Már most kidobhatja a kormány az idei makrogazdasági prognózisát, ugyanis az államadósság mértéke a második negyedév végén elérte a 32 432 milliárd forintot, amely bruttó hazai termék, a GDP 71,9 százalékának felel meg. Így az euróbevezetés szempontjából is fontos adósságmutató fél év alatt 5,4 százalékponttal emelkedett. Utoljára 2018 III. negyedében volt ennél magasabb az államadósság, vagyis a Covid-19 két évvel forgatta vissza az idő kerekét az adósság elleni harcban.
A kormány az áprilisban publikált konvergenciaprogramban alaposan alábecsülte a válság hatását és a válságkezelés költségeit: az év végére 72,6 százalékos GDP-arányos bruttó államadósságot jósolt. Ennek teljesüléséhez az kellene, hogy az év második felében az adósság alig 350 milliárd forinttal növekedjen, miután az első félévben a növekedés 2108 milliárd forint volt.
Az államadósság alakulást két tényező befolyásolja, a gazdasági növekedés és az államháztartás hiánya. Ez utóbbi a tervezetthez képest jelentősen elszállt, hisz a félévkor az eredetileg tervezett 390 milliárd forinttal szemben már 1837 milliárdra rúgott, ami a hetedik hónapban további 330 milliárd forinttal hízott.
A kormánynak most már nincs értékelhető hiánycélja, hisz azt kétszer is megemelte és már mind a két éves tervszám teljesült az első félévben – így valahol 2500-3000 milliárd forint körül várható az idei deficit. Az GDP arányos államadósság-mutatót ráadásul növeli a bruttó hazai termék visszaesése, amely az első félévben 6,1 százalékkal csökkent. A kormány eredetileg három százalékos visszaeséssel számolt 2020-ban, az első féléves adat tükrében ez valahol 4,5-6,5 százalékos tartományban szóródhat. Így az év végére az államadósság mutató akár a GDP 77-78 százalékára is emelkedhet. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. befektetőknek készített országbemutatójában az optimista forgatókönyvben 73, a pesszimistában pedig 77-78 százalék körül várja idén az adósság tetőzését.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a múlt hét végén adott ki elemzést a magyar gazdaságról, ebben azzal számolt, hogy a magyar GDP az idén 5,9 százalékkal csökken, jövőre 5,4 százalékkal növekszik. A Fitch prognózisa szerint a magyar államháztartási hiány az idén a hazai össztermék 5,8 százalékára emelkedik a tavalyi 2 százalékról, de a 2021-2022-es időszak átlagában 3,4 százalékra csökken. Ezek eredőjeként a a GDP-arányos államadósság-ráta 2020 végéig 78,3 százalékra növekszik és 2021-2022 átlagában 73,8 százalék lesz. Ugyanekkora a Standard&Poor's is elemezte a magyar gazdaság kilátásait: a cég azzal számolt, hogy államadósság-ráta az idei évre várt 72 százalékos tetőzés után 2023-ig a hazai össztermék 67 százalékára csökken, vagyis még a két hitelminősítő ugyanazon a napon kiadott elemzése is hatalmas különbséget jelzett előre. A tényadatokat látva nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Fitch előrejelzése válik be, ere utalnak a ÁKK számai is.
A koronavírus járvány nemcsak a magyar, de világ összes országának költségvetési- és adósságfolyamatait összezavarta: nem egy EU tagállamban azzal számolnak, hogy a járvány, illetve az arra adott költségvetési intézkedések miatt az államadósságmutató 2019-ről 2020-ra a GDP 8-12 százalékával ugrik meg. Vagyis nem meglepetés a magyar adósság megugrása, ám számos külföldi kormánnyal szemben sem az Orbán-kabinetnek, sem a Magyar Nemzeti Banknak nincs komolyan vehető, hiteles makrogazdasági és költségvetési prognózisa, ami hitelességi, törvényességi és alkotmányossági problémákét is felvet. A parlament ugyan elfogadta a 2021-es költségvetést, ám annak számait már most nem lehet komolyan venni, látva a 2020 folyamatokat. Azt nem lehet megmondani, hogy hol tetőzik az államadósság, de azt igen, hogy a gyors ugrás után 2021-ben már csökkenhet a mutató, és az adósságpálya várhatóan hosszabb távon visszatér a csökkenő pályára.
Akárhol is tetőzik az adósságmutató az látható, hogy a kormánynak nincsenek megoldhatatlan finanszírozási gondjai, eddig biztonsággal tudta finanszírozni az államadósságot, igaz nem hazai forrásból, hanem a devizapiacról. A járvány kitörésével ugyanis magyar lakosság elkezdett spórolni, míg a korábbi hónapokban szorgalmasan hordta megtakarításait az államkincstárba, ez márciusban egy pillanat alatt megszűnt. Ekkor döntött gyorsan úgy a kormány, hogy több lépcsőben összesen 4 milliárd euró (1400 milliárd forint) értékben bocsát ki devizakötvényt, és még idén újabb devizahitel-felvétel jöhet, miközben a lakossági forintpiac is kezd feléledni. Ám nem tudni meddig tart ki a kormány szerencséje, a magas hiány, a nagyobb visszaesés, a megugró államadósság akár el is bizonytalaníthatja a befektetőket, igaz sok függ a nemzetközi környezet változásaitól is.