Előfizetés
Fotó: JOHN WESSELS / AFP

A szenegáli Bargny maga a pokol, úgy is néz ki

A fővárostól, Dakartól alig 25 kilométerre fekvő város tengerpartján olyan érzése támad az embernek, mintha egy apokaliptikus film díszletébe került volna, pedig itt ilyen egy hétköznap. A parton áll egy cementgyár, ami évtizedek óta szennyezi a város levegőjét, a szomszédjában egy még szennyezőbb szénerőmű és hozzátesz még az amúgy is áldatlan állapothoz, hogy a halászok hagyományosan a szabad tűzön füstölik az eladásra szánt halat. Ha azt hiszi, hogy más már nem lehet, akkor téved, ugyanis az ország partszakaszán a legnagyobb veszélyt a tengerszint emelkedése miatti erózió jelenti, ami lassan felfalja a szárazföldet.

Szerző

Megosztás
A tengerszint emelkedése miatti erózió lassan bekebelezi a tengerpartot, házastul, gyárastul, szeméttelepestül
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
A tengerparti lakosság nagy része hagyományos halászatból él, vagy a tengerparti pari területeken dolgozik
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
A környezetvédelem hiánya és az erózió miatt a parton mindent ellep a szemét
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Szabad tűzön füstölik a halat
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Szakértők szerint mégsem a környzetszennyezés lesz a város veszte
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
A halászok és a környékbeli halfeldolgozókat ellehetetleníti lassan a hőerőmű, aminek hatalmas, szűrő nélküli hűtőcsatornái mindent beszippantanak
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
A klímaváltozással nem csak a part erőteljes eróziója jár együtt, hanem hirtelen bőséges csapaték okozta árvizek
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Időnként szemétszedő akciók keretein belül megtisztítják a mára csak Műanyag-partként hívott strandot, de aztán a dagály újra szemetet tesz le a parton
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
A városvezetés új földeterületet jelölt ki a klímamenekülteknek, de részben erre a területre épült a hőerőmű, ezért közülök sokan maradtak nincstelenek
Fotó: JOHN WESSELS / AFP
Tűzijáték helyett nemzeti színnel kivilágított Lánchíd
Fotó: Mónus Márton / MTI

A nemzeti ünnep képekben

Az állami ünnepségsorozat a zászlófelvonással és tisztavatással kezdődött, ahol Áder János után Orbán Viktor is beszédet mondott. Átadták az Országházra néző Trianon emlékhelyet, a budai Széllkapu parkot, a Szent István-rend kitüntetést. Debrecenben idén nem volt vonulás, és a hagyományos tűzijáték is elmaradt a fővárosban. Így telt a koronavírus-járvány miatt visszafogott augusztus 20.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2020.08.21. 09:22
Áder János köztársasági elnök érkezik katonai tiszteletadás mellett az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából tartott díszünnepségre és tisztavatásra az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren
Fotó: Béres Márton / Népszava
Orbán szerint: Európa hajója éppen megfeneklett, világgazdasági pozíciója megbicsaklott (...) lemondott a keresztény Európáról, istentelen kozmosszal, családok szivárványosításával kísérletezik. Ezzel szemben mi megvédjük a határainkat, migránsok helyett
Fotó: Béres Márton / Népszava
Átadták az Összetartozás emlékhelyét
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását
Fotó: Béres Márton / Népszava
A budai Széllkapu parkja, középen a sétautak találkozási pontjánál álló, gomba formájú, tetejükön napelemekkel felszerelt építmények a megnyitó előtt 2020. augusztus 20-án
Fotó: Soós Lajos / MTI
Átadták a Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának
Fotó: Bruzák Noémi / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Magyar nyelvű szentmise a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban
Fotó: Filep István / MTI
Debrecenben nem múlhat el augusztus 20. virágkarnevál nélkül
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Idén viszont a koronavírus-járvány miatt elmaradt a kocsik és a művészeti csoportok hagyományos felvonulása, de a virágkocsikat az érdeklődők a főtéren kiállítva megtekinthetik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Népviseletbe öltözött asszony az új kenyereket helyezi el az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a kemencei római katolikus Kisboldogasszony templomban tartott szentmisén
Fotó: Komka Péter / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija a Vasúttörténeti Parkban
Fotó: Lakatos Péter / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
A Szent Jobb-ereklye az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a Szent István-bazilikában. A mise után szokásos Szent Jobb-körmenet helyett a bazilikában a magyar nemzetért könyörgő liturgiát tartottak.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Mesterségek Ünnepén rendezett "folkTREND!”divatbemutatón a harmadik alkalommal, 2019-ben kiírt pályázat nyertes alkotásait mutatták be a Budavári Palota Oroszlános udvarában
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Lépes Lóránt atya megszenteli az új kenyeret az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén a felvidéki Révkomáromban
Fotó: Kovács Attila / MTI
Este a MÁV Szimfonikus Zenekar piknikkoncertet adott a budapesti Millenáris Parkban
Fotó: Mónus Márton / MTI
Tűzijáték helyett nemzeti színnel kivilágított Lánchíd
Fotó: Mónus Márton / MTI
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP

Hiába a tűzgyújtási tilalom, rosszabb a helyzet Brazíliában, mint tavaly – képek az amazonasi lángokról

A brazil űrkutatási intézet jelentése szerint tovább nőtt a Brazíliához tartozó amazóniai erdőtüzek száma. A jelentésben az áll, pont egy évvel ezelőtt 5318 tűzfészket, most 6804 tüzet számoltak, ami 28 százalékos növekedést és évi 31 ezernél több tüzet jelent. Az erdőirtások mértéke tavaly 11 éves csúcsra emelkedett és még úgy is több erdő fogyott a térségben, hogy július közepén Jair Bolsonaro brazil elnök négy hónapos tűzgyújtási tilalmat rendelt el az Amazonas őserdői védelmére.

Szerző

Megosztás
Brazília területén található a világ legnagyobb esőerdője, az Amazonas térségének nagyjából 60 százaléka. Szakértők szerint a klímaváltozás feltartóztatásában kulcsszerepet játszik Amazónia megőrzése
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A tüzeket szinte kivétel nélkül szándékosan okozzák
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A mezőgazdasági művelés alá vont területeket a száraz évszakban hagyományosan felégetéssel regenerálják
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A térség farmerei évszázadok óta alkalmazzák az égetést
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Ezek a farmerek többnyire a saját, művelés alatt lévő területeiket égetik
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A legjelentősebb természetkárosítást és erdőirtást az ipari méretű gazdálkodás okozza
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Bolsonaro elnököt tavaly nagy nemzetközi nyomás kényszerítette, hogy kezdjen valamit az őserdőirtással
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Gyakran vetik az elnök szemére, hogy hogy bátorítja az erdőirtást, az illegális fakitermelést, illetve a földek megnyitását mezőgazdasági használatra, beleértve a védett területeket is, a térség gazdasági kiaknázása érdekében
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
A tűzgyújtási tilalom miatt tavaly a gazdák helyeztek rá nyomást úgy, hogy összehangoltan egyszerre gyújtottak több ezer tüzet, jelezve, hogy nagyban tőlük függ a hatalma
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Az esőerdőben nagyon nehezen alakul ki spontán tűz, ugyanis a nedves környezet gyúlékony anyag nélkül éghetetlen
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP
Ricardo Salles környezetvédelmi miniszter elismerte egy interjúban, hogy a környezetvédelmi ügynökség legalább 50 százalékos létszámhiánnyal küzd, ezért a feladatát sem tudja kielégítően elvégezni
Fotó: CARL DE SOUZA / AFP