Előfizetés

Változatok egy katolikus pap elnémítására

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.08.15. 07:00
Hodász András
Fotó: Komka Péter / MTI
A püspöki karban főleg azt kifogásolták, hogy a legkevésbé sem egyháziasan viselkedik a digitális térben – katolikus berkekben így kommentálták lapunknak, hogy az Angyalföldön szolgálatot teljesítő ismert pap, Hodász András leállította netes oldalainak szerkesztését.
A Magyar Hang vette észre azt a posztot, amit Hodász András csütörtökön este tett közzé: „Kedves mindenki! Úgy hozta az élet, hogy le kell állnunk a Papifranko oldalak (Insta, YouTube) szerkesztésével. Köszönjük, hogy velünk voltatok, reméljük egyszer még találkozunk! Az eddigi tartalmakat nem töröljük”. Ennél részletesebb indoklást nem adott.
A történteket a Magyar Hang összefüggésbe hozta Kiss Antal teológus nyílt levelével. A Mária Országa Imaközösség alapítója július végén a Magyar Hírlapban keményen bírálta Hodász Andrást, amiért részt vett a Momentum Mozgalom által meghirdetett kormányellenes tüntetésen az Index és a sajtószabadság mellett. A teológus szerint, „ha valaki a most működő ellenzék politikusainak megnyilatkozásait követi, azok már alapszinten kizárják a keresztény ember számára az azokkal való azonosulást”. A volt KDNP-s Lukácsi Katalin – aki az indexes demonstráción közös szelfin szerepelt Hodász Andrással – a közösségi oldalán arra utalt, hogy az angyalföldi pap a prímási palotában járt, és az Erdő Péter bíborossal folytatott megrázó „beszélgetést” követően jelentette be oldalainak szüneteltetését.
„Valószínűsíthető, hogy valóban volt ilyen találkozó” – tájékoztatták a Népszavát egyházi körökből. Könnyen elképzelhető az is, hogy Kiss Antal a Magyar Hírlapban nem csupán a saját véleményét tolmácsolta, amikor politikai okokból támadta Hodász Antalt. Ennek ellenére, bármennyire is kézenfekvőnek tűnik a magyarázat, elsősorban nem azzal van gond, hogy a jelek szerint szimpatizál az ellenzékkel – állították lapunknak. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök Magyar Nemzettel a kezében jelentkezett, Hodász András demonstratív módon Magyar Hangot olvasott. Ez a megnyilvánulása például nem váltott ki visszatetszést.
A Hodász András elleni fellépés közvetett módon a járvánnyal is összefüggésbe hozható. Az egyházi szolgálat döntően az online felületeken zajlott, a püspökök figyelme is megnőtt az internetes tartalmak iránt. Nemcsak Hodász András, más pap esetében is felmerült a püspöki karban, hogy lelkipásztorhoz méltatlan magatartást tanúsít a közösségi oldalakon: „Túlzásba vitte a szereplést. Egyre inkább celebként viselkedett, nem felszentelt katolikus papként. A posztjai gyakran olyanok voltak, amilyeneket Tibi atyánál láthatunk”. (Tibi atya kitalált karakter, amely kiterjedt üzleti vállalkozást takar, és amelynek semmi köze az egyházhoz.)
Azt már mi tesszük hozzá: az egyház részéről bármilyen megfontolások vezettek is Hodász András elnémításához, távolról sem lehet kizárni, hogy ebben fideszes nyomás, vélt vagy valós politikai elvárás is közrejátszott. Erősíti a gyanút egy másik, 2016-ban történt eset: Udvardy György pécsi megyéspüspök minden nyilvános papi működésétől eltiltotta a szekszárdi Cseh Péter Mihályt, aki nyilvános videójában Orbán Viktornak címzett kérdésben érdeklődött a „miniszterelnök barátja”, Habony Árpád kiléte felől. A szekszárdi pap eltiltását az egyházmegye akkor sem politikai okokkal magyarázta. „Többször kapott már püspökétől szóban és írásban útmutatást, szükség esetén figyelmeztetést nyilvános tevékenységének fórumait, stílusát és tartalmát illetően, de ezeknek nem, vagy nem megfelelő módon tett eleget” – állt az indoklásban.
Kiss Antal teológus azt is Hodász András szemére vetette, hogy keresztény emberként nem azonosulhat olyan ellenzékkel, amely támogatja a „homoszexuális házasságkötés lehetőségét”. Pedig a pap éppen azzal váltott ki tiltakozást a nem kormánypárti oldalon, hogy szereplést vállalt egy köztévés műsorban, amely a melegek „gyógyíthatóságával” foglalkozott. Hodász András visszautasította a vádat, hogy homofób lenne. A Facebookra ezt írta ki: „Tudom, hogy ezzel a nyilatkozatommal sikerült magamra haragítanom éppen azokat, akik már kezdtek volna megkedvelni a kormánykritikus megnyilatkozásaim miatt, így aztán mostanra mindenkinek a tyúkszemére léptem. Sajnálom, de inkább mondom azt, amit igaznak érzek, mint azt, amit elvárnak tőlem. Így legalább a tükörbe bele tudok nézni reggelente.”

Ellenzéki összefogás: most jön a neheze

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.15. 06:40

Fotó: Népszava
Két évvel a választások előtt fontos elvi döntést hoztak a Fideszt leváltani akaró pártok, ám az igazán kényes kérdések – például, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelölt – megvitatásáig el sem jutottak.
– Legkésőbb 2011. december 23-ára világossá vált, hogy az egyéni kerületben csak akkor van esélye az ellenzéknek, ha egyetlen jelöltjük indul a kormánypárt emberével szemben. A Fidesz ekkor szavazta meg az új választójogi törvényt (vjt.), amellyel eltörölte a menet közbeni alkukat lehetővé tevő kétfordulós rendszert. Ha innen nézzük, majdnem kilenc éves késésben vannak az ellenzéki pártok. Persze 2014-hez és 2018-hoz képest, amikor egyáltalán nem tudtak megegyezni, jelentős az előrelépés – mondta a Népszavának László Róbert a csütörtöki politikai bejelentést értékelve. Mint arról a Népszava is beszámolt, az MSZP, a DK, a Párbeszéd, az LMP a Momentum és a Jobbik elnöke tegnapelőtt megállapodott abban, hogy 2022-ben mind a 106 egyéni választókerületben egyetlen ellenzéki jelöltet indítanak.  A Political Capital választási szakértője szerint a 2019-es európai parlamenti voksolás után már világos volt, hogy a választási együttműködésnek nem lesz „kerékkötő pártja”, az októberi önkormányzati választás pedig megmutatta, hogy a gyakorlatban is működik a stratégia. László Róbert szerint az a minimum, hogy "a 106 egyéni körzetről el tudtak fogadni egy elvi döntést”, mert a neheze még csak most jön. A következő hónapokban olyan kérdésekről kell majd megállapodni, hogy legyen-e előválasztás, ha igen, mind a 106 körzetben megtartsák-e. Szintén kulcskérdés, hogyan választják majd ki a miniszterelnök-jelöltet, ahogy azt sem tudjuk még, hogy a csütörtöki deklarációt kiadó öt párt hány listát akar, esetleg belemennek-e a közös névsorba. László Róbert úgy véli, tévhit, hogy több lista kevesebb mandátumot eredményez, mert a töredékszavazatok szinte ugyanúgy hasznosulnak. Legfeljebb akkor járhatnak rosszul a pártok, ha valamelyik lista a bejutási küszöb alatt végez. A vjt. ugyanis kiköti: ha több párt összeáll, akkor a léc nem 5, hanem – a résztvevők számától függően – 10 vagy 15 százalékon van. Azt „szinte lehetetlen felmérni, hogy a választók milyen listát, listákat szeretnének. Biztos készülnek majd erre kutatások, de a pártvezetők várhatóan zsigerből döntenek majd”. Az viszont meglepte a Political Capital munkatársát, hogy nem volt „kibeszélés”, az öt párt fegyelmezetten megosztotta ugyanazt a rövid sajtóközleményt. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője szerint is előrelépés a mostani bejelentés az ellenzék szempontjából. A szakértő szerint ugyanakkor ez még mindig nem jelenti, hogy biztosan közös indulás lesz 2022-ben, „hiszen bármelyik szereplőnek lehetősége van felmondani egy ilyen megállapodást arra hivatkozva, hogy a körülmények megváltoztak, még ha ennek most kicsi is a valószínűsége". Az elemző úgy véli, az egyik kulcskérdés, hogy egy vagy több lista lesze-e.  Utóbbi esetében ugyanis listánként legalább 27 egyéni jelöltet is indítani kell, ráadásul „a Fidesztől nem idegen, hogy menet közben változtasson a verseny szabályain, felemelheti ezt adott esetben 50-re is”. A közös lista leegyszerűsítené a képletet, hiszen egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá transzformálná a parlamenti voksolást. Ugyanakkor Nagy Attila Tibor szerint ennek is van hátulütője: a közös listán egymás közelébe kerülnének olyan nevek – például Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András és Jakab Péter –, akik teljesen másfajta politikai attitűdöt képviselnek, így magyarázkodni kényszerülnének a táboruk előtt. Ennek ellenére úgy véli, „nincs elkésve az ellenzék, elég lesz a listák kérdésében jövőre dönteni”, sürgetőbb lenne viszont a programok összehangolása. – Szokás azt mondani, hogy a választót ez ma már nem érdekli, de nem értek egyet ezzel. A programok összehangolása nélkül nem fognak tudni az ellenzéki pártok politikusai konkrét megoldásokat javasolni a választókat érintő mindennapi problémákra, ami igenis fontos tényezője a hatékony kampánynak – fogalmazott. Szerinte „pusztán Orbán-ellenességgel, peformanszokkal nem lehet megverni a Fideszt, legfeljebb akkor, ha bezuhan a kormánypárt népszerűsége. De ennek semmi jelét nem látni egyelőre”.

A médiahatóság dönt a Klubrádió sorsáról

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.15. 06:20

Fotó: Népszava
Rövidesen döntenie kell a médiahatóságnak, hogy életben hagyja-e az utolsó kritikus orgánumok egyikét, vagy cinikusan, indoklás nélkül ejti a pályázatát.
– Szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít a médiatörvény a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), hogy úgy döntsön a működésünkkel kapcsolatban, ahogy neki tetszik. Ráadásul a jogszabály indoklási kötelezettséget sem ír elő a frekvenciahasználati szerződések meghosszabbításáról szóló döntések esetében – mondta a Klubrádió igazgatóságának elnöke a Népszavának a rádió jövőjével kapcsolatban. Arató Andrást azért kerestük meg, mert mint arról a Media1 nevű szakportál beszámolt, 2021 február 12-én lejár a kormánykritikus rádió szerződése. A törvény szerint az NMHH-nak legkésőbb október 13-ig döntenie kell a hosszabbításról vagy annak elutasításáról. Dönthetne akár már most is, de mint megtudtuk, a hatóság dolgozói augusztusban szabadságra mentek, így legkorábban szeptemberben várható fejlemény. Ha pozitív döntés születik, akkor egy 2018-as törvénymódosítás szerint nem öt, hanem további hét évre lehet biztosított a Klubrádió frekvenciája. Arató bízik benne, hogy megkapják a hosszabbítás, mert mint fogalmazott, annak a több százezer embernek, akik nemcsak hallgatják a műsoraikat, de adományokkal is támogatják a kedvenc adójukat, a hosszabbítás „a népakarat kifejeződése” lenne. „Persze nálunk bármi megtörténhet, ahogy azt például a Civil Rádió, vagy a Class FM esetében láthattuk” – fűzte hozzá Arató két olyan adóra utalva, amelyek az elmúlt években hallgattak el.  A Klubrádió vezetői egyébként már tavaly beadták a hosszabbítási igényüket a hatósághoz. Az elnök szerint a médiatörvény általános rendelkezésiből, az Alaptörvényből és az uniós jogrendből is az a következtetés vonható le, hogy a sugárzás lehetőségének megvonása egyenesen joggal való visszaélés lenne. „Ha ön sétál a körúton, kezében egy esernyővel, akkor módjában áll az ön előtt haladót fejbe csapni, de joga nincs hozzá. Normális világban nem úgy élnek az emberek, hogy az esernyő fenyegetést jelent, nem arra készülnek, hogy fejbe csapják őket. Mi sem készülünk ilyen támadásra” – fogalmazott Arató András. Az igazgatóság elnöke szerint velük szemben nem használhatók azok az érvek sem, amiket az utóbbi években megszűnt médiumok bezárásakor hallhattunk a hatalom részéről. A Klubrádió esetében nem lehet azt mondani, hogy „belső viták feszítették szét”, vagy „megváltoztak a médiafogyasztási szokások", esetleg „egy magáncég belügyeibe a kormány nem szólhat bele”. „A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek” – tette hozzá Arató. Az ügyben kerestük az NMHH-t is, többek között arról érdeklődtünk, hogy egy esetleges elutasító döntés esetén hova fordulhat a Klubrádió, de csak annyit válaszoltak, hogy „a grémium határidőn belül – az ülésezési szünet után – hoz döntést az ügyről, amely nyilvános lesz majd”.

Átsugároz a propaganda

Bajban van az az autós, aki a budapesti vételkörzetet elhagyva olyan rádiót szeretne hallgatni, amelyikből nem ömlenek rá a kozmetikázott hírek vagy a kormányzati propaganda – ugyanis az elmúlt tíz évben a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács radikálisan, lényegében a felső politikai elvárásoknak megfelelően szabta át a médiapiacnak ezt a szegletét is. Sem az országos frekvenciákon, sem pedig – néhány apró kivételtől eltekintve – a helyi hullámhosszokon nem maradt lábon olyan szereplő, amely ne lenne bekötve a NER-be. Ez a folyamat nem most kezdődött. A Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) pár éve megjelent tanulmányában leszögezte: 2010 és 2015 között a médiahatóság 175 helyi frekvenciát megpályáztatva jól láthatóan arra törekedett, hogy a reklámbevételeikből élő, ezért független kereskedelmi rádiókat visszaszorítsa, a jobboldalhoz köthető, illetve vallási tematikájú közösségi rádiókat pedig helyzetbe hozza. Egyetlen példa: a jobboldali Lánchíd Rádió 2013-ig kilenc lokális rádió frekvenciáját ragasztotta a magáéhoz. Ebben az időszakban szűnt meg a baloldali érdekkörbe tartozó országos Neo FM, adták el tulajdonosai az egyre szűkülő vételkörzetű Juventust, zajlott a Klubrádió vidéki hálózatának fölszámolása. „A helyi nyilvánosság szempontjából korábban fontos szerepet betöltő helyi rádiók száma, jelentősége is csökkent” – olvasható a tanulmányban. Mindez úgy zajlott, hogy a Médiatanácsnak nem volt nyilvános frekvenciagazdálkodási koncepciója, holott a törvény ennek kidolgozását előírja a hatóság számára. 
Ráadásul az MMM fenti megállapításai még a G-nap előtti időszakra vonatkoztak. Ugyanis a volt Fidesz-közeli milliárdos, Simicska Lajos és a kormányfő, Orbán Viktor 2015. februári szakítása után újabb átalakulás, koncentráció kezdődött. Egyrészt elindult a Simicska érdekeltségébe tartozó adók ellehetetlenítése. A 2009-ben politikai alkuk révén frekvenciát kapó Class FM-mel a Médiatanács nem hosszabbított szerződést, de nehéz helyzetbe került a Lánchíd is. Mára mindkettő elhallgatott. Másrészt elindult az Andy Vajna tulajdonába tartozó Rádió1 hálózatának kialakítása: az agresszív terjeszkedés során olyan lokális rádiók hullámhosszát is megszerezték, amelyek egyébként a helyi fideszes elit támogatását élvezték. Vajna halála után a Rádió1 és a Best FM is Mészáros Lőrinc embereihez került. A Rádió Q közösségi frekvenciáján 2017-ben elindult a kereskedelmi Retro Rádió, amely 2018 közepére már az egyetlen országos kereskedelmi adóként működhetett – igaz, a fideszes nonprofit alapítvány, a KESMA ernyője alatt. A legfrissebb hallgatottság mérésben a topba került 10 adó közül mindössze két kisebb rádió nincs bekötve a NER-hez. A Klubrádió kérte, hogy a mérést végző társaság zártan kezelje az adatait, ezért nem szerepel a leghallgatottabbak közt. Azaz a 11 leghallgatottabb rádió közül csak három tekinthető rendszeren kívülinek. - M. László Ferenc