Egyre több jel utal arra, hogy a hadsereg, a rendőrség, de még a hírhedt romamrendőrség, az OMON egyes tagjai is kezdenek átállni a fehéroroszországi tüntetők oldalára, így minden jel szerint meg vannak számlálva Alekszander Lukasenko napjai. A megmozdulások vasárnap óta tartanak, amikor az államfő nyilvánvalóan elcsalta a voksolást.
A rohamrendőrséget, illetve a nehézfegyvereket visszavonták Minszkből, csütörtökön este a belbiztonsági erők hosszú konvoját látták dél felé haladni. Előzőleg a rezsim illetékese azt közölte, nem akarnak háborút. Jurij Karajev belügyminiszter pedig egy televíziós interjúban elnézést kért azoktól, akik nem vettek részt a tüntetéseken, mégis sérüléseket okoztak nekik. Ugyanakkor a voksolás elcsalásáról nem beszélt.
A rezsim meghátrálását jelzi, hogy elengedték az embereket az Okresztina utcai fogdából, akik láthatóan sokkos állapotban voltak, amikor leírták, milyen elképesztő brutalitás uralkodik az intézmény falai mögött. Egy a fogdán kívül készült felvételen hallani is lehetett az emberek sikolyát.
Lukasenko adminisztrációjának stratégiája azért változott meg, mert egyre többen csatlakoznak a sztrájkhoz. Már tegnap egy sor vállalat csatlakozott a munkabeszüntetéshez, a minszki elektrotechnikai Kozlov Művek, a valamint egy sor állami vállalat, amihez ma a MAPIG építőipari vállalat, illetve a novopolotszki olajfinomító dolgozói is csatlakoztak.
Már a reggeli órák óta megmozdulásokat tartanak. Az orvosok a minszki Partizán sugárúton élőlánccal tiltakoztak a rendőri brutalitás ellen.
Az uniós tagországokkal szemben máskor oly határozott magyar diplomácia továbbra is hallgat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós diplomáciai vezetők mai rendkívüli ülése közeledtével csütörtökön rövid közleményében úgy fogalmazott, olyan EU-s döntésekre van szükség, amelyek nem lehetetlenítik el Minszk és az Unió kapcsolatépítését. Facebook-bejegyzésében azt is közölte, szerdán telefonon egyeztetett Edgars Rinkevics lett külügyminiszterrel. A beszélgetésből egyértelművé vált, hogy a két ország helyzetértékelése hasonló.
De hogy vélekedik Lettország? Riga is annyira megengedő a fehérorosz diktátorral szemben, mint Magyarország? A tények nem ezt mutatják. Egils Levits lett elnök csütörtökön úgy fogalmazott, szolidaritást kell tanúsítaniuk a fehérorosz nemzettel, amely a demokráciáért és függetlenségért küzd. Hozzátette, Riga támogatja a szankciókat azon fehérorosz személyiségekkel szemben, akik részt vettek az elnyomásban, a választási csalásban. Ugyanakkor gazdasági szankciókat nem akar országa, mert ez a lakosságot is hátrányosan érintené. A lett elnök szolidaritását fejezte ki a fehérorosz civil társadalommal, mint fogalmazott, a szolidaritás fontos volt 30 éve hazája számára is, amikor az önállóságáért küzdött.
