Előfizetés

Ezrek tüntetnek a fehérorosz kormány székházánál Minszkben

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.08.14. 18:26

Fotó: SIARHEI LESKIEC / AFP
A biztonsági erők láncot alkotva védik az épületet, a rohampajzsokat viszont a földre engedték. Lukasenko a tiltakozóknak azt üzente: „el kell kezdeni használni a fejünket, és le kell csillapodni, lehetőséget biztosítva nekünk a rend helyreállítására és arra, hogy azokkal foglalkozzunk, akik ideutaztak”.
Több ezer tüntető vonult pénteken, a hivatalos végeredmény közzétételét követően a minszki Függetlenség terére, a fehérorosz kormány székházához, hogy tiltakozzanak Alekszandr Lukasenko hivatalban lévő elnök általuk el nem fogadott választási győzelme ellen. A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint a tüntetők egy része a szavazatok újraszámlálását követeli, mások a voksolás megismétlését akarják elérni. Az skandálják, hogy „Szvetlana (Tyihanovszkaja) a mi elnökünk”. A megmozdulás résztvevői a téren található Lenin-szoborra transzparenst függesztettek ki, amelyen „Tyihanovszkaja – A Fehérorosz Köztársaság elnöke és főparancsnoka” felirat olvasható. A fehérorosz különleges alakulat több tucat tagja vonult a kormány székháza elé. Felszólították az embereket, hogy tartsanak kellő távolságot az épülettől, aminek a tüntetők engedelmeskedtek. A biztonsági erők láncot alkotva védik az épületet, a rohampajzsokat viszont a földre engedték. A tüntetők ezt üdvrivalgással fogadták, fiatal lányok szaladtak a katonákhoz, megölelték, és virágot ajándékoztak nekik. Kézfogásokat és fotózkodást követően a tüntetők mintegy ötven méterre visszavonultak a biztonságiaktól, azt skandálva, hogy „derék legények vagytok”. Egyes hírek szerint nagyobb katonai konvoj érkezett buszokkal és fogolyszállító járművekkel a Függetlenség terére. Az aktivisták tüntetésük békés jellegét hangsúlyozva leültek a földre.

Lukasenko: Agresszió kezdődött az ország ellen

Alekszandr Lukasenko nyugalomra és a tiltakozó akciók beszüntetésére intette a tüntetőket a nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén tett lakossági felhívásában. „Azt akarjátok, hogy üljek és várjak, míg a feje tetejére állítjátok Minszket? Így nem leszünk képesek úrrá lenni a helyzeten. El kell kezdeni használni a fejünket, és le kell csillapodni, lehetőséget biztosítva nekünk a rend helyreállítására és arra, hogy azokkal foglalkozzunk, akik ideutaztak” – jelentette ki az elnök, akit a BelTA állami hírügynökség idézett. Lukasenko felszólította az embereket, hogy maradjanak otthon. „Ne merészkedjetek most az utcákra! Értsétek meg, hogy ágyútölteléknek használnak benneteket és gyermekeiteket!” – figyelmeztetett a fehérorosz elnök, aki szerint Lengyelországból, Hollandiából, Ukrajnából és „a nyitott Oroszországból” is érkeztek az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikushoz „hasonlók”. „Agresszió kezdődött az ország ellen” – húzta alá. Ismételten leszögezte, hogy a tüntetéseket külföldről szervezik, és a tiltakozó akciókhoz bűnözőket használnak fel. „Mára teljességgel világosan látjuk, mi zajlik” – mondta. Mindazonáltal önmérsékletre intette a biztonsági erők tagjait a tüntetőkkel szembeni fellépésük során. Arra emlékeztetett, hogy a rendvédelmi szervek tagjainak fő feladata az állampolgárok védelme.

ET-főtitkár: Biztosítani kell a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát

Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára pénteken kiadott közleményében arra szólította fel a fehérorosz hatóságokat, hogy biztosítsák a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, tartózkodjanak a békés tüntetők fogva tartásától, valamint a tiltakozók bármiféle bántalmazásától. A strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet főtitkára szerint az országban kialakult helyzet aggodalomra ad okot. Kijelentette, hogy a minszki vezetésnek haladéktalanul, teljes körűen és elkötelezetten együtt kell működnie a civil társadalommal. Azt mondta, noha Fehéroroszország nem tagja az Európa Tanácsnak, mint számos egyezmény részese, több területen is együttműködik vele. Az Európa Tanács és szakértői bizottságai készen állnak arra, hogy kapcsolatba lépjenek az illetékes hatóságokkal a szükséges reformfolyamatok támogatása érdekében – tette hozzá Buric.

Fehérorosz választási bizottság: a szavazatok 80,1 százalékával győzött Lukasenko

Napok óta tömeges tüntetések vannak Fehéroroszországban a választási eredmények elleni tiltakozásul. A pénteken közzétett hivatalos végeredmény szerint Alekszandr Lukasenko, az országot 26 éve irányító 65 éves hivatalban lévő elnök nyerte a vasárnapi elnökválasztást a szavazatok 80,1 százalékával, legfőbb vetélytársa, Szvetlana Tyihanovszkaja a BelTA állami hírügynökség jelentése szerint a szavazatok 10,12 százalékát kapta. A jelenleg Litvániában tartózkodó Tyihanovszkaja a választási eredmények közzététele után kijelentette, hogy az emberek többsége nem hisz Lukasenko győzelmében.

A Bejrútban felrobbant vegyi anyag háromszorosát foglalták le Romániában egy kikötőben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.08.14. 18:07
A konstancai kikötő
Fotó: Shutterstock
A világ sok országában tárolnak ammónium-nitrátot Indiától Nagy-Britanniáig. Néhány helyen csak most kaptak észbe.
Több mint 8000 tonna nem megfelelően tárolt ammónium-nitrátot foglalt le a román rendőrség azután, hogy az elmúlt három napban ellenőrizték a műtrágyával kereskedő cégeket. Az ellenőrzésre azután került sor, hogy Bejrútban mintegy 180 ember halálát és óriási kárt okozott 2700 tonna hasonló anyag múlt heti robbanása. A romániai országos rendőr-főkapitányság közölte: 51 kereskedelmi társaságot ellenőrzött, és 11 esetben állapította meg a szabályok megszegését. Az ellenőrzések nyomán 8453 tonna ammónium-nitrátot foglalt le. A legnagyobb lefoglalt mennyiség ötezer tonna vegyi anyag, amit egy a Konstanca melletti agigeai kikötőben találtak egy olyan cég raktáraiban, amely nem rendelkezett engedéllyel az ammónium-nitráttal való kereskedéshez. A libanoni tragédia után a romániai tengeri kikötők igazgatósága közölte, hogy a konstancai kikötőben jelenleg közel 26 ezer tonna ammónium-nitrátot tárolnak. Ez csaknem tízszerese annak a mennyiségnek, amely Bejrútban felrobbant. Az igazgatóság azt is közölte, hogy a jelenleg tárolt mennyiség átlagosnak mondható. Az év eleje óta több mint 87 ezer tonna ammónium-nitrátot rakodtak Konstancán tengeri és folyami hajókba. Közben az Index a BBC összeállítása alapján közölte, hogy a világon hol tárolnak még a Bejrútban berobbant ammónium-nitrátból. Kiderült:
  • Indiában öt éven keresztül, egészen a közelmúltig harminchét konténerben összesen közel 740 tonnányi robbanásveszélyes anyagot tároltak alig 700 méterre egy lakónegyedtől. Az ügyben nyomozás is indult, a robbanóelegy zömét végül máshova szállították.
  • Jemenben a helyi sajtó szerint százharminc konténerben körülbelül 4900 tonnányi ammónium-nitrátot tárolnak Ádennél egy kikötőben. A hírek nyomán az ügyészség vizsgálatot indított. Az érintett cég szerint azonban ők „csupán trágyaalapanyagot” tárolnak.
  • Irakban is „bőven” találtak ammónium-nitrátot a bagdadi nemzetközi repülőtéren. A vegyületet nemrég szállították át egy katonai raktárépületbe.
  • Ausztráliában legalább 170 különböző helyen tárolnak a bejrútihoz hasonló anyagot. Új-Dél-Walesben egy cég azt mondta, a vegyület teljes biztonságban van elzárva, és tűzvédelmi intézkedéseket is tettek.
  • Nagy-Britanniában két ammónium-nitrát-tárolót is átvizsgáltak, de nem találtak problémát a szigorúan őrzött tartályoknál. Portsmouth kikötője pedig visszalépett korábbi szándékától, hogy az ottani tárolókba szállítsanak ammónium-nitrátot.

Trump és Bibi történelmet írna

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.08.14. 17:38

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Most, az amerikai elnökválasztás közeledtével újabb Trump védőszárnyak alatt megvalósuló „történelmi” lépés készül, amely siker esetén valóban fordulópontot jelenthet a közel-keleti viszonyokban.
Az „évszázad megállapodása”, egyes palesztin területek Izraelhez csatolását is magába foglaló, az izraeli-palesztin viszály rendezését célzó béketervet, valószínűleg nem véletlenül, január végén Washingtonban Benjamin Netanjahu oldalán mutatta be Donald Trump. Miután a nagy deal dugába dőlt, az izraeli nagykoalícióban nem alakult ki egyetértés az annektálás végrehajtásáról, a nemzetközi közösség is hevesen támadta a tervet, a Trump adminisztráció is kihátrált saját ötlete mögül, Netanjahu pedig támogatás hiányában kénytelen volt feladni. Most, az amerikai elnökválasztás közeledtével újabb Trump védőszárnyak alatt megvalósuló „történelmi” lépés készül, amely siker esetén valóban fordulópontot jelenthet a közel-keleti viszonyokban. Csütörtökön jelentették be, hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek megállapodásra jutottak, normalizálják a két ország közötti kapcsolatokat. A történelmi békemegállapodás, az „Ábrahám-egyezmény”, a Trump-kormány közvetítésének köszönhetően valósulhat meg. A megállapodás ára többek között az annektálás „felfüggesztése” Izrael részéről. Az aláírásra tervek szerint három héten belül sor kerül a Fehér Házban, Trump jelenlétében. „Ez egy történelmi este. Új korszak nyílt Izrael és az arab világ közötti kapcsolatokban”, fogalmazott Netanjahu csütörtök esti televíziós beszédében. Ugyanekkor arra is kitért, hogy továbbra is elkötelezett az „évszázad megállapodásában” Izraelnek kijelölt területek annektálása mellett, de Trump elnök kérésére átmenetileg felfüggesztette a terv végrehajtását. Az izraeli hetek óta tartó sokrétű tüntetések kapcsán nemrég lapunknak nyilatkozó izraeli fiatal vállalkozó többek között arról beszélt, hogy az izraeliek viszonylag nagy része támogatja az annektálást, kevesen ellenzik egyértelműen, viszont sokan vannak, akiknek ellentmondó a véleményük a kérdésben. Állította, az annektálás azért nem mozgatta meg az „izraeli béketábort”, mert nagyon sokan kiábrándultak a palesztin fél kompromisszum képtelensége miatt és úgy tekintettek az annektálásra, mint egy stratégiára, amivel ki lehet erőszakolni a tárgyalások újrakezdését. A Palesztin Hatóság és Mahmúd Abbász palesztin államfő ezúttal is kompromisszumképtelenségét bizonyította. Jeruzsálem és a palesztin ügy elárulásának nevezte a tervezett békemegállapodást, visszahívta nagykövetét Abu Dhabiból, az Arab Liga és az Iszlám Együttműködés Szervezetének azonnali összehívását követelte a Washington által támogatott terv meghiúsításának érdekében. Ez azonban aligha fog neki sikerülni, mert az arab és iszlám államok legtöbbje egyelőre semleges álláspontra helyezkedett, Egyiptom és Jordánia, a két ország, amely már korábban békét kötött a zsidó állammal, üdvözölte a lépést. A Palesztin Hatóság álláspontját egyelőre csak Recep Tayyip Erdogan Törökországa osztja. Az ankarai külügy pénteki közleménye képmutatásról beszél. „Az Egyesült Arab Emirátusok úgy próbálja beállítani a megállapodást, mint valamiféle Palesztináért hozott áldozatot, holott valójában elárulták a palesztin ügyet azért, hogy saját kis érdekeiket szolgálják. A történelem és a régió népeinek közösségi emlékezete soha nem fogja megbocsátani ezt a képmutatást”, áll a török közleményben.