után, bizonyára nem függetlenül az akkor induló gazdasági válságtól, a kiindulópontot alacsonyabbra vették. A növekedési jóslat íve viszont csak azóta, fokozatosan tompult valamelyest. A legfrissebb, 2019-es jelzésű jóslat kiindulópontja magasabb, íve viszont lankásabb. Szintén tisztázatlan, hogy az EU a tagállamoktól - természetesen nem a gazdasági bővülés kárára, hanem a hatékonyság fejlesztésével - kifejezett fogyasztás-csökkentést vár el. Ráadásul egyre többen telepítenek olyan önellátó egységeket - főképp napelemeket -, amelyek árama meg sem fordul a távvezetékekben, országos szemszögből a fogyasztás jelentős esését előre vetítve. A Mavir szerint ugyanakkor az áramfogyasztás emelkedése nem áll ellentétben a hatékonysággal és a fenntartható termeléssel. A jövőben arra számítanak, hogy a felhasználás az áram irányába fordul. A növekedési ívet időről időre megtörhetik válságok vagy fejlesztési áttörések. Ezek azonban kellő megbízhatósággal nem jelezhetők előre. A várakozások módosítására az előrejelzések éves frissítése nyújt lehetőséget - szögezik le. Hosszú távú előrejelzésük alapvetően a gazdasági fejlődés és az energiahatékonyság, illetve -intenzitás változására épít. A 2008-2009-es gazdasági válság utáni időszak első éveiben készült anyagaik, alapvetően gyorsabb kilábalást feltételezve, a valóságot még jellemzően felülbecsülték. A 2014 utáni gazdasági előrejelzésekhez hasonlóan a Mavir akkori anyagai is inkább borúlátónak bizonyultak - írják. A jelenlegi válság is nehezíti a dolgukat, így a kilábalás ütemére ismét több alváltozatot dolgoznak ki. A honi áramtarifával szemben támasztott igényeiket firtató kérdésünkre közölték: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbb 2016-ban vizsgálta felül költségeiket. (Az áramdíjnak elvben fedezetet kellene biztosítania a - központi, nagy vezetékeket is birtokló - Mavir költségeire, fejlesztéseire.) Az akkor felmért költségek még nem tartalmazták a végrehajtott háromszor tíz százalékos béremelés, a létszámnövekedés, valamint az informatikai és más alvállalkozói díjak ugrásszerű növekedését - fogalmaznak. Az elmúlt négy év során a Mavir eme többletköltségeket saját forrásból, eredménye terhére fedezte. Így megmaradtak a rezsipolitika eredményei, vagyis az "egyetemes szolgáltatói árszint" (tehát a lakossági tarifa). Az idén zajló újabb költségfelülvizsgálat során a hatósággal közösen dolgoznak egy új, fenntartható módszertanon és -mértéken, amely továbbra is szolgálja a legfontosabb energia-, gazdaság- és társadalompolitikai célokat - írják. Ezt segítheti külső források - például EU-támogatások - becsatornázása. A Mavirt érintő további, fajsúlyos kérdésekre alapvetően kitérő válaszokat kaptunk. Szakértők szerint az elkövetkező évtizedek fejlesztéseit alapvetően az áramtermelés teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentesítése, illetve a megújulóenergia-termelés - főképp a napelemek - rendszerbe állítása befolyásolja. A kabinet év elején közzétett Energiastratégiájában, sőt Orbán Viktor is számszerűsítette már, hogy ehhez szerintük 50 ezer milliárd szükséges. Vonatkozó tudakozódásunkra ugyanakkor a Mavir annyit felelt, hogy a szén-dioxid-mentesítés és a megújulók hálózati költségei csak a megvalósuló fejlesztések ismeretében pontosíthatók. (A szélenergia is hasonló kezelést igényelne, de ezek telepítését az Orbán-kormány - a szakma széles körű megrökönyödésére - nem engedi.) Szélerőművekkel kapcsolatos vizsgálatokat az utóbbi időszakban a Mavir sem végzett. Bár, mint megjegyzik, a rendszer szempontjából a szél- és a naperőmű között nincs érdemi különbség. A Paks 2-es atomerőmű-beruházáshoz szükséges fejlesztések pedig "üzleti titkot képeznek, ezek nem hozhatók nyilvánosságra". Annak kapcsán, hogy az Energiaklub nevű környezetvédő szervezet szerint atomerőmű nélkül a hálózat fejlesztése is jóval olcsóbb lenne, úgy fogalmaztak, hogy a társadalmi szintű összköltség meghatározása nem a Mavir feladata. Kérdésünkre júniusban felmentett volt elnökük, az akkor bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és károkozás miatt letartóztatott Töröcskei István szerepét nem kívánták értékelni és új elnököt sem neveztek meg.

Hivatalos: nem kap táppénzt, aki külföldi nyaralásából hazatérve hatósági házi karanténba kerül

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.08.13. 16:12

Fotó: Népszava
A kormányrendelet már hatályba is lépett.
Kellemetlen meglepetés érheti azokat a munkavállalókat, akik a koronavírus-járvány szempontjából sárga vagy vörös kategóriába sorolt országokból térnek haza. A kormány ugyanis váratlanul úgy döntött: nem minősül keresőképtelennek az, aki ilyen államok valamelyikéből visszaérkezve kerül házi karanténba. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddigi szabályozással ellentétben ezen dolgozóknak a karantén idejére nem jár táppénz. Az erről szóló kormányrendelet a szerda este kiadott Magyar Közlönyben jelent meg, és másnaptól, azaz csütörtöktől már hatályba is lépett. A kormány ezzel egy kivételt képezett, a más okokból elrendelt karantén esetében ugyanis továbbra is jár a táppénz. A kéthetes házi karantént persze ki lehet váltani negatív PCR-teszttel is, annak több mint 30 ezer forinttól induló árát augusztus 1-je óta azonban már nem fizeti az állam. Ráadásul két tesztet kell csináltatni: a sárga besorolású országból érkezők az első negatív eredmény után elhagyhatják a karantént, a piros jelzésű országból visszajövőknek viszont a második teszt eredményéig karanténban kell maradniuk. Vagyis néhány munkanap még akkor is kiesik, ha valaki vállalja a borsos árú tesztek elvégeztetését. - Ezzel viszont legalább tisztában voltak azok, akik valamilyen okból piros vagy sárga besorolású országba utaztak mostanában. Arról viszont mindenkit „elfelejtettek” tájékoztatni, hogy megvonják a táppénzt is – fogalmazott érdeklődésünkre Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az érintettek így nem tudták előzetesen mérlegelni, megéri-e így is nekik az utazás. Holott, aki nem tudja kifizetni a tesztek árát – egy négytagú család esetében legalább 240 ezer forintról van szó -, és nem tudja munkáját otthonról ellátni, az most két hétig jövedelem nélkül marad. Emlékeztetett: már a tavaszi korlátozások alatt is gyakran a dolgozókkal fizették meg a járványügyi intézkedések árát, amikor fizetés nélküli szabadságra küldték őket vagy csökkentették a béreket. A szakszervezeti vezető szerint a cégek egyébként sokszor a két hetes házi karantén után is kérnek egy negatív tesztet a dolgozóktól a munkába állás előtt. Ennek az árát sokszor maguk állják, de van, hogy a munkavállalónak kell kifizetnie. A munkáltatók egyébként nem tilthatják meg dolgozóiknak a külföldi nyaralást még a sárga vagy piros jelzésű országok esetén sem, az úticélról viszont kérhetnek előzetes tájékoztatást. A színes országokból hazajövőket ezzel a rendelettel arra buzdítja a kormány: ha tudják, tagadják le, hogy erősen fertőzött országból jönnek. Eközben az országon belüli szabályozás, és legfőképpen annak ellenőrzése meglehetősen silány – kommentálta közösségi oldalán a módosítást Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő. Szerinte, ha a kormány komolyan gondolná a vírus elleni védekezést, nem ezt az utat választaná, mert ez semmi másra nem jó, csak a megfélemlítésre és a szabályok kreatív kijátszásának erősítésére. Hangsúlyozta: ingyen kellene szűrni minden olyan esetben, ahol felmerülhet a fertőzésveszély. Sokkal több szűrésre és kevesebb karanténra volna szükség.    

Pozitív tesztnél már megáll a keresőképtelenség

Ha a PCR-teszt alapján derül ki a koronavírus-fertőzöttség, akkor a dolgozó már keresőképtelennek minősül és kaphat táppénzt. Ez esetben ugyanis már igazolt koronavírus-fertőzés betegségről beszélünk, és a járványügyi hatóság emiatt rendeli el a házi karantént - olvasható a koronavírussal kapcsolatos hivatalos kormányzati oldalon. A koronavirus.gov.hu szerint azoknak is jár továbbra is a táppénz, akiknél a hatósági házi karantént kontaktkutatás során rendelik el. 

Mire elég 60 millió forint? – hatalmas eltérések az ingatlanpiacon

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.08.13. 12:33

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Korábban nagy értékű ingatlannak számított egy 50-60 millió forintért kínált lakás vagy ház, az árak gyors emelkedése miatt azonban egy ilyen hirdetés ma már egyáltalán nem meglepő. Inkább az a kérdés: mire futja 60 millióból?
Jó állapotú családi ház Budapest külvárosában, lakás a vidéki nagyvárosok belső részein, balatoni nyaraló – ilyen ajánlatok közül válogathat, aki 50-60 millió forintot is el tud költeni ingatlanvásárlásra. Ma már egyáltalán nem ritka ez az árfekvés az ingatlanpiacon: az idén az OTP Ingatlanpont adatbázisában is megszaporodtak az ilyen hirdetések. Másfél évvel ezelőtt 427 ingatlant kínáltak eladásra ebben a kategóriában, az idén 200-zal többet. Az 50-60 milliós ingatlanhirdetések számának növekedése mutatja, hogy az elmúlt két évben továbbra is nőttek az árak. Korábban ezeket a lakásokat és házakat a nagy értékű ingatlanok kategóriájába sorolták, mára ez az összeg már kevésbé szembetűnő – mutat rá Valkó Dávid, OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A fővárosban 60 millió forintból egy közel 100 négyzetméteres lakás vásárolható, de nagy az eltérés a belvárosi kerületek és a külkerületek kínálata között – derül ki a NAV 2019-es forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérképből. A legdrágábbnak számító V. kerületben csak egy kétszobás lakás fér bele ebbe az összegbe, a legolcsóbb Soroksár könnyen megközelíthető részén viszont egy hatszobás, több generációnak is otthont adó, új építésű ház megvásárlására is elengedő lehet ez a keret. Némely kisvárosban vagy faluban találni egészen különleges kivitelezésű otthonokat is ebben az árkategóriában. Ilyen például az a finn gerendaház négy szobával, amely a Heves megyei Sirokon található. Ami a vidéki nagyvárosokat illeti: az ipari fejlesztéseknek köszönhetően tavaly Debrecen vette át a legdrágább megyeszékhelynek járó címet, megelőzve a sokáig első helyezett Győrt. A népszerű egyetemvárosban egy lakóingatlan négyzetméterenként átlagosan 409 ezer forintba kerül. Ez azonban még mindig alacsonyabb, mint – a XXIII. kerületen kívül – az összes fővárosi kerületi átlagár. A debreceni városközpontban is találni azért 60 millió forintért jó állapotú, nagy alapterületű otthont, ilyen például egy egyetemvárosi ötszobás családi ház garázzsal. A balatoni ingatlanra vágyók többségében használt nyaralót vehetnek 50 millió forintból a népszerű üdülőövezetekben. Újépítésű ingatlanok esetén 700-800 ezer forintos négyzetméterárral kell számolni. A déli parti Balatonlellén például egy, a parttól 100 méterre elhelyezkedő, újépítésű apartmant 59 millió forintért hirdetnek. A kevésbé felkapott Balaton-parti településeken, például Vonyarcvashegyen három lakószintes, öt plusz két félszobás családi házat is találni borospincével, külön bejáratú apartmannal a 60 milliós limiten belül.