Már a választások előtt külföldi beavatkozással rémisztgette a belarusz társadalmat a minszki rezsim anélkül, hogy pontosította volna, milyen külső erőkre gondol. A kampány véghajrájában, július végén a hatóságok 32 orosz zsoldoskatonát vettek őrizetbe, a Kremlhez kötődő Wagner magánhadsereg tagjait, azt hangoztatva, hogy a külföldi fegyveresek akarnak forradalmat kirobbantani az országban. Azt is jelezték, további mintegy 170 orosz zsoldost köröznek az országban. A Kreml elismerte az „orosz állampolgárok” őrizetbe vételét és azonnal magyarázatot követelt Lukasenkotól.
Azóta a kutyaszorítóba került diktátor már Putyintól várja a biztonsági garanciát, miközben a kezdetben látványosan hallgató Moszkva is elkezdett külföldi beavatkozásról beszélni, nyilván nem magára gondolva.
Az esetleges orosz beavatkozás rémképe azonban nem alaptalanul merült fel a hatalmához foggal-körömmel ragaszkodó, de Putyinnal az utóbbi időben szembehelyezkedő Lukasenkóban. Az elmúlt években sorra kerültek napvilágra a bizonyítékok arról, miként próbált vagy avatkozott be sikeresen Oroszország a nyugati világ választásaiba, referendumaiba, de arról is, hogy a gyanús, nagy port kevert kivégzésszerű halálesetek mögött valamilyen orosz szál húzódik.
A múlt héten Szlovkáiában tört ki botrány orosz nagykövetségi alkalmazottak körül: a pozsonyi kormány három orosz diplomatát utasított ki, mert megsértették a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt és visszaéltek a szentpétervári szlovák főkonzulátus által kiadott vízumokkal. A szlovák hírszerzés információi szerint az orosz diplomaták vízuma összefüggésbe került „egy másik NATO- és EU-tagállam területén elkövetett súlyos bűncselekménnyel”. Szlovákia igen kellemetlen helyzetbe került, szentpétervári főkonzulátusát gyakorlatilag átverték az oroszok. Ez a főkonzulátus bocsátott ki vízumot – mint kiderült, hamis adatok alapján - egy orosz férfinek, aki bizonyítottan részt vett a grúz és csecsen származású Zelimchan Hangosvili megölésében Berlinben tavaly nyáron.
A gyilkosság Heiko Maas német külügyminiszter múlt heti oroszországi látogatásán is terítékre került. A tárcavezető Szergej Lavrov orosz kollégájával elsősorban az Északi-Áramlat-2 gázvezetékről egyeztetett, Maas ugyanakkor azt is megjegyezte: ha bebizonyosodik, hogy az orosz államnak köze volt a Hangosvili-gyilkossághoz, annak komoly következményei lesznek. Az eset már tavaly feszültséget okozott a német-orosz kapcsolatokban, akkor a két ország kölcsönösen utasított ki diplomatákat.
A feltételezést, hogy nem magányos merénylő lőtte fejbe közvetlen közelről, kétszer is a 40 éves Zelimchan Hangosvilit, az erősíti, hogy az oroszok ellen harcolt a Kaukázusban, Putyin pedig 2012-ben „vérszomjas terroristának” kiáltotta ki őt.
Június elején Prága utasított ki két orosz diplomatát. A két orosz között viszály dúlt, egyikük azzal akarta lejáratni a másikat, hogy olyan információt juttatott el a cseh titkosszolgálathoz, miszerint egy orosz ügynök érkezett Prágába, hogy meggyilkoljon három cseh önkormányzati politikust. A hír sajtónyilvánosságra kerülése feszültté tette a cseh-orosz viszonyt és bár hamisnak bizonyult, a cseh titkosszolgálat megvezetése kellemetlen perceket okozott Andrej Babis kormányának.
