Több mint egy hónappal a parlamenti választások után eldőlt, hogy a Nyugat-barát Zoran Zaev térhet vissza a kormányfői székbe. Az ambiciózus szociáldemokrata politikus, aki 2018-ban megkötötte Görögországgal a három évtizedes névvitát lezáró Preszpa-megállapodást, ezúttal is történelmi jelentőségűt alkotott: az albán kisebbségi pártokkal tető alá hozott koalíciós egyezmény részeként vállalta, hogy a ciklus utolsó 100 napjára átadja a miniszterelnökséget egy albán nemzetiségű politikusnak. Mindez komoly áttörés a gyakran hátrányosan megkülönböztetett népcsoport számára, amely Észak-Macedónia 2 milliós lakosságának nagyjából egyharmadát teszi ki.
A gesztus nem Zaev jószándékának köszönhető, hanem annak, hogy kompromisszumra kényszerült: a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) vezette blokk csak paraszthajszállal nyert a júliusra előrehozott választáson, ezért a kormányzáshoz mindenképpen partnerekre volt szükség, a párt korábbi szövetségese, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a miniszterelnök albán legyen. A DUI erős alkupozícióját mutatja, hogy a külügyi tárcát is megkapták. A koalícióhoz az Albán Demokrata Pártnak (PDSH) egyetlen képviselője is csatlakozott, és a Balkan Insight szerint nem kizárt, hogy Zaev további pártokat is megpróbál maga mögé állítani, hiszen a jelenlegi megállapodás csak egy rendkívül szűk - alig négyfős - többséget biztosít neki a 120 tagú parlamentben. Annyi mindenesetre biztos, hogy a korrupcióért elítélt, de Magyarországra szökött Nikola Gruevszki-féle nacionalista VMRO-DPMNE továbbra is ellenzékből sóvároghat a hatalomba való visszatérés után.
Zoran Zaevnek bizonyos szempontból könnyű dolga van, hiszen már az előző ciklusban sikerült irányba állítania Észak-Macedóniát. A Preszpa-megállapodással anno hatalmas kockázatot vállalt, de számítása bejött, hiszen ezzel megalapozta hazája európai és transzatlanti integrációját. Pedig a görögökkel való kiegyezés eleinte felemás eredményeket hozott - megnyitotta az ugyan utat a NATO-ba, ám az EU-integráció akadályokba ütközött. Októberben Franciaország megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, az elutasítás miatt csalódott Zaev ezért előrehozott választásokat kezdeményezett, majd januárban le is mondott a kormányfői posztról. A brüsszeli folyamatok azonban neki kedveztek: a bővítési folyamat reformja megváltoztatta Franciaország attitűdjét és ennek eredményeként márciusban a tagállami vezetők áldásukat adták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Észak-Macedóniával. A nyugat-balkáni ország ugyanebben a hónapban 30. tagállamként belépett az észak-atlanti szövetség kötelékébe. Az uniós felvétel még messze van, de Zaev lehetőséget kapott arra, hogy a szükséges reformok végrehajtásával tovább egyengesse az utat Észak-Macedónia csatlakozásához.
A régi-új kormányfőnek rövid távon azonban a koronavírus-járvány jelentette kihívásokkal kell megbirkóznia. Habár Észak-Macedóniának eleinte sikerült visszafogni a pandémiát, a júniusi újranyitással azonban a napi esetszámok száz fölé ugrottak és a betegség terjedését azóta sem sikerült visszaszorítani.