Előfizetés

Az EU nem ismeri el a fehérorosz választások eredményét

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:42
Szolidaritási tüntetés Hamburgban
Fotó: MARKUS SCHOLZ / AFP
Az Európai Tanács elnöke közölte: hamarosan szankciókat vezetnek be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőszakért felelős személyek ellen.
Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és hamarosan szankciókat vezet be a választási csalásért és a tüntetők elleni erőkszakért felelős személyek ellen – jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetők szerdai rendkívüli tanácskozása után. Michel kifejtette, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfői „világos üzenetet” küldtek, amelyben kifejezték szolidaritásukat a fehérorosz néppel, és hangsúlyozta, a demonstrálók elleni atrocitások nem maradhatnak büntetlenül.
„A választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztességesnek, és a nemzetközi standardoknak sem felelnek meg”

- közölte.

A tervezett szankciókról szólva elmondta, hogy ezek célzott intézkedések lesznek, amelyek nem a fehérorosz népet büntetik. Rámutatott továbbá, hogy a válság, amelyen a volt szovjet tagköztársaság átmegy, nem geopolitikai, hanem elsősorban arról szól, hogy a fehérorosz népnek joga van ahhoz, hogy vezetőjét és jövőjét saját akarata alapján válassza meg. Emellett felszólított az erőszak bármely formájának elkerülésére és a tüntetőkkel szembeni visszaélések kivizsgálására. A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi telefonbeszélgetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva Michel leszögezte, hogy a fehéroroszok jövőjéről nem dönthet sem Brüsszel, sem Moszkva, de fontos, hogy mindkét fél a válság békés megoldását támogassa.

53 millió eurót irányítanak át

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület 53 millió eurót fog átirányítani fehérorosz kormányzati szervektől a civil szervezetek és a hatósági brutalitás áldozatai felé, valamint a koronavírus-járvány elleni harcra.
„A szabadságért és demokráciáért harcoló fehéroroszok mellett állunk”

– szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az EU készen áll a fehéroroszországi demokratikus átmenet támogatására azáltal is, hogy elősegíti a párbeszédet a hatóságok és az ellenzék képviselői között, ha szükséges, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bevonásával. Von der Leyen kiemelte ugyanakkor, hogy a demokratikus folyamatoknak az országon belül kell elindulniuk, továbbá aláhúzta, hogy az uniós szankciókat a lehető leghamarabb be kell vezetni. David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azt írta, hogy a korlátozásoknak az emberi jogok súlyos megsértését kell megtorolniuk, többek között az elkövetők esetleges külföldi javainak befagyasztásával. Hozzátette, hogy bármifajta külföldi beavatkozás elfogadhatatlan lenne, a változásokat demokratikus úton lehet csak elérni.

„Nem volt sem fair, sem szabad”

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után. Angela Merkel kijelentette, hogy
a fehéroroszországi elnökválasztás „nem volt sem fair, sem szabad”, ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki „rezsim” által a demonstrálókkal szemben alkalmazott „brutális erőszakot” – mondta. Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek
szabadon kell bocsátania „a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül”, és meg kell kezdenie a „nemzeti párbeszédet”.

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Angela Merkel. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvetlana Tyihanovszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért. A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, „Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról”. Aláhúzta:
„nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni”.

Brutális rendőri fellépés

A fehéroroszországi tüntetések augusztus 9. óta tartanak, amikor Alekszandr Lukasenko megszerezte sorban a hatodik államfői mandátumát. Az egykori téeszelnök a hivatalos adatok szerint a szavaztok 80 százalékával győzött az elnökválasztáson. Az ellenzék szerint a minszki vezetés elcsalta a választást. A szavazatok újraszámlálásának követelésére ezrek vonultak az utcára országszerte. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan lépett fel. A választásokat követő négy napban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt. Alekszandr Lukasenko legfőbb vetélytársa, az angol nyelvtanárból előlépett Szvetlana Tyihanovszkaja a választás után Litvániába menekült. Hétfőn egy videoüzenetben kijelentette, hogy készen áll Fehéroroszország vezetésére.

Ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma Romániában

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:24

Fotó: THOMAS FREY / AFP / dpa Picture-Alliance
Már 73617 embert fertőzött meg a koronavírus az országban.
Romániában három nap csökkenés után szerdára ismét 1400 fölé ugrott a napi új fertőzések száma. A stratégiai kommunikációs törzs szerdán kora délután közölt adatai szerint az országban
már 73617 személyt fertőzött meg az új típusú koronavírus, közülük 33566-an meggyógyultak, 3016-an meghaltak.

Amint a közölt adatokból kiszámítható: 37-ezerhez közelít az aktív esetek száma. A fertőzöttek közül 7067-et kezelnek kórházban, 480-at intenzív osztályon. Az elmúlt 24 órában
a vírusnak tulajdonított halálesetek száma 32-vel, az intenzív osztályon kezelt betegek száma eggyel nőtt.

Az elmúlt napokban vasárnap 1087, hétfőn 733, kedden 1014 új esetet jelentettek, és az új esetek kéthetes átlaga kevéssel 1200 fölött, a napi halálesetek kéthetes átlaga pedig 40 fölött stabilizálódott.

Kémkedés gyanúja miatt utasított ki egy orosz diplomatát Norvégia

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.19. 16:03

Fotó: Pavel Lvov / AFP
„A szóban forgó személy olyan tevékenységet folytatott, amely nem egyeztethető össze a megbízatásával és diplomáciai státusával” – közölte a norvég külügyi tárca.
Norvégia kiutasított szerdán egy orosz diplomatát a megbízatásával összeegyeztethetetlen tevékenység miatt, ami mögött a sajtó kémkedési ügyet gyanít.
„Ma tájékoztattuk az orosz nagykövetet arról, hogy az egyik beosztottja nem kívánatos személy Norvégiában, és felkértük az illetőt, hogy hagyja el az országot. Ez azért történt, mert a szóban forgó személy olyan tevékenységet folytatott, amely nem egyeztethető össze a megbízatásával és diplomáciai státusával”

– közölte a külügyminisztérium.

Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a kiutasított diplomata az orosz hírszerzés tisztje-e, akiről a hatóságok azt közölték, hogy egy kémgyanús személlyel találkozott egy étteremben, amikor azt szombaton letartóztatták. A diplomata a nagykövetség kereskedelmi részlegén dolgozott. A gyanúsítottat hivatalosan nem nevezték meg, de az NRK norvég adó úgy tudja, hogy egy Harsharn Singh Tathgar nevű személy, akiről a munkaadója azt mondta, hogy egy három dimenziós (3D) nyomtatási programon dolgozott, de nem foglalkozott a védelmi iparban vagy állami ügynökségeknél folyó munkálatokkal. Norvégia legutóbbi, orosz vonatkozású kémügye az volt, hogy Oroszországban letartóztattak és elítéltek egy norvég vámellenőrt, és azzal vádolták meg, hogy az orosz atomtengeralattjárókról gyűjtött adatokat. Frode Berget elítélése után nem sokkal egy kémcsere keretében elengedték.