Előfizetés

Nem engedi a NER a BKV-s reklámkoncot

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.08.21. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Ismét napirendre kerül a Fővárosi Közgyűlésben az a zsíros ügylet, amelyre a NER egyik zászlóshajója is rámozdult. A tét jelentős, a városvezetés most a kormányhivatallal csatázik.
Többmilliárdos megbízást húzhatott ki a budapesti városvezetés kormányközeli zsebekből azzal, hogy a tavaly novemberi alakuló közgyűlésen megtiltották a fővárosi cégvezetőknek az egy évnél hosszabb idejű szerződések aláírását. Így stoppolták azt a megbízást is, amely átengedte volna a BKV reklámfelületeinek értékesítését. Ebben az ügyben jövő csütörtökön újabb ütközet várható az ellenzéki irányítású Budapest és a kormány között. Ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester nem hajlandó visszavonatni azt a döntést, amely a tilalmat kimondta. Pedig a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond által vezetett Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívás keretében még márciusban erre utasította a budapesti önkormányzatot. A hivatal határozatát visszadobó előterjesztéséről augusztus 27-én dönt az ellenzéki többségű közgyűlés. A 2019-es tiltás az utolsó percben született: BKV tavaly ősszel éppen aláírni készült azt a szerződést, ami négy évre megszabta volna, melyik cég pakolhatja ki a reklámokat az összes buszra, trolira, villamosra, metrókocsira, továbbá a közlekedési vállalat ingatlanjainak mintegy 12,5 ezer négyzetméternyi felületére, illetve a metróállomások területén kialakítható infoscreenekre. A főpolgármester nem sokkal később világossá is tette, miért döntöttek így: „tudom, hogy ez sérti egyes gazdasági és politikai körök érdekeit, szolgálja viszont a budapestiekét”. A folyamatosan pénzszűkében lévő közlekedési cég eredetileg 2016 januárjában hirdetett tendert a reklámfelületek hasznosítására. De aztán sorra jöttek a vitarendezési kérelmek, évekig nem hirdettek eredményt. Az önkormányzati választás évében viszont hirtelen sürgőssé vált a dolog. A BKV a felhívás szerint összesen 4+4 évre kívánta koncesszióba adni a tulajdonában lévő reklámfelületeket. A kiírásban nem határozták meg a becsült értéket, de a szakma legkevesebb 5 milliárdosra taksálta a szerződés értékét. A tenderen induló francia hátterű JCDecaux Hungary Zrt. vezette konzorcium a Világgazdaság információja szerint évente 1,7 milliárdot fizetett volna a BKV-nak. Ez jócskán meghaladta volna a közlekedési cég 5-600 millió forintra rúgó jelenlegi éves reklámbevételeit. A 2016-ban kiírt tenderen elindult a JCD Zrt. országos vetélytársa, a Publimont is. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a Publimont pályázatát a bírálati szakaszban érvénytelennek nyilvánították, a BKV azonban nem erősítette ezt meg. Viszont az tény, hogy eredményt sem hirdettek.  Addig-addig halasztgatták ugyanis a dolgot, amíg a Karácsony vezetésével felállt új Fővárosi Közgyűlés megszavazta a cégeket önmérsékletre intő előterjesztést. A stop addig szólt, amíg a főváros ki nem dolgozza az új egységes reklámkoncepcióját. Ennek határideje 2020. március 31. volt, ám a járvány mindent felülírt. Rényi Ádám, a fővárosi önkormányzat kommunikációs igazgatója idén májusban a Népszavának azt mondta, hogy már szondázzák a fővárosi cégeket az ügyben, a közös médiavásárlásra a koncepció megalkotása után pedig közbeszerzési eljárást indítanak. Nem tagadta: tart attól, hogy nem tudják majd távol tartani a NER-cégeit.  Intő jel, hogy egy közérdekű bejelentés nyomán a Közbeszerzési Döntőbizottság is megvizsgálta a BKV reklámtenderét és 115 milliós bírsággal sújtotta a céget. Majd márciusban Sára Botond küldött törvényességi felhívást a Fővárosi Közgyűlésnek, mondván az egy éven túli szerződés általános tilalma ellentétes a közjogi és közbeszerzési alapelvekkel. A főváros a járványhelyzetre hivatkozva halasztást kért a válasz ügyében, ami most járt le. A jövő heti közgyűlésre készült előterjesztésben Karácsony leszögezi: nem követtek el törvénysértést, mivel a határozat nem volt kötelező erejű utasítás, inkább csak önmérsékletre szólította fel az érintett cégvezetőket. A BKV mindenesetre a Népszava kérdésére most azt közölte, hogy új reklámtendert csupán az egységes reklám-felület hasznosítási koncepció kidolgozása után írhatnak ki. 

Barátok és ellenségek közt

A helyzet pikantériája, hogy a JCDecaux és a Publimont jelenleg is részt veszt a hirdetési felületek értékesítésében, ugyanis tulajdonosok abban a cégben, a Peron Kft.-ben, amely a feladatot egy határozatlan idejű szerződés keretében 1999 óta ellátja. A Peron egyébként nem közbeszerzésen nyerte el a szerződést, hanem a BKV saját cégeként kapta meg a reklámügyi feladatokat – a közlekedési vállalatnak is van tulajdonrésze benne. A tender ügyében nem a tavalyi önkormányzati választás eredménye okozott egyedül törést. A pályázó két cég kormányzati megítélése az elmúlt években többször változott. Részben azért is húzódott a pályáztatás, mert a volt Fidesz-pénztárnok Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont a kormány kedvencéből a 2015-ös G-nap után „ellenséggé” vált. A vállalat sokáig azért is számított a fideszes cégbirodalom zászlóshajójának, mert számos óriásplakát birtokosa, a választási kampányokat kulcsszereplője. Bár a JCDecaux tulajdonosi oldalról nincs bekötve a NER-be, az „ellenségem ellensége a barátom” elve alapján 2015 után a reklámfelületein kötöttek ki a kormány kampányüzenetei. Ám a 2018-as választást követően Simicska kapitulált, a Publimont pedig Mészáros Lőrinc birodalmában kötött ki. Akárhogy is dönt a Fővárosi Közgyűlés, a JCDecaux és a Publimont a hazai piac két legnagyobb, ezért nehezen megkerülhető szereplője. A két cég értékesíti a közterületi reklámfelületek közel 60 százalékát.

Milliárdos koszvakarás

Meglehetősen furcsán alakul a BKV takarítási tendere is. Itt a miniszterelnöki főtanácsadóval, Habony Árpáddal baráti viszonyt ápoló Tombor András is felsejlik a háttérben. A takarítás egyébként is kényes kérdés a BKV-nál. Egyrészt azért, mert a hiánya igencsak feltűnő: az utasok elégedetlenségére könnyedén rájátszhat a városvezetés „alkalmatlanságát” régóta hangoztató kormányzati propaganda. Másrészt a takarítás körüli anomáliák adták a volt főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós – a 2010 előtti városvezetés népszerűségét megtépázó – perének fő elemeit, harmadrészt azért is, mert menetrendszerűen botrányba torkollanak a szolgáltatásra kiírt tenderek. A 2014-est eredménytelennek kellett nyilvánítani, a 2016-ost pedig egy év alatt sikerült csak lezárni. A BKV a PQS International Hungary Kft., a BBM Budaber Zrt., valamint az akkor Tombor András érdekkörébe tartozó DIG HUNGARY Kft. alkotta konzorciummal kötött szerződést 2,87 milliárdos keretösszeggel. Ám az autóbusz-, villamos-, metró-, HÉV-járművek és állomások, valamint a telephelyek, irodaházak és egyéb létesítmények takarítására kötött kontraktus idén márciusban lejárt. A közlekedési cég első körben új pályázat kiírása mellett döntött: tavaly szeptemberben indítottak tárgyalásos eljárást, amelynek részleteit azután többször is módosították, majd eredménytelennek nyilvánították. Idén tavasszal újra nekifutottak. De ezúttal a társaság igazgatóságán se jutottak túl, a grémium ugyanis első olvasatban visszadobta azt. A testület tagjai egyrészt felvetették, hogy a BKV saját maga is elvégezhetné a munkát, másrészt a jelentős összegű tender több részre bontását kérték a nagyobb verseny érdekében. A BKV menedzsmentje azonban azzal érvelt, hogy házon belül kigazdálkodhatatlanul drága lenne, mindenképpen külsős céggel végeztetnék el a munkát, a tender három részre bontását viszont elfogadták. Ám tender kiírása máig nem történt meg, ehelyett meghosszabbították az előző szerződést még két évvel. Holott korábban több kifogás is felmerült a munka minőségével kapcsolatban, ráadásul az egyik teljesítési igazolásból az derült ki, hogy a partnerek nem a szerződésben foglaltak szerint teljesítettek. A BKV a Népszava kérdésére annyit közölt, hogy a „2017-ben aláírt szerződésben 36+24 hónap került rögzítésre, így az jelenleg is hatályos”. A hazai takarító-biznisz meglehetősen szűkös, a nagyok szinte mind a NER kötelékébe tartoznak. Az egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozó B+N Referencia Zrt. például Tombor András üzleti partnerénél, Kis-Szölgyémi Ferencnél kötött ki, azóta sorra nyeri a sok milliárdos tendereket. A PQS szintén tulajdonost, illetve nevet váltott a szerződéskötés óta, jelenleg Prizma FM Services Kft-ként működik és csatlakozott a Prizma-cégcsoporthoz. Ez a társaság közben a közétkeztetési piac felé is kinyújtotta a csápjait, több fővárosi kerületben szolgáltat. 

Covid: senki nem akar más országban gyógyulni

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.21. 06:00

Fotó: Mauro Ujetto / AFP/NurPhoto
Ha a kormány szeptembertől letiltja a külföldi üdüléseket, annak káraitól a biztosítások sem védenek.
Szeptember elseje utáni időpontra senki ne szervezzen külföldi nyaralást, különösen ne a déli országokba - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Mint mondta, a jelenlegi európai fertőzöttségi adatokból úgy tűnik, hogy egy hét múlva szigorúbb járványügyi intézkedéseket kell bevezetnie a kormánynak, ennek részleteit majd a jövő héten ismertetik. 
Lapunk összeállításából ugyanakkor kiderül, hogy bár a magyar utasbiztosítók igyekeztek alkalmazkodni a Covid-helyzethez, ha a kormány szeptembertől letiltja a külföldi üdüléseket, annak káraitól a biztosítások sem védenek.
- Míg a klasszikus nagy német és angol utasbiztosítók a pandémiát, mint kockázatot, kizárták a termékeik közül, addig a Magyarországon működő 15-16 cég többsége vállalta a rizikót, és kínál szolgáltatást a Covid-károsultaknak is - mondta Bodor Máté, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának a vezetője.

A napi 300 és 1000 forint közötti díjért a biztosítók jellemzően a koronavírus fertőzéssel összefüggő sürgősségi orvosi ellátás, a gyógyszer, a mentés és a hazaszállítás költségét vállalják bizonyos összeghatárig. Az Europ Assistance például egyszeri 2300 forintos összegért - a szokásos orvosi költségek átvállalásán túl - a hazatérés után egy alkalommal takarítást, otthonrendezést, bevásárlást, valamint gyógyszer-házhozszállítást is vállal.
A szolgáltatók abban egységesek, hogy Covid-biztosításból kizárják azokat, akik az utazásra nem javasolt - sárga vagy vörös jelzésű - országokba utaznak. Például, ha valaki annak ellenére Ukrajnába utazik, hogy az ország vörös besorolást kapott, orvosi költséget legfeljebb a lábtörésére fizet a biztosító, a koronavírussal kapcsolatos kára nem térül meg.
Bodor Máté, a MABISZ Utasbiztosítási Tagozatának vezetőjének tapasztalatai szerint hiába panaszkodnak sokan a magyar egészségügyre, ha valakit valamilyen baj ér külföldön, jellemzően igyekszik minél előbb hazajutni. - Bármilyen furcsa, senki nem akar Ausztriában vagy Franciaországban Covid-fertőzésével kórházi kezelést kapni. Ezekben az esetekben - ha az illető állapota és a jogszabályok engedik -, megszervezik a biztosítók a hazautat is. Előfordulhat, hogy valaki zöld országba indul, de miután odaért, az már sárga besorolású lesz. Ezekben az esetekben a biztosító természetesen jótáll. Bodor Máté példaként egy fiatal pár történetét idézi. - A nyaralásuk vége felé lett sárga besorolású Spanyolország, ezért elmentek Covid-tesztet csináltatni, hogy a hazautazáskor a határon már be tudják mutatni a leletet. A pár egyik tagjának azonban pozitív eredménye lett. Az ottani hatóságok azonnal elrendelték számára - és az amúgy negatív lelettel rendelkező férjnek is - a karantént. Csakhogy a koronavírus fertőzött feleség nem maradhatott a férjével egy szobában, ezért neki külön helyiségben kellett a kötelező karantént eltöltenie. Ebben az esetben a biztosító térítette a hatósági orvosi intézkedés miatt keletkező extra-szállásköltséget, valamint a hazaútra szóló repülőjegy átírását is.  A szakember, aki az Aegon Biztosító megfelelő üzletágát is irányítja, elmondta: saját cége például a fent említett helyzeten kívül jót áll akkor is, ha valakinek már van biztosítása, de a koronavírus miatt mégsem tud elindulni. Ebben az esetben az utazással kapcsolatos, máshonnan meg nem térülő költségeit egy bizonyos limitig fizeti a biztosító. Lapunk több biztosítót is megkeresett. Az Union azt írta, hogy biztosítástól függően a Covid-19 megbetegedés kapcsán megtéríti a külföldi egészségügyi költségeket és a hazaszállítást is. Egy esetleges járványügyi zárlat miatt felmerült szállásköltség vagy repülőjegy-átfoglalás kapcsán pedig extra költségtérítést kínálnak prémium termékük megvásárlása esetén. Az Allianz utasbiztosítások - ha a kezelőorvos szükségesnek ítéli - légi-betegszállításra is kiterjednek. Vállalják a sürgősségi ellátásra szoruló gyermekének hazaszállítását is, a betegsége miatt kimaradt fakultatív programok költségének megtérítését, gépjármű hazahozatalát. A Colonnade Biztosító ATLASZ utasbiztosítási termékei kezdettől fogva biztosították a Covid-19 vírus megbetegedésekből eredő károkat, így a járványügyi helyzet nem indokolta a meglévő feltételek módosítását. A biztosításhoz kapcsolódó asszisztenciaszolgálat segítségével a Colonnade munkatársai meg is szervezik az egészségügyi ellátásokat, nyomon követik a beteg állapotát, kórházi kezeléseit, szükség esetén orvosaik is konzultálnak az ellátó intézmény szakembereivel. 
Az utazási irodáknak vissza kell adniuk a befizetett előleget (vagy ha az utas azt elfogadja, voucher-t kell kibocsátani), de rengeteg esetben már nincs az irodánál az utas pénze, mert azt továbbutalták a légitársaságnak, szállodának, hajótársaságnak. - A biztosítókat is érzékenyen érinti a kancelláriaminiszter bejelentése – mondta lapunknak Bodor Máté. Például saját cége, az Aegon által kínált útlemondás biztosítás - hasonlóan a piacon elérhető többi útlemondás biztosításhoz - erre az esetre nem érvényes. Ez egy vis major helyzet. Ebben a helyzetben az utazás korlátozással kapcsolatos bejelentés napjáig viselik a kockázatot, és másnaptól, azaz augusztus huszadikától a törölt indulásig visszaadják a befizetett díjat az ügyfeleknek. Hozzátette: tavasszal már volt példa hasonlóra akkor márciusban kezdődött a lemondási hullám, és áprilisban tetőződött. Több tíz-, százezer nyaralást kellett törölni. Az utazási irodák akkor a legtöbb esetben vochert kínáltak, ami azt jelenti, hogy a befizetett összeget az utazó később egy másik útra felhasználhatta, most ez a csere út meghiúsult.

Romlott a "maszkhordási fegyelem" a melegben a vonatokon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.20. 21:48

Fotó: Varga György / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
A MÁV szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tart, és figyelmeztetik a maszk nélkül utazókat.
A MÁV arra kéri a vonaton közlekedőket, hogy továbbra is tartsák be a kötelező egészségvédelmi rendelkezéseket – írja a vasúttársaság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Hangsúlyozták, hogy a koronavírusjárvány terjedésének megakadályozása érdekében a tömegközlekedési eszközökön, így a vonatokon is kötelező a száj- és az orr eltakarása. Amennyiben az utason nincs maszk, a jegyvizsgáló megkéri, hogy takarja el a száját és az orrát. A vonattal utazók általában együttműködők, van náluk maszk, és kérésre fel is veszik.  Közölték, hogy a nyári, meleg időszakban romlott a maszkhordási fegyelem, ezért a vasúttársaság szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajt végre. Az elmúlt három hét alatt a Készenléti Rendőrséggel, a polgárőrséggel és a vagyonőrökkel közösen több mint kétezer vonaton tartottak ellenőrzést, és figyelmeztették a maszk nélkül utazókat. A munkavállalóinak a MÁV biztosítja a szükséges védőfelszerelést, és kötelezi őket a maszk viselésre, hogy se magukat, se az utasokat ne tegyék ki fertőzésveszélynek.