Előfizetés

Fegyveresek támadtak meg egy tengerparti szállodát Szomáliában, sokan meghaltak

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 22:18

Fotó: Sadak Mohamed / AFP / Anadolu Agency
A támadók túszokat is ejtettek, még tart a kiszabadításukat célzó művelet.
Szélsőséges iszlamista fegyveresek megtámadtak egy tengerparti szállodát vasárnap Szomália fővárosában, legkevesebb tíz ember életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek. A rendőrség arról számolt be, hogy délután egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát az Elite Hotel bejáratánál, s ezután a társai megrohanták a négyemeletes épületet. Friss tájékoztatás szerint a támadók túszokat is ejtettek, és még jelenleg is tart a kiszabadításukat célzó művelet, amelynek során a biztonsági erők eddig két terroristát agyonlőttek. Az illetékesek attól tartanak, hogy elhúzódhat az akció, amelyet a sötétség is nehezít. A vendégek többségét sikerült biztonságba helyezni, és csaknem harminc embert kórházba szállítottak. A helyszínen katonai járművek láthatók. A merénylet elkövetőjeként az al-Shabaab nevű iszlamista terrorszervezet jelentkezett. A szállodában gyakran megszállnak politikusok, újságírók és különböző civil szervezetek munkatársai.
Mindeközben a szomáliai oktatási miniszter konvoja ellen pokolgépes támadást hajtottak végre az ország déli részében, ott egy ember sebesült meg. Azt gyanítják a hatóságok, hogy ezen terrorakció mögött is az al-Shabaab áll. Szomáliában lassan már 30 éve szinte teljes a káosz, amióta az ellene összefogó hadurak 1991-ben megdöntötték az államfői tisztséget több mint két évtizeden át betöltő Sziad Barre hatalmát, majd az ország polgárháborúba süllyedt. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel szövetséges al-Shabaab 2008 óta több-kevesebb sikerrel harcol a nemzetközileg elismert kormány megbuktatásáért.

Lukasenko már csak Putyin segítségében bízhat

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.08.16. 19:20

Fotó: Viktor Tolochko / AFP / Sputnik
Ám korántsem biztos, hogy Moszkva megmenti a népszerűtlenné vált diktátort.
Nagyszabású mozgósítással próbálta bebizonyítani a belarusz rezsim, hogy a többség még mindig Alekszandr Lukasenko elnök mellett áll, ám az akció a visszájára sült el: hiába buszoztattak az ország minden szegletéből embereket Minszkbe a vasárnapi kormánypárti szimpátiatüntetésre, a kicsivel később kezdődő ellenzéki demonstráción jóval többen vettek részt. A fővárosban több mint kétszázezren vonultak fel, vidéken pedig további tízezrek követelték a 26 éve hatalmon lévő diktátor távozását, miközben Lukasenko beszéde alatt legfeljebb néhány ezren lézengtek a minszki Függetlenség téren. A Bátykának becézett politikus mindenesetre igyekezett lecsillapítani az elcsalt elnökválasztás, valamint a tiltakozások elleni kegyetlen hatósági fellépés miatt fellobbant népharagot. Fűt-fát megígért, még azt is, hogy akár reformokra is hajlandó, ha népe ezt akarja. A fehérorosz elnök ismét fogadkozott, hogy a szavazáson semmilyen csalás nem történt és tiszta versenyben győzte le a Litvániába elüldözött ellenzéki jelöltet, Szvetlana Cihanouszkaját. Mindezt azonban nyilvánvaló módon cáfolják az egyre szélesebb körű tiltakozások és sztrájkok. Az általános elégedetlenség még a rezsim számára kritikus szektorokba is begyűrűzött: az állami média több alkalmazottja is felmondott, a munkabeszüntetések miatt sok gyárban és üzemben teljesen leállt a termelés. Már a diplomáciai testület egy tagja is elhatárolódott az államfőtől: Igor Lescsenya pozsonyi nagykövet szombaton videóüzenetben fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel. A diplomata szerint a brutális hatósági fellépés a szovjet állambiztonság hagyományait idézi. A növekvő társadalmi nyomás ellenére Lukasenko továbbra sem hajlandó új választások kiírására, mondván az az „önálló Fehéroroszország halálát” jelentené. Vasárnapi beszédében ugyanis azt állította, hogy NATO-csapatok gyülekeznek az ország határán, hogy megdöntsék hatalmát, az észak-atlanti szövetség azonban ezt tagadta. A belarusz elnök e kijelentéssel vélhetően Vlagyimir Putyinnak is üzent, akivel a hétvégén kétszer is beszélt telefonon. Az orosz államfő arról biztosította fehérorosz kollégáját, hogy az 1992-ben aláírt Kollektív Biztonsági Szerződésnek megfelelően Oroszország kész katonai segítséget nyújtani Belarusznak, ha az országot külső támadás érné. A Kreml azonban egyelőre csak külső nyomásgyakorlásról beszél, és egyáltalán nem biztos, hogy Lukasenko segítségére sietnek.
Putyin szemszögéből azonban komoly kockázatai vannak a beavatkozásnak – nyilatkozta a Népszavának Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő. A történész kiemelte, hogy friss felmérések szerint a belarusz lakosság háromnegyede barátságban és békében akar élni Oroszországgal, ugyanakkor külön államként, ám egy esetleges katonai akció veszélybe sodorná a Moszkva-barát közhangulatot. A lépést a Nyugat sem nézné jó szemmel, ezért a Kreml újabb szankciókra is számíthat, mindez pedig érzékenyen érintené a nehéz helyzetben lévő orosz gazdaságot. A beavatkozás Putyinnak belpolitikailag sem feltétlenül tenne jót, hiszen az orosz társadalom növekvő része sem pártolja már az ilyesfajta erőfitogtatását. Sz. Bíró Zoltán szerint Putyin akkor járhatna a legjobban, ha teljesen elengedi Lukasenko kezét és a Nyugattal kompromisszumokat keresve próbál kiutat találni a válságból. Mindez Oroszország nemzetközi elszigeteltségét is csökkenthetné, de azt a kockázatot rejti magában, hogy „ragadós példa” lehet belőle és megmutathatja az oroszoknak, hogy hasonló kultúrájú országban is érdemes szabad és tiszteséges választásokat követelni – jegyezte meg a történész. A szakértő úgy vélte: Moszkva egyelőre tanácstalan, amely a sajtóból is kitűnik. „A lapok láthatóan nem kaptak egyértelmű instrukciót arra, hogy most hogyan is kell értelmezni a belaruszi eseményeket” – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán. „Egy részük még mentegeti, próbálja életben tartani fehérorosz elnököt, a másik része – még a Kreml-közeli média is – úgy ír róla, mint egy bukott diktátorról.” Hogy utóbbi igaz lesz-e Lukasenkóra, az úgy tűnik, kizárólag azon múlik, hogy Putyin beavatkozik-e az érdekében.

Vízből kiugró hal ölt meg egy horgászt Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.16. 18:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hal a férfi mellkasának csapódott. A mentők megpróbálták újraéleszteni, de nem jártak sikerrel.
Ritkán előforduló balesetben halt meg egy horgász Ausztráliában: egy nagy hal ugrott ki a vízből és a férfi mellkasának csapódott – közölte az Északi Terület rendőrsége. Az 56 éves férfi Darwin város kikötőjének közelében horgászott pénteken egy hajóban családjával és barátaival; a vízből egy hatalmas hal ugrott ki, és a férfit akkora ütés érte a mellkasán, hogy elvesztette az eszméletét. A többiek hívták a rendőrséget, majd a Cullen-öbölbe hajóztak, ahol a mentők megpróbálták a sérültet újraéleszteni, de nem jártak sikerrel. „Rendkívül szokatlan balesetről van szó” – fogalmazott a rendőrség, azt azonban nem tudják, hogy milyen hal volt a „tettes”. Két évvel ezelőtt már történt hasonló eset, de az szerencsés kimenetelű volt: egy felugró makréla egy nő nyakának csapódott; az áldozat éppenhogy túlélte a balesetet.