Előfizetés

A médiahatóság dönt a Klubrádió sorsáról

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.08.15. 06:20

Fotó: Népszava
Rövidesen döntenie kell a médiahatóságnak, hogy életben hagyja-e az utolsó kritikus orgánumok egyikét, vagy cinikusan, indoklás nélkül ejti a pályázatát.
– Szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít a médiatörvény a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak (NMHH), hogy úgy döntsön a működésünkkel kapcsolatban, ahogy neki tetszik. Ráadásul a jogszabály indoklási kötelezettséget sem ír elő a frekvenciahasználati szerződések meghosszabbításáról szóló döntések esetében – mondta a Klubrádió igazgatóságának elnöke a Népszavának a rádió jövőjével kapcsolatban. Arató Andrást azért kerestük meg, mert mint arról a Media1 nevű szakportál beszámolt, 2021 február 12-én lejár a kormánykritikus rádió szerződése. A törvény szerint az NMHH-nak legkésőbb október 13-ig döntenie kell a hosszabbításról vagy annak elutasításáról. Dönthetne akár már most is, de mint megtudtuk, a hatóság dolgozói augusztusban szabadságra mentek, így legkorábban szeptemberben várható fejlemény. Ha pozitív döntés születik, akkor egy 2018-as törvénymódosítás szerint nem öt, hanem további hét évre lehet biztosított a Klubrádió frekvenciája. Arató bízik benne, hogy megkapják a hosszabbítás, mert mint fogalmazott, annak a több százezer embernek, akik nemcsak hallgatják a műsoraikat, de adományokkal is támogatják a kedvenc adójukat, a hosszabbítás „a népakarat kifejeződése” lenne. „Persze nálunk bármi megtörténhet, ahogy azt például a Civil Rádió, vagy a Class FM esetében láthattuk” – fűzte hozzá Arató két olyan adóra utalva, amelyek az elmúlt években hallgattak el.  A Klubrádió vezetői egyébként már tavaly beadták a hosszabbítási igényüket a hatósághoz. Az elnök szerint a médiatörvény általános rendelkezésiből, az Alaptörvényből és az uniós jogrendből is az a következtetés vonható le, hogy a sugárzás lehetőségének megvonása egyenesen joggal való visszaélés lenne. „Ha ön sétál a körúton, kezében egy esernyővel, akkor módjában áll az ön előtt haladót fejbe csapni, de joga nincs hozzá. Normális világban nem úgy élnek az emberek, hogy az esernyő fenyegetést jelent, nem arra készülnek, hogy fejbe csapják őket. Mi sem készülünk ilyen támadásra” – fogalmazott Arató András. Az igazgatóság elnöke szerint velük szemben nem használhatók azok az érvek sem, amiket az utóbbi években megszűnt médiumok bezárásakor hallhattunk a hatalom részéről. A Klubrádió esetében nem lehet azt mondani, hogy „belső viták feszítették szét”, vagy „megváltoztak a médiafogyasztási szokások", esetleg „egy magáncég belügyeibe a kormány nem szólhat bele”. „A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek” – tette hozzá Arató. Az ügyben kerestük az NMHH-t is, többek között arról érdeklődtünk, hogy egy esetleges elutasító döntés esetén hova fordulhat a Klubrádió, de csak annyit válaszoltak, hogy „a grémium határidőn belül – az ülésezési szünet után – hoz döntést az ügyről, amely nyilvános lesz majd”.

Átsugároz a propaganda

Bajban van az az autós, aki a budapesti vételkörzetet elhagyva olyan rádiót szeretne hallgatni, amelyikből nem ömlenek rá a kozmetikázott hírek vagy a kormányzati propaganda – ugyanis az elmúlt tíz évben a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanács radikálisan, lényegében a felső politikai elvárásoknak megfelelően szabta át a médiapiacnak ezt a szegletét is. Sem az országos frekvenciákon, sem pedig – néhány apró kivételtől eltekintve – a helyi hullámhosszokon nem maradt lábon olyan szereplő, amely ne lenne bekötve a NER-be. Ez a folyamat nem most kezdődött. A Mérték Médiaelemző Műhely (MMM) pár éve megjelent tanulmányában leszögezte: 2010 és 2015 között a médiahatóság 175 helyi frekvenciát megpályáztatva jól láthatóan arra törekedett, hogy a reklámbevételeikből élő, ezért független kereskedelmi rádiókat visszaszorítsa, a jobboldalhoz köthető, illetve vallási tematikájú közösségi rádiókat pedig helyzetbe hozza. Egyetlen példa: a jobboldali Lánchíd Rádió 2013-ig kilenc lokális rádió frekvenciáját ragasztotta a magáéhoz. Ebben az időszakban szűnt meg a baloldali érdekkörbe tartozó országos Neo FM, adták el tulajdonosai az egyre szűkülő vételkörzetű Juventust, zajlott a Klubrádió vidéki hálózatának fölszámolása. „A helyi nyilvánosság szempontjából korábban fontos szerepet betöltő helyi rádiók száma, jelentősége is csökkent” – olvasható a tanulmányban. Mindez úgy zajlott, hogy a Médiatanácsnak nem volt nyilvános frekvenciagazdálkodási koncepciója, holott a törvény ennek kidolgozását előírja a hatóság számára. 
Ráadásul az MMM fenti megállapításai még a G-nap előtti időszakra vonatkoztak. Ugyanis a volt Fidesz-közeli milliárdos, Simicska Lajos és a kormányfő, Orbán Viktor 2015. februári szakítása után újabb átalakulás, koncentráció kezdődött. Egyrészt elindult a Simicska érdekeltségébe tartozó adók ellehetetlenítése. A 2009-ben politikai alkuk révén frekvenciát kapó Class FM-mel a Médiatanács nem hosszabbított szerződést, de nehéz helyzetbe került a Lánchíd is. Mára mindkettő elhallgatott. Másrészt elindult az Andy Vajna tulajdonába tartozó Rádió1 hálózatának kialakítása: az agresszív terjeszkedés során olyan lokális rádiók hullámhosszát is megszerezték, amelyek egyébként a helyi fideszes elit támogatását élvezték. Vajna halála után a Rádió1 és a Best FM is Mészáros Lőrinc embereihez került. A Rádió Q közösségi frekvenciáján 2017-ben elindult a kereskedelmi Retro Rádió, amely 2018 közepére már az egyetlen országos kereskedelmi adóként működhetett – igaz, a fideszes nonprofit alapítvány, a KESMA ernyője alatt. A legfrissebb hallgatottság mérésben a topba került 10 adó közül mindössze két kisebb rádió nincs bekötve a NER-hez. A Klubrádió kérte, hogy a mérést végző társaság zártan kezelje az adatait, ezért nem szerepel a leghallgatottabbak közt. Azaz a 11 leghallgatottabb rádió közül csak három tekinthető rendszeren kívülinek. - M. László Ferenc

Siklóernyős tragédia: már mellőzik a katonai helikoptereket

Boda András
Publikálás dátuma
2020.08.15. 06:00

Fotó: Népszava
Változott a mentési protokoll.
Megváltoztatták a mentési protokollt, miután júliusban lesodort egy fán épségben fennakadt siklóernyőst a segítségére küldött katonai helikopter rotorszele, emiatt pedig életét vesztette a sportoló. A siklóernyősök korábban többször kérték, hogy hasonló esetekben vonják be őket a mentésbe, mert alpinistáikkal sokszor biztonságosabb megoldásokra képesek, csak a tragédia után változott a helyzet. Mint azt a legnagyobb hazai siklóernyős szervezettől megtudtuk, július eleje óta három esetben kellett fáról menteni, és már mindannyiszor riasztották őket is, alpinistáik pedig kivétel nélkül lehozták társukat, katonai helikoptert pedig nem küldtek.
Szöllösi László, a Magyar Szabad Repülők Szövetségének elnökségi tagja, repülésbiztonsági szakértő lapunk érdeklődésére elmondta: a mentési protokoll változásáról nem értesítették őket, ezt valójában csak „tapasztalják”. – Július eleje óta három olyan esetről tudunk, amikor siklóernyőst fáról kellett menteni. Mindhárom esetben a 112-es segélyhívóra érkezett bejelentés. Ezek után riasztották a szövetségünket is, alpinistáink pedig hamar kiérkeztek a helyszínre és anélkül mentették le társaikat, hogy szükség lett volna a rotorszél miatt kockázatos katonai helikopterek bevetésére – idézte fel Szöllösi László. Emlékeztetett: a júliusi tragédia idején már útban volt a baleset helyszínére az ipari alpinista, akit maga a fennakadt siklóernyős értesített, de a katonai helikopter előbb ért oda. Szöllösi László megjegyezte, szerintük az lenne az ideális procedúra, ha hasonló esetekben a helyszínre küldött mentő, rendőr, tűzoltó döntene arról, hogy szükséges-e, a jól képzett civil segítsége, hiszen ők hivatásos szakemberek. Lapunk megkereste az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, a baleset óta eltelt hetekben változtattak-e a mentési protokollon, de az ügyben indult vizsgálatokra hivatkozva nem válaszoltak. Még arról sem adtak tájékoztatást, hogy milyen eljárással mentenének akkor, ha ma történne egy ugyanolyan ejtőernyős baleset, mint július elején.

Kórházfelújításra rendelt 60 milliárdot a kormány

D. A.
Publikálás dátuma
2020.08.14. 21:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A feladatra Kásler Miklós miniszternek kell találnia uniós forrást.
Tizenhét fővárosi kórház felújítási programjára, egyes esetekben külső felújítására adna 60 milliárd forintot a kormány – szúrta ki a Portfólió a pénteki Magyar Közlönyben. A feladatra Kásler Miklós miniszternek kell találnia uniós forrást, de ha nincs elegendő uniós pénz a célra, akkor Varga Mihály pénzügyminiszternek kell biztosítani a szükséges összeget. Az érintett kórházak: Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Dél-Pesti Centrumkórház-Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI), Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet Károlyi Sándor Kórház, Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI), Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Országos Onkológiai Intézet (OOI), Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI), Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet, Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Szent Margit Kórház, Uzsoki utcai Kórház. Ugyanezen kormányrendelet többletforrást biztosít a Dél-pesti Centrumkórház, Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő, valamint az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet részére a SARS-CoV-2 járvány elleni védekezésre. Az érintett intézmények havi fix díjat kapnak. A legnagyobb összeg a Dél-pesti Centrum kórházé, akik havi 200 millió forint többlethez jutnak.