Orbán Viktor kiterjeszti csápjait a szomszédos államokra, miután támogatja az ottani, magafajta illiberális potentátokat. Pedig az EU-n belül sehol máshol nem ápolják úgy a triononi áldozati kultuszt az elvesztett területek, az igazságtalan határok miatt, mint a jobboldali-populista politikus által irányított Magyarországon. Ám a hatalom vegytiszta megszállottja számára valójában nem a határrevízió a cél: lépre akarja csalni a környező országokat. Számításaiban az EU nem játszik semmiféle szerepet, ő új világrendben gondolkodik.
Ám a szomszédok felé kinyújtott, állítólag testvéri kéz valójában agyrém. Négy országot említett meg nemrégiben Sátoraljaújhelyen a Trianoni emlékmű avatásakor, mint amelyekkel össze kell fogni, de ezek közül Szlovákia, Horvátország és Szlovénia kisebb, illetve lényegesen kisebb, mint Magyarország. A 4., Szerbia nagyjából ugyanakkora, csak éppen nem EU-tagként gazdaságilag alacsonyabb osztályban rúg csak labdába.
Orbán igazából azonban az illiberális demokráciát igyekszik exportálni, illetve erősíteni, ahol az már jelen van. Nem a „népek” érdeklik, hanem a jobboldali, populista vezetők, akiknek hasonló srófra jár az agya, mint az övé, és akik át akarják venni tőle a siker receptjét. Ennek érdekében „közeli” üzletemberek a térségben sorra vásárolnak fel sajtóorgánumokat, így azok nem egyszerűen megkapják végre az igencsak szükséges tőkeinjekciót, hanem érkezik az illiberális propaganda rafinált know-how-ja is.
Magyarországon persze más a tömegtájékoztatás, ott egy egész médiaarzenál kizárólag Orbán üzeneteit terjeszti. Ezek a szerkesztőségek könyörtelenül uszítanak a politikai vetélytársak, a kormány bírálói, a menekültek és a romák ellen. Egyetlen államban sem zajlik olyan bizarr rágalomhadjárat Soros ellen, mint éppen a magyaroknál. És most ezt a módszert viszik át Szlovéniába és Észak-Macedóniába.
Az unióban Orbán neveletlen gyermeknek számít. Az olyan európai értékekkel, mint a demokrácia és a jogállamiság, kizárólag a megvetést állítja szembe. De ettől még gátlástalanul tartja a markát: Magyarország hét év alatt 20,5 milliárd eurót kap az EU szerkezeti alapjaiból, ami éves átlagban a GDP 4 százaléka. A kormányfő azután gondoskodik arról, hogy a pénz egy része a tőle függő oligarchák zsebében kössön ki.
A politikus lázasan dolgozik azon, hogy a hasonló ívású miniszterelnököket felsorakoztassa a demokrácia és jogállam ellen, az unión belül és kívül is. Egy szlovén újságíró úgy foglalta össze a helyzetet, hogy Brüsszel semmit sem tett a magyarországi sajtó uniformizálásának megállítására, vagy hogy lefékezze az antiliberális magyar ideológia exportját. A tétlenség viszont bátorítja az utánzókat a régióban, így átveszik a magyar modellt.
Orbán mozgástere növekszik.
A svájci közmédia úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, mint a Fidesz legnagyobb kihívóját. A riporter a találkozáskor fáradtnak látta a polgármestert, de hát abból az utóbbi 9 hónapban sokat kivett a koronaválság, valamint az Orbán vívott kicsinyes háborúskodás. Pedig a városvezető szerint jól indult az együttműködés, habár a miniszterelnököt váratlanul érte a helyhatósági választásokon elszenvedett vereség. Az elején mégis kedvező arcot vágott hozzá, ám utána következett az éles fordulat, és hirtelen átment konfrontatívba.
A járvány kapcsán minden bizonyíték nélkül Karácsonyt tette felelőssé a fertőzések terjedéséért, főleg az idősotthonokban. Budapest első embere úgy látja, hogy itt jóval többről van szó, mint a hatalom képviselőjének kakaskodásáról. A kormánypárt azt akarja bizonyítani, hogy az ellenfelei képtelenek volnának irányítani az országot. Orbán mindenáron igyekszik megakadályozni, hogy két év múlva is olyan vereséget szenvedjen, mint tavaly.
Úgyhogy most próbálja lyukra futtatni az ellenzéki polgármestereket, mégpedig oly módon, hogy csökkenti az anyagi lehetőségeiket. Karácsony azonban arra figyelmeztet, hogy ily módon előbb-utóbb csődbe mennek az érintett önkormányzatok. A legerősebb fegyver Orbán kezében az, hogy előbb magához vonja a helyi iparűzési adót, ami az önkormányzatok fő bevételi forrása, majd újraosztja, ám ily módon még inkább bele tud szólni abba, mennyit kapjon a főváros.
A törekvés megakadályozására összefog az ellenzék, amely a cél érdekében eltekint attól, hogy csupán Orbán politikájának elutasítása köti össze. Karácsony úgy jellemzi a helyzetet, hogy a pálya Orbánnak lejt, de azért hegynek felfelé is lehet gólt rúgni.
Az újság azt emeli ki az európai állam- és kormányfők tegnap született határozatából, hogy az EU nem fogadja el a belorusz választások eredményét és hamarosan szankciókat hoz a csalás, illetve a tiltakozó megmozdulások leverésének felelősei ellen, ám nem szólított fel egyértelműen a választás megismétlésére, ahogyan azt az ellenzék követeli. Csak békés párbeszédet szorgalmaz és felajánlotta a segítségét a hatalom békés átadásához. De a dialógusban Michel, az Európai Tanács elnöke szerint szerepe lehet az EBESZ-nek is. A tanácskozás után azonban a német kancellár elmondta, hogy egyelőre nem lát lehetőséget a közvetítésre, mert felhívta Lukasenkót, ám az nem volt hajlandó vele beszélni.
A tudósítás ugyanakkor hozzáteszi, hogy Brüsszel nem sokat tud tenni. Védi ugyan a demokratikus értékeket, a szabad választásokat és a jogállamiságot, ám óvatos, nehogy olyasmit tegyen, amit úgy lehetne tekinteni, hogy katonai beavatkozásra készül, vagy nyílt támogatást nyújt a fehérorosz ellenzéknek. Merthogy azzal ürügyet adna a Kremlnek az intervencióra. Viszont sikerrel járt a litván követelés, hogy az EU hozzon létre alapot a belorusz elnyomás áldozatainak megsegítésére. Azon kívül az unió támaszkodhat a civil szervezetekre is a fehérorosz ellenzék, illetve társadalom érdekében. Példa erre a Szolidaritás esete a 80-as évekből.
A brüsszeli German Marshall Alapítvány igazgatója viszont óv attól, hogy a Nyugat bármiféle biztonsági garanciákat ajánljon fel az ellenzéknek.
Az uniós országok vezetői azt sulykolták a háromórás egyeztetés után, hogy a belorusz helyzetnek nincsenek geopolitikai vonatkozásai, a baj belső okokra vezethető vissza, és hogy Oroszországnak nincs oka aggódnia, mert ami Fehéroroszországban történik, az nem ellene irányul. Ezt mind Michel, mind von der Leyen kijelentette. Viszont a csúcsértekezlet csupán minimális pénzügyi támogatást ajánlott fel a belorusz népnek. A többség láthatólag ellenállt a lengyel-lett-litván nyomásnak és nem volt hajlandó kemény szankciókat hozni. Azaz állást foglalnak a demokratikus erők mellett, de úgy, hogy ne provokálják Moszkvát.
Viszont ellentét mutatkozott a lengyel miniszterelnök és a Bizottság vezetője között, mivel Morawiecki úgy nyilatkozott a 27-ek nevében, hogy ismét meg kell hirdetni a választásokat, ám von der Leyen úgy reagált, hogy ez ügyben a belorusz népet illeti meg a döntés joga.
Az Európai Parlament elnöke arra figyelmeztette a tagállamok legfőbb vezetőit a tegnapi online konferencián, hogy nagyon is valós a veszély, mármint hogy a fehéroroszoknál tovább nő az elnyomás, illetve hogy külső katonai beavatkozás lesz. Sassoli azonban elfogadhatatlannak nevezte, ha bármely állam az utóbbi lépésre vetemedne. Hangsúlyozta továbbá: nem szabad megengedni, hogy megosszák uniót.
A konzervatív lap helyesli, hogy az unió elutasítja Lukasenko állítólagos választási győzelmét, mellesleg az elnök enélkül is beavatkozással vádolta volna a Nyugatot. A kommentár szerint egyébként is minimális az esélye, hogy az EU érdemben képes befolyásolni a fejleményeket Fehéroroszországban. Amúgy az ország ura éppen a csúcstalálkozó napján ment át ellentámadásba, jelentett be további elnyomó intézkedéseket.
Minden szava és tette arra utalt az utóbbi napokban, hogy meg akarja nyerni Putyint, tehát hogy erővel verhesse le az ellene irányuló megmozdulásokat. Ezért kell neki a nyugati agresszióról szóló mese. Olyan helyzetbe akarja kényszeríteni Moszkvát, hogy az ne állhasson tovább a pálya szélén megfigyelőként. Erre használja fel az új brüsszeli döntéseket is, de ettől még az EU-nak meg kell mondania, mi a véleménye az arcátlan hamisításról és az emberi jogok brutális megsértéséről. Így korrekt, hogy nem ismeri el a választás eredményét.
Az osztrák belügyminiszter teljes mértékben támogatja, hogy a hónap végétől drónokkal ellenőrizzék a magyar és a szlovén határtérséget, sőt a módszert szíve szerint kiterjesztené a balkáni menekülő útvonalakra is, hogy feltartóztassák az illegális migrációt. Nehammer ott volt tegnap Hegyeshalomban a rendszer főpróbáján. Az elképzelés az, hogy az összesen több mint 40 drón egymást váltva lesz a légtérben, hiszen odaföntről jóformán minden mozgást látni, főként miután hőkamera is van rajtuk. Egy-egy ilyen szerkezet 45-50 percig tud fent maradni, az akku kicserélése a 90 fős kezelőszemélyzet számára körülbelül egy perc.
Emellett további 500 rendőrt, illetve 800 katonát is kivezényelnek a két határra. A miniszter úgy véli, minél nagyobb nyomás, annál kevesebben indulnak útnak és így kevesebb emberélet kerül veszélybe. Úgy tudja, különben, hogy összesen 120 ezren várakoznak az EU külső határain, illetve tartanak Európa felé a Nyugat-Balkánon. Kijelentette, hogy a drónoknak döntő szerep juthat az embercsempészek elleni küzdelemben.
Szerbia – állítólag az unió beleegyezésével – hozzálátott, hogy kerítést építsen az észak-macedón határon az illegális migránsok távoltartására. A munkálatok Presevo térségében indultak, de hogy a határzár milyen hosszan húzódik majd, az nem ismeretes. Belgrádban ugyanis nem erősítették meg a helyi polgármester bejelentését. Jelenleg 4200 menedékkérő tartózkodik szerb táborokban és naponta 50-en próbálják átlépni a határt Észak-Macedónián át. Egy civil szervezet szerint azonban a hatóságok egyre gyakrabban haladéktalanul visszazsuppolják őket. Akik mégis bejutnak, azok saját bevallásuk szerint általában 4-5-ször próbálkoznak, míg végre sikerült. A többség azután Horvátország, illetve Bosznia felé megy tovább.
