A nyáron ismét felpörgött az ingatlanpiac: júliusban már 13 215 lakás és ház cserélt gazdát. Ez nem csak júniushoz képest jelent 18 százalékos növekedést, de a tavalyi év azonos időszakához képest is 4 százalékos erősödés – derül ki a Duna House adataiból, amely szerint a kereslet-index továbbra is az elmúlt 5 év legmagasabb értékét mutatja. A nyári hónapok kiemelkedő értékesítési adatainak köszönhetően az első félévben így már csupán 19 százalékos elmaradást látni tavalyhoz képest az adásvételek számában, amelyet az ingatlanközvetítő hálózat 73 ezerre becsül. A felfutás hátterében nem csupán a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt elhalasztott vásárlások állnak, hanem a változó igények is. A bezártságnak köszönhetően ugyanis sokan átértékelték, milyen otthonra van szükségük, így az ebből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját. Ezek az adásvételek a járvány nélkül nem jöttek volna létre, vagy csak később – írja elemzésében a cég.
A számokból kirajzolódó másik jelentős változás, hogy a vásárlók között Budapesten és vidéken is egyre többen vannak az első lakásukat megszerzők. A fővárosban a vevőkör 30, vidéken a 27 százalékát tették ki júliusban, míg tavaly még 22, illetve 20 százalék volt részesedésük. A befektetők ugyan még mindig nagyobb és drágább lakásokat vesznek – Budapesten például több, mint 38 millió forintért vásárolnak, miközben az első lakásukat megszerzők csak 32 millióért –, de eközben egyre látványosabban vonulnak ki a lakáspiacról. A befektetői vásárlások aránya Budapesten 10 százalékpontos csökkenéssel 29 százalékra esett vissza. (Vidéken még stabil a helyzet: tavaly 25, az idén 26 százalék volt az ilyen célú lakásvétel.)
Ezzel összefüggésben Budapest belvárosi részein egyre tovább tart értékesíteni egy lakást: júliusban ehhez már 173 nap, azaz közel fél év kellett. A vevők alkupozíciója is javult, azaz többet tudnak lefaragni az eredeti árból. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy most a korábbinál kevesebben keresnek eladó lakást Budapest V., VI. és VII. kerületeiben.
A fenti folyamatok oka részben az, hogy a koronavírus-járvány miatt elmaradtak Budapestről a rövidtávú lakás kiadás fő célcsoportját jelentő külföldi turisták. Márpedig a befektetők korábban azért vásároltak meg akár teljes háztömböket is, hogy azután a lakásokat a turistáknak adják ki. A befektetők kivonulása azonban már korábban, a kedvező hozamot kínáló új állampapír tavaly nyári bevezetése után elkezdődött. Ezt a folyamatot erősítette fel a járvány hatása, továbbá az is, hogy a kormány a nyár elején bejelentette: szigorítani fogják a rövidtávú lakáskiadást. Egy darabig lebegtették, hogy évi 120 napban korlátozzák majd a turisztikai célú szobáztatás idejét, ám egységes, központi szabályozást végül nem hoztak. A szigorítást inkább az önkormányzatokra bízták: a helyhatóságok augusztus 1-jétől szabályozhatják a rövid távú lakáskiadást. Eddig azonban ilyen javaslatokkal nem igazán álltak elő.
