Előfizetés

Eszméletlen állapotban, mérgezéssel vitték kórházba Navalnijt

MTI
Publikálás dátuma
2020.08.20. 07:11
Alekszej Navalnij
Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Sajtójelentések szerint a politikus az elmúlt napokban Novoszibirszkben tartózkodott, ahol feltehetően anyagot gyűjtött egy újabb leleplezéshez.
Eszméletlen állapotban, mérgezéssel vitték kórházba Alekszej Navalnijt, miután az őt szállító repülőgép rendkívüli leszállást hajtott végre Omszkban – közölte Kira Jarmis, az orosz ellenzéki politikus sajtótitkára csütörtökön a Twitteren. Omszk első mentőkórházának intenzív osztályán a politikust lélegeztetőgépre kötötték. A TASZSZ Alekszandr Murahovszkij főorvosra hivatkozva azt írta, hogy állapota súlyos. Az orvos nem mondta el, hogy Navalnij visszanyerte-e az eszméletét, Jarmis szerint Navalnij kómába esett. A politikus csapata kihívta a rendőrséget a kórházba. Jarmis azt írta, hogy Navalnij reggel óta csak teát ivott. Feltételezése szerint a vloggert megmérgezhették.
„Az orvosok azt mondták, hogy a meleg folyadék felgyorsította a toxin feszívódását”

– idézte a TASZSZ Jarmist.

A sajtótitkár emlékeztetett arra, hogy egy éve Navalnijt „megmérgezték” a fogházban, és úgy vélekedett,
„nyilvánvaló, hogy most is ugyanazt tették vele”.

Sajtójelentések szerint Navalnij az elmúlt napokban Novoszibirszkben tartózkodott, ahol feltehetően anyagot gyűjtött egy újabb leleplezéshez. Innen a politikus Tomszkba indult tovább, ahonnan éppen Moszkvába tartott, amikor a repülőgépen rosszul lett.
A politikus reggel a tomszki reptér egy kávézójában ivott teát. Az Interfax szerint a vendéglátó egység biztonsági kamerájának videofelvételét vizsgálják.

Navalnijt tavaly július végén a fogházból, ahol nem engedélyezett tüntetés szervezése miatt adminisztratív elzárását töltötte, kórházba vitték. Csapata szerint megmérgezték, orvosai szerint viszont allergiarohama volt, és egy nap után visszaküldték a cellájába. 2017-ben sebfertőtlenítőt loccsantottak az arcába, aminek következtében az egyik szemének sérülése miatt külföldi gyógykezelésben részesült. A jogi végzettségű, 44 éves Alekszej Navalnij az orosz parlamenten kívüli ellenzék legismertebb képviselője. A 2011-2012-es oroszországi hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője volt, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson pedig meglepetésre a második helyen futott be. Az elmúlt években több országos korrupcióellenes tüntetést kezdeményezett. Több nem engedélyezett megmozdulás miatt elzárásra ítélték. A 2018-as elnökválasztáson Navalnij megpróbálta Vlagyimir Putyin kihívójaként pozícionálni magát, ám a Központi Választási Bizottság – a függőben lévő büntetéseire hivatkozva – elutasította jelötkénti bejegyzését. Navalnij júliusban a bíróság által kirótt súlyos bírság terhe miatt feloszlatni volt kénytelen az általa alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy Navalnijt 2012-ben és 2014-ben politikai indítékkal tartóztatták le Oroszországban, amivel megsértették ember jogait.

Szabad szemmel: Orbán Viktor kiterjeszti csápjait a szomszédos államokra

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.08.20. 06:54

Nemzetközi sajtószemle, 2020. augusztus 20.
Profil Orbán Viktor kiterjeszti csápjait a szomszédos államokra, miután támogatja az ottani, magafajta illiberális potentátokat. Pedig az EU-n belül sehol máshol nem ápolják úgy a triononi áldozati kultuszt az elvesztett területek, az igazságtalan határok miatt, mint a jobboldali-populista politikus által irányított Magyarországon. Ám a hatalom vegytiszta megszállottja számára valójában nem a határrevízió a cél: lépre akarja csalni a környező országokat. Számításaiban az EU nem játszik semmiféle szerepet, ő új világrendben gondolkodik. Ám a szomszédok felé kinyújtott, állítólag testvéri kéz valójában agyrém. Négy országot említett meg nemrégiben Sátoraljaújhelyen a Trianoni emlékmű avatásakor, mint amelyekkel össze kell fogni, de ezek közül Szlovákia, Horvátország és Szlovénia kisebb, illetve lényegesen kisebb, mint Magyarország. A 4., Szerbia nagyjából ugyanakkora, csak éppen nem EU-tagként gazdaságilag alacsonyabb osztályban rúg csak labdába. Orbán igazából azonban az illiberális demokráciát igyekszik exportálni, illetve erősíteni, ahol az már jelen van. Nem a „népek” érdeklik, hanem a jobboldali, populista vezetők, akiknek hasonló srófra jár az agya, mint az övé, és akik át akarják venni tőle a siker receptjét. Ennek érdekében „közeli” üzletemberek a térségben sorra vásárolnak fel sajtóorgánumokat, így azok nem egyszerűen megkapják végre az igencsak szükséges tőkeinjekciót, hanem érkezik az illiberális propaganda rafinált know-how-ja is. Magyarországon persze más a tömegtájékoztatás, ott egy egész médiaarzenál kizárólag Orbán üzeneteit terjeszti. Ezek a szerkesztőségek könyörtelenül uszítanak a politikai vetélytársak, a kormány bírálói, a menekültek és a romák ellen. Egyetlen államban sem zajlik olyan bizarr rágalomhadjárat Soros ellen, mint éppen a magyaroknál. És most ezt a módszert viszik át Szlovéniába és Észak-Macedóniába. Az unióban Orbán neveletlen gyermeknek számít. Az olyan európai értékekkel, mint a demokrácia és a jogállamiság, kizárólag a megvetést állítja szembe. De ettől még gátlástalanul tartja a markát: Magyarország hét év alatt 20,5 milliárd eurót kap az EU szerkezeti alapjaiból, ami éves átlagban a GDP 4 százaléka. A kormányfő azután gondoskodik arról, hogy a pénz egy része a tőle függő oligarchák zsebében kössön ki. A politikus lázasan dolgozik azon, hogy a hasonló ívású miniszterelnököket felsorakoztassa a demokrácia és jogállam ellen, az unión belül és kívül is. Egy szlovén újságíró úgy foglalta össze a helyzetet, hogy Brüsszel semmit sem tett a magyarországi sajtó uniformizálásának megállítására, vagy hogy lefékezze az antiliberális magyar ideológia exportját. A tétlenség viszont bátorítja az utánzókat a régióban, így átveszik a magyar modellt. Orbán mozgástere növekszik.  
SRF A svájci közmédia úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, mint a Fidesz legnagyobb kihívóját. A riporter a találkozáskor fáradtnak látta a polgármestert, de hát abból az utóbbi 9 hónapban sokat kivett a koronaválság, valamint az Orbán vívott kicsinyes háborúskodás. Pedig a városvezető szerint jól indult az együttműködés, habár a miniszterelnököt váratlanul érte a helyhatósági választásokon elszenvedett vereség. Az elején mégis kedvező arcot vágott hozzá, ám utána következett az éles fordulat, és hirtelen átment konfrontatívba. A járvány kapcsán minden bizonyíték nélkül Karácsonyt tette felelőssé a fertőzések terjedéséért, főleg az idősotthonokban. Budapest első embere úgy látja, hogy itt jóval többről van szó, mint a hatalom képviselőjének kakaskodásáról. A kormánypárt azt akarja bizonyítani, hogy az ellenfelei képtelenek volnának irányítani az országot. Orbán mindenáron igyekszik megakadályozni, hogy két év múlva is olyan vereséget szenvedjen, mint tavaly. Úgyhogy most próbálja lyukra futtatni az ellenzéki polgármestereket, mégpedig oly módon, hogy csökkenti az anyagi lehetőségeiket. Karácsony azonban arra figyelmeztet, hogy ily módon előbb-utóbb csődbe mennek az érintett önkormányzatok. A legerősebb fegyver Orbán kezében az, hogy előbb magához vonja a helyi iparűzési adót, ami az önkormányzatok fő bevételi forrása, majd újraosztja, ám ily módon még inkább bele tud szólni abba, mennyit kapjon a főváros. A törekvés megakadályozására összefog az ellenzék, amely a cél érdekében eltekint attól, hogy csupán Orbán politikájának elutasítása köti össze. Karácsony úgy jellemzi a helyzetet, hogy a pálya Orbánnak lejt, de azért hegynek felfelé is lehet gólt rúgni.
New York Times Az újság azt emeli ki az európai állam- és kormányfők tegnap született határozatából, hogy az EU nem fogadja el a belorusz választások eredményét és hamarosan szankciókat hoz a csalás, illetve a tiltakozó megmozdulások leverésének felelősei ellen, ám nem szólított fel egyértelműen a választás megismétlésére, ahogyan azt az ellenzék követeli. Csak békés párbeszédet szorgalmaz és felajánlotta a segítségét a hatalom békés átadásához. De a dialógusban Michel, az Európai Tanács elnöke szerint szerepe lehet az EBESZ-nek is. A tanácskozás után azonban a német kancellár elmondta, hogy egyelőre nem lát lehetőséget a közvetítésre, mert felhívta Lukasenkót, ám az nem volt hajlandó vele beszélni. A tudósítás ugyanakkor hozzáteszi, hogy Brüsszel nem sokat tud tenni. Védi ugyan a demokratikus értékeket, a szabad választásokat és a jogállamiságot, ám óvatos, nehogy olyasmit tegyen, amit úgy lehetne tekinteni, hogy katonai beavatkozásra készül, vagy nyílt támogatást nyújt a fehérorosz ellenzéknek. Merthogy azzal ürügyet adna a Kremlnek az intervencióra. Viszont sikerrel járt a litván követelés, hogy az EU hozzon létre alapot a belorusz elnyomás áldozatainak megsegítésére. Azon kívül az unió támaszkodhat a civil szervezetekre is a fehérorosz ellenzék, illetve társadalom érdekében. Példa erre a Szolidaritás esete a 80-as évekből. A brüsszeli German Marshall Alapítvány igazgatója viszont óv attól, hogy a Nyugat bármiféle biztonsági garanciákat ajánljon fel az ellenzéknek.
Euractiv Az uniós országok vezetői azt sulykolták a háromórás egyeztetés után, hogy a belorusz helyzetnek nincsenek geopolitikai vonatkozásai, a baj belső okokra vezethető vissza, és hogy Oroszországnak nincs oka aggódnia, mert ami Fehéroroszországban történik, az nem ellene irányul. Ezt mind Michel, mind von der Leyen kijelentette. Viszont a csúcsértekezlet csupán minimális pénzügyi támogatást ajánlott fel a belorusz népnek. A többség láthatólag ellenállt a lengyel-lett-litván nyomásnak és nem volt hajlandó kemény szankciókat hozni. Azaz állást foglalnak a demokratikus erők mellett, de úgy, hogy ne provokálják Moszkvát. Viszont ellentét mutatkozott a lengyel miniszterelnök és a Bizottság vezetője között, mivel Morawiecki úgy nyilatkozott a 27-ek nevében, hogy ismét meg kell hirdetni a választásokat, ám von der Leyen úgy reagált, hogy ez ügyben a belorusz népet illeti meg a döntés joga.
Die Zeit Az Európai Parlament elnöke arra figyelmeztette a tagállamok legfőbb vezetőit a tegnapi online konferencián, hogy nagyon is valós a veszély, mármint hogy a fehéroroszoknál tovább nő az elnyomás, illetve hogy külső katonai beavatkozás lesz. Sassoli azonban elfogadhatatlannak nevezte, ha bármely állam az utóbbi lépésre vetemedne. Hangsúlyozta továbbá: nem szabad megengedni, hogy megosszák uniót.
FAZ A konzervatív lap helyesli, hogy az unió elutasítja Lukasenko állítólagos választási győzelmét, mellesleg az elnök enélkül is beavatkozással vádolta volna a Nyugatot. A kommentár szerint egyébként is minimális az esélye, hogy az EU érdemben képes befolyásolni a fejleményeket Fehéroroszországban. Amúgy az ország ura éppen a csúcstalálkozó napján ment át ellentámadásba, jelentett be további elnyomó intézkedéseket. Minden szava és tette arra utalt az utóbbi napokban, hogy meg akarja nyerni Putyint, tehát hogy erővel verhesse le az ellene irányuló megmozdulásokat. Ezért kell neki a nyugati agresszióról szóló mese. Olyan helyzetbe akarja kényszeríteni Moszkvát, hogy az ne állhasson tovább a pálya szélén megfigyelőként. Erre használja fel az új brüsszeli döntéseket is, de ettől még az EU-nak meg kell mondania, mi a véleménye az arcátlan hamisításról és az emberi jogok brutális megsértéséről. Így korrekt, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
Die Presse Az osztrák belügyminiszter teljes mértékben támogatja, hogy a hónap végétől drónokkal ellenőrizzék a magyar és a szlovén határtérséget, sőt a módszert szíve szerint kiterjesztené a balkáni menekülő útvonalakra is, hogy feltartóztassák az illegális migrációt. Nehammer ott volt tegnap Hegyeshalomban a rendszer főpróbáján. Az elképzelés az, hogy az összesen több mint 40 drón egymást váltva lesz a légtérben, hiszen odaföntről jóformán minden mozgást látni, főként miután hőkamera is van rajtuk. Egy-egy ilyen szerkezet 45-50 percig tud fent maradni, az akku kicserélése a 90 fős kezelőszemélyzet számára körülbelül egy perc. Emellett további 500 rendőrt, illetve 800 katonát is kivezényelnek a két határra. A miniszter úgy véli, minél nagyobb nyomás, annál kevesebben indulnak útnak és így kevesebb emberélet kerül veszélybe. Úgy tudja, különben, hogy összesen 120 ezren várakoznak az EU külső határain, illetve tartanak Európa felé a Nyugat-Balkánon. Kijelentette, hogy a drónoknak döntő szerep juthat az embercsempészek elleni küzdelemben.
Der Standard Szerbia – állítólag az unió beleegyezésével – hozzálátott, hogy kerítést építsen az észak-macedón határon az illegális migránsok távoltartására. A munkálatok Presevo térségében indultak, de hogy a határzár milyen hosszan húzódik majd, az nem ismeretes. Belgrádban ugyanis nem erősítették meg a helyi polgármester bejelentését. Jelenleg 4200 menedékkérő tartózkodik szerb táborokban és naponta 50-en próbálják átlépni a határt Észak-Macedónián át. Egy civil szervezet szerint azonban a hatóságok egyre gyakrabban haladéktalanul visszazsuppolják őket. Akik mégis bejutnak, azok saját bevallásuk szerint általában 4-5-ször próbálkoznak, míg végre sikerült. A többség azután Horvátország, illetve Bosznia felé megy tovább.

Lukasenko fokozza az állami üzemek sztrájkoló dolgozóira nehezedő nyomást

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.08.20. 06:43

Fotó: SERGEI GAPON / AFP
Az MTZ traktorgyárban a több mint 15 ezer alkalmazott közül már csupán 500-an nem hajlandóak dolgozni, pedig az elején ezrek csatlakoztak az akcióhoz.
A belorusz államfő a legkülönfélébb módszerekkel fokozza az állami üzemek sztrájkoló dolgozóira nehezedő nyomást. Ezért sokan attól félnek a részvevők közül, hogy nem kapnak fizetést, illetve hogy az utcára teszik őket – írja a Spiegel. Ha valaki nem dolgozik az igazolatlan hiányzásnak számít. Emellett az érintett gyárak vezetése illegálisnak minősítette a leállást. Ennek hatására például a kirakatvállalatnak tekintett MTZ traktorgyárban a több mint 15 ezer alkalmazott közül már csupán 500-an nem hajlandóak dolgozni. Pedig az elején ezrek csatlakoztak az akcióhoz. Az sem jó, hogy nem hangolják össze az egyes vállalatok fellépését a hatalom ellen. Nincs országos sztrájkbizottság. Egy helyi politológus azt mondja, kulcsfontosságú a munkásság ellenállása a tiltakozások sikere szempontjából. Merthogy a gazdasági válság állandósult és bevételek fenntartásához nagyon nem mindegy, hogy a fő üzemek továbbra is exportálnak-e. De a gyárak politikailag is igen lényegesek a hatalom számára. Ám most a kormány ellenoffenzívába kezdett a munkások elégedetlenségének letörésére. A karhatalom azon kívül megakadályozott egy-egy tüntetést az állami tévénél és a Filharmóniánál, ahol fehér ruhás asszonyok akartak tiltakozni. Viszont szinte teljesen szünetel a termelés az egyik kulcscégnél: a világ legnagyobb káliműtrágya gyártójánál. Részben dolgoznak még Slobinban, a fémműben, továbbá a grodnói Azot műtrágyagyárban. Viszont helyreállt a munka a minszki nyergesvontató üzemben, ahol három napja kifütyülték Alekszandr Lukasenkót, mert félnek az emberek. A fővárosban az MAZ járműgyárban is erősödik a nyomás, hogy a munkások szüntessék be a tiltakozást.  
A The Times arról ír: alighogy Lukasenko kiadta a parancsot a tiltakozások letörésére, a karhatalom máris feloszlatott egy tüntetést egy minszki traktorgyárnál, amely az ellenállás egyik gócpontja. A munkások azonban az egész országban tovább sztrájkolnak és a demonstrálók az üzemek bejáratához gyűlnek, hogy kinyilvánítsák támogatásukat. Egy ilyen felvonulást számolt fel a rendőrség a fővárosban, de megindult másutt is. Előzőleg az elnök arra szólította fel a KGB-t, hogy az csapjon le a megmozdulások vezetőire és fossza meg őket az anyagi forrásoktól. Szerinte az emberek békét és nyugalmat akarnak. Közölte továbbá, hogy a kormány nem hajlandó meghátrálni és van kikre támaszkodnia. Azt ígérte, hogy méltó válaszban részesülnek, akik főleg külföldön élezik a kardjukat. Előzőleg az emigrációba kényszerített ellenzéki elnökjelölt azt kérte az európai vezetőktől, hogy támogassák a belorusz ébredést. Ám félő, hogy az államfő bejelentése után a rohamrendőrség ismét gumilövedékeket, könnygázt és hanggránátokat vet be. Ennek nyomán idáig hárman haltak meg és több száz a sérültek száma. Közben Moszkva jelezte, hogy a Nyugattal kialakult geopolitikai szembenállás során kulcsfontosságúnak ítéli meg, mi történik Fehéroroszországban, amelyet ütközőnek tekint. Ennek megfelelően Lukasenko máris változtatott a taktikán és azt hangoztatja, hogy az ellenzék oroszellenes. Közben a minszki egyetemen a tanárok és diákok küldöttsége petícióban szólította fel a rektort, hogy az intézmény is álljon le a munkával. A vezető csupán annyit válaszolt, hogy megfontolja a követelést.