Közös jelöltek, közös program, de a listáról még nem döntöttek

Az ellenzék közös jelöltet állít a 2022-es országgyűlési választáson mind a 106 egyéni körzetben, ha pedig szükséges, előválasztással dönt az induló személyéről – erről állapodott meg a Demokratikus Koalíció, a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP, valamint Párbeszéd elnöke csütörtökön.

Abban is egyetértettek, hogy egy miniszterelnök-jelöltet kell majd szembeállítani Orbán Viktorral. Az összhang ugyanakkor még nem teljes: vitát okozhat például, hogy a Jobbikból kilépett politikusok megméretnék magukat egyéniben, de ettől Jakab Péter pártelnök elzárkózott: „Ahol egy kilépett jobbikost támogatnának, a pártunk önálló jelöltet fog indítani.” Nincs egyetértés egyelőre a listák számáról sem, viszont a Koncz Ferenc halála miatt szükségessé vált időközi választás jelöltjéről már megegyeztek: a jobbikos Bíró László indul a fideszes Koncz Zsófia ellen.

A Jobbikból viharos körülmények között távozó parlamenti képviselők közül többen arra készülnek, hogy a 2022-es parlamenti választáson közös ellenzéki jelöltként indulnak majd. A hét elején megjelent cikkünkben Sneider Tamás volt pártelnök, valamint Bana Tibor és Varga-Damm Andrea is így nyilatkozott.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke időközben a közösségi oldalán bejelentette: a párt országos elnöksége azt szeretné, ha az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjéről és az egyéni választókerületekben induló valamennyi közös ellenzéki jelöltről előválasztás döntene.

Kérdésünkre, hogy amennyiben valamelyik körzetben volt jobbikos nyeri az előválasztást, a Jobbik hajlandó-e őt is támogatni, Jakab Péter közölte: a Jobbik már korábban leszögezte, hogy a párt volt képviselői diszkvalifikálták magukat a lehetséges képviselőjelöltek versenyében, és ennek tiszteletben tartását várják a többi ellenzéki párttól. „Ott, ahol esetlegesen mégis egy kilépett jobbikost támogatnának, a pártunk önálló jelöltet fog indítani” – tette hozzá.

Sneider Tamás arról is beszélt lapunknak, hogy két ellenzéki listával kalkulál. Az egyiket szerinte a Jobbikkal kiegészülő baloldali pártok állítják majd, a másikat a Momentum és az LMP. A Jobbik elnöksége ebben a tekintetben nem foglalt egyértelműen állást: „listából annyi legyen, amennyi képes a legtöbb szavazatot biztosítani a kormányváltáshoz”. Jakab Péter egyáltalán nem tartja időszerűnek most, 2020 augusztusában bármilyen összetételű listáról nyilatkozni. „Ha így tennénk, mi is felelőtlen magatartást tanúsítanánk, hiszen ez túlzás nélkül ahhoz lenne hasonlítható, mintha például arra vállalkoznánk, hogy megbecsüljük a leendő mandátumok számát” – jegyezte meg a jobbikos pártelnök.

„Örömmel állunk annak elébe, hogy előválasztáson dőljön el, ki lesz az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje” – ezt már Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke és parlamenti képviselője jelentette ki lapunknak. A DK is teljes mértékig támogatja, hogy minden választókerületben „egy az egy ellen” induljon az ellenzéki jelölt a kormánypártival szemben, Varju László ezzel együtt túlzásnak érezné, ha az összes körzetben előválasztást tartanának.

Vannak ugyanis olyan ellenzéki politikusok, akik nem csak a DK, hanem a választók szerint is bizonyították már, hogy kellő támogatottságot élveznek. Varju László neveket nem említett: a részletekről nem a nyilvánosság előtt kell egyeztetni, ahogyan a volt jobbikosok esetleges jelöltségéről sem.

A DK-hoz hasonlóan az MSZP is a közös miniszterelnök-jelölt és a közös lista híve. Molnár Zsolt szocialista parlamenti képviselő, aki pártigazgatóként az ellenzéki együttműködés koordinálásáért is felelős, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a 106 egyéni választókerületből 15-ben ellenzéki politikus győzött a 2018-as parlamenti választáson. Ennél meggyőzőbb előválasztásra nincs szükség, tiszteletben kell tartani a szavazók akaratát – mondta.

Előválasztást tehát az MSZP szerint abban a 91 körzetben érdemes tartani, ahol most kormánypárti képviselő van. Molnár Zsolt nem látja akadályát annak sem, hogy párton kívüliek, így akár volt jobbikosok induljanak az ellenzéki előválasztáson. Ha ők nyernek, akkor mögéjük kell felsorakoznia az ellenzéknek – hangsúlyozta a pártigazgató.

A Párbeszéd arra figyelmeztetett, hogy a közös ellenzéknek „célban és feladatban kell gondolkodnia, nem castingban”. A párt célja a 2022-es kormányváltás, feladata pedig az, hogy segítse az ellenzéki egység megvalósulását – fogalmazott a lapunkhoz eljuttatott állásfoglalás. A győzelemhez közös miniszterelnök-jelölt, közös lista és 106 közös jelölt kell, a kiválasztás alapja pedig a „Párbeszéd politikai innovációja, a tavaly sikerrel meghonosított előválasztás kell, hogy legyen”.

A Momentum Mozgalom szintén a kormányváltás kulcsfontosságú feltételének tartja, hogy közös miniszterelnök-jelöltje legyen az ellenzéknek, valamint azt, hogy mind a 106 egyéni körzetben egy jelölt álljon szemben a Fidesszel. Az egyéni választókerületekben azonban csak akkor van szükség előválasztásra, ha a tárgyalásokban részt vevő pártok nem tudnak megegyezni a jelöltről. A Momentum szerint több kerületben akár már most egyértelmű lehet, hogy ki a legerősebb ellenzéki jelölt. Ilyen esetben pedig az amúgy is szűkös ellenzéki erőforrásokat a párt nem egy helyi előválasztásra fordítaná, hanem oda csoportosítaná, ahol nagyobb szükség van rá.

Az ellenzéki listák számára és (ha több lesz) azok összetételére vonatkozó kérdésünkre a Momentum kitérő választ adott: „Az egyetlen, amit a szemünk előtt tartunk, hogy milyen felállásban verhető meg legkönnyebben a Fidesz a 2022-es választásokon. A tárgyalások során a pártok biztosan meg tudnak majd egyezni a listáról is, így feleslegesnek tartjuk az ilyen találgatásokat.”

A LMP támogatja az előválasztást mind az egyéni választókerületek, mind pedig a miniszterelnök-jelölt esetében. A párt szerint is a „kormányváltás esélyeit legnagyobb mértékben erősítő számú” lista állítására lesz szükség, erről azonban korai lenne feltételezésekbe bocsátkozni. Az LMP arról biztosította lapunkat, hogy „amint érdemi információ áll a rendelkezésünkre, tájékoztatni fogjuk önöket”.