A felcsúti Sodaworld Team Kft. júliusban azzal kereste meg a bölcskei önkormányzatot, hogy a Tolna megyei község határában tavakat létesítene, amelyek vízével öntözni lehetne a település körüli földeket. A kft. megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket helyben dolgozná fel, ennek érdekében hűtőház épülne. A cég azért lát lehetőséget az intenzív kertészetben, mert a paksi erőmű bővítése a 19 ezer lakosú atomvárost 5-7 ezerrel lélekkel gyarapítaná, s ott lenne igény a bölcskei kertészetek terményeire.
A tervezett beruházás híre hamar elterjedt a 2700 lelkes Bölcskén és a vele szomszédos Madocsán. A két község lakói arra gyanakodtak, hogy valójában nem öntözőmű építésére készül a Sodaworld, hanem kavicsot akar bányászni. A gyanút az táplálja, hogy a szekszárdi Bet-Bau Kft. 2017-ben már bejelentkezett Madocsán azzal, hogy kavicsbányát nyitna, ahonnan az első években főképp a paksi erőműbővítést látnák el építőanyaggal, majd még negyven esztendőn át évi egymillió tonna kavicsot termelnének ki. A szándékot támogatta Madocsa akkori képviselőtestülete, és ipari területté nyilvánította a bánya leendő helyét. A madocsaiak fellázadtak a döntés ellen, mert úgy vélték, a bányanyitás után a környező földek termőképessége leromlana a talajvízszint süllyedése miatt. Tartottak attól, hogy naponta száznál több 40 tonnás kamion megy majd át a falun, s járművek okozta por és hang rontja az itteniek komfortérzetét, a rezgés tönkreteszi a házakat. De féltették a környék védett vízbázisát, állat- és növényvilágát is. A bánya ellenzői helyi népszavazást kényszerítettek ki a bányáról. Az 1900 lelkes község választóinak jó háromnegyede ment el a referendumra, s a voksolók 98 százaléka a bánya ellen szavazott. Ennek hatására a falu vezetése megtiltotta a bányanyitást, s a kormányhivatal visszavonta a beruházás engedélyét.
Csakhogy a kormánykörökkel jó kapcsolatot ápoló Bet-Bau a közelmúltban egy általa alapított új vállalkozás nevében talajfúrást akar kezdeni a tervezett bányaterületen. Ezzel párhuzamosan jelentkezett a Sodaworld, s a felcsúti kft. is talajfúrásokat végezne a az öntözőtavak helyén. A tavak alig párszáz méterre lennének a már említett bányaterülettől. Mindez azt sugallja a két falu lakóinak, hogy a Sodaworld is a Duna árterén lerakódott kavicsra „hajt”, s az öntözőmű csak figyelemelterelés.
A bölcskei képviselőtestület a jövő héten foglal állást az ügyben. Mielőtt ezt megtennék, fórumot hívtak össze a falu mozijában. A szerda esti rendezvényre másfélszázan jöttek el. Baranya István, független polgármester ismertette azt a levelet, amiben a falut megkereste a Sodaworld, aztán szót adott a hallgatóságnak. A felszólalók elutasították az öntözőtavak ötletét.
- Ez a madocsai kavicsbánya-program bujtatott folytatása, aljas, hátulról indított támadás! – háborodott fel az egyik bölcskei, Fodor György, agrárgépész.
- Burkolt bányanyitás, testületi tagként nem támogatom – mondta az 50 éves Somogyi Csaba, aki a helyi szociális otthonban dolgozik ápolóként.
- A téeszben dolgoztam, s a kertészetünkben gyönyörű paprika és paradicsom termett – emlékezett a 70 esztendős Boldog Istvánné. - És nem kellett tó, kútról öntöztünk.
Törjék Gábor Madocsáról jött át a fórumra, és a 37 éves villamosmérnök azt osztotta meg a közönséggel, hogy az öntözőközösséget szervező vállalkozó, Gödény Tibor eddig homok- és sóderbányákat üzemeltetett, ez is mutatja, mi lehet a valódi szándéka a beruházónak. Baranya István arra figyelmeztetett, hogy ha a tóépítésre kisemelt földek gazdái eladják területüket, akkor ott a Sodaworld – a helyiek tiltakozása ellenére is - kialakíthatja a tavait. Amúgy a beruházó hajlandó a piaci ár többszörösét, 12-15 millió forintot kifizetni egy hektárért. Ezt hallva több gazda jelentkezett, s elmondták, hogy ők ennyi pénzért sem adják a földjüket. Szavaikat nagy taps fogadta.
A fentiek okán biztosra vehető, hogy a bölcskei képviselőtestület elzárkózik a bánya-együttműködéstől a Sodaworld Kft.-vel.
Még a fórum előtt beszéltünk a beruházás lebonyolításával megbízott Gödény Tiborral, s a Kerekegyházán élő, 56 éves vállalkozó azt állította, hogy ő igenis öntözőközösség létrehozását tűzte ki célul. Az szeretné, ha helyi gazdák lennének a haszonélvezői az itt megszervezett öntözési, termelési, feldolgozási és értékesítési szövetkezeteknek. A dán mintát követő szerveződés fellendítené Bölcske gazdasági életét, véli Gödény Tibor. A beruházás megvalósítását segíti, hogy a kormány ösztönzi az öntözéses agrártermelést, hisz így a terméshozamok 15-30 százalékkal növelhetők. Jelenleg hazánkban 68 ezer hektáron folyik öntözés, a kormány célja, hogy 2030-ban ez a terület 300 ezer hektár legyen. Az öntözőrendszerek kiépítéséhez évente 17 milliárdot biztosít a költségvetés, a beruházók a kiadásaik akár 70 százalékát is fedezhetik a támogatásból.
Gödény Tibort megkérdeztem arról, hogy az általa képviselt felcsúti beruházó üzleti kapcsolatban áll-e Orbán Viktor barátjával, a magyar gazdaság csúcsvállalkozójával, Mészáros Lőrinccel, amire ő határozottan nemmel felelt. A Sodaworld mögött álló család – nyilatkozni nem kívánó - fejéről környezete valóban úgy tudja, hogy nem politizál, de meggyőződését tekintve t más platformon van, mint a kormányfő. Vagyis az öntözőfürt nem bujtatott Orbán-Mészáros-biznisz.
A történethez tartozik, hogy a madocsaiak és a bölcskeiek jelentős része számára az ide 10 kilométerre lévő Paks ad megélhetést, s az itteniek túlnyomó többsége támogatja az erőmű – másutt kritikusan fogadott - bővítését. Az itteniek csaknem kétharmada a 2018-as parlamenti választáson a kormánypártokra szavazott. A kavicsbánya erőltetése viszont sokakat szembefordított a Fidesszel. A 2019-es önkormányzati választáson azokra a függetlenekre szavaztak a helybéliek, akik meghatározó szereplői voltak a bánya elleni küzdelemnek, és fideszes nem jutott be egyik falu képviselőtestületébe sem.
