Előfizetés

Besokallt orvosok: tömeges leszerelés csata előtt

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.08.22. 06:00

Fotó: kormany.hu/Árvai Károly / MTI
Tavaly május óta 122,4 ezerről 115,9 ezerre csökkent az egészségügyi alkalmazottak száma. Meggyengült egészségügy áll szemben a járvány következő hullámával.
– Ez a hat és félezer alkalmazott egészen biztosan hiányzik az ellátásból – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, aki szerint az érintettek döntően a legutóbbi hónapokban hagyták el az egészségügyet. Korábban is nagyon kevés volt a szakember, az intenzív ellátásban különösen nagy terhelés alatt dolgoztak. A szakszervezeti vezető nem tudta megmondani, hogy pontosan mi okozta a mostani példátlan létszámcsökkenést. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a járvány második hullámában – ha megint több lesz a megbetegedés – , ez nagyon súlyos helyzeteket teremthet. Az elmúlt hónapokban több olyan folyamat is zajlott, amelyek előidézhették a személyi állomány zsugorodását. Az ellátórendszer a visszarendeződés óta is csökkent kapacitással működik. A kórházak kevesebb ágyra engednek betegeket, így kevesebb alkalmazott is elegendő. A KSH legfrissebb adatai szerint az aktív ágyaknak még mindig csak alig több mint a fele (53,3 százaléka) van szolgálatban. Tavaly ilyenkor az ágyak kétharmadán (68,4 százalékán) feküdt beteg. Szintén kevesen kerültek vissza a krónikus férőhelyekre, ezeknek 85 százaléka volt foglalt az előző évben, míg most csak a felük (52,5 százalék). Sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van „békeidőben” másod-, harmadállása. A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek. A veszélyhelyzet kihirdetésekor az egészségügyben azonnal megtiltották a külföldön vagy itthon végzett plusz munkát. Egyes intézményvezetők azért sem engedték a másodállást saját alkalmazottaiknak, hogy legyen elég hadra fogható ember, ha az ellátórendszer mégis túlterhelődne. Voltak, akik azért tiltották a másodállást, nehogy behurcolják a dolgozók máshonnan az intézménybe a vírust. 
Az első hullám idején bekövetkezett szakemberveszteség egy jelentős részét a nyugdíj mellett dolgozó egyészségügyiek kiesése okozhatta. Őket az egészségpolitika bizonytalanságai kifejezetten próbára tették. Előbb a saját védelmükben tiltották meg nekik, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljenek betegekkel. Emiatt sok helyen egyszerűen elküldték őket az állásukból, mások távkonzultációs feladatokat kaptak, ám volt olyan munkáltató, amelyik az intézkedés nyomán 100-200 ezer forinttal csökkentette egy-egy orvos korábbi bérét. Utóbb lehetővé tették, hogy saját felelősségükre megint munkába állhassanak. Ám az érintettek sokszor megalázónak érezték, ahogy bántak velük, tapasztalatok szerint az orvosok harmada nem is ment vissza korábbi állásába dolgozni. Nemcsak a nyugdíjas korúak panaszkodtak a körülmények, a fentről jött utasítások miatt. Többeknek azért mehetett el a kedvük attól, hogy a „fronton” szolgáljanak a járvány idején, mert bármit is harsogott a propaganda, az egészségügyben dolgozók nem érezhették úgy, hogy megvédi őket a kormányzat. A védőeszközökhöz hosszú hónapokig alig vagy egyáltalán nem jutottak hozzá. A háziorvosok, a kórházban dolgozók gyakran panaszkodtak ezek hiányára. Például a vírusfertőzés szempontjából az egyik legkockázatosabb területen dolgozó alapellátó fogorvosok még augusztusban is arról számoltak be, hogy nehezen és csak nagyon drágán tudják beszerezni a kezeléseknél nélkülözhetetlen maszkokat, fertőtlenítőszereket. Az egészségügyiek veszélyezettségét jelzik a nemzetközi adatok is: 15-20 százalékuk fertőződött meg a járvány alatt. Ennek ellenére nálunk nem is tesztelték őket módszeresen. Nehéznek ígérkezik a második hullám a szociális ágazatban is. Soós Adrianna szerint ott ugyanis 13 ezerrel apadt az alkalmazottak száma. Ez azért is aggasztó, mert a szociális gondozók anyagi helyzete rosszabb, mint az egészségügyi dolgozóké, „legalább százezer forinttal alacsonyabb a keresetük”, és a központi egyszeri 500 ezer forintos jutalomból is kimaradtak.

Emmi: Az új fertőzöttek döntő többsége importált vírus miatt lett beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.21. 21:58

Fotó: Béres Márton / Népszava
A minisztérium elárulta, hogy hány fő hurcolta be külföldről az országba a vírust július óta.
Az ATV rákérdezett az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mire alapozzák, hogy külföldről behozott vírus okozza a fertőzöttek számának emelkedését.
„Az eddig feldolgozott és jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján 2020. július 1-től 168 fő esetében állapítható meg, hogy külföldről hurcolta be a vírust, mert ezek a személyek a megbetegedés előtt, a lappangási időben külföldön tartózkodtak”

– válaszolta az Emmi.

A minisztérium közölte, hogy miután egy fertőzött átlagban 8-10 embernek adja tovább a vírust, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az új fertőzöttek döntő többsége importált vírus miatt lett beteg. 
„A fertőzések átadásában az is szerepet játszott, hogy többen, akik ugyan észlelték magukon a tüneteket, nem vették azt elég komolyan, és ennek ellenére elmentek kisebb-nagyobb családi, baráti összejövetelekre, ahol másokat is megfertőztek”

- írta a tárca.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerda délutáni kormányinfón jelentette be, hogy a kormány azt kéri, szeptembertől senki ne tervezzen külföldi utazást. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában ezt megerősítve kijelentette, hogy szeptember elsejétől az eddiginél szigorúbb járványügyi intézkedések jönnek, ezért aki látni szeretné még a tengert, most nézze meg.

Megsemmisült két horgásztó Zala megyében a heves esőzések miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.08.21. 21:31

Fotó: RTL Híradó
A károk helyreállítása több száz millió forintba kerül.
A július végi villámárvíz után a Zala megyei Miháldon és Galambokon mára teljesen eltűntek a horgásztavak, miután átszakadt a gátjuk és kifolyt belőlük a víz – számolt be róla az RTL Híradó.  A heves esőzések miatt a gátak megsérültek, és nagy mennyiségű víz távozott. Jelenleg kiszáradt kagylókat és csigákat látni a kiszáradt mederben Miháldon, ennyi maradt. A helyi horgászegyesület dolgozik a helyreállításon. Az elsődleges becslések szerint azonban a kár meghaladja a 120 millió forintot Miháldon. Gerő Sándor polgármester közölte, hogy segítséget kértek a térség országgyűlési képviselőjétől és a Belügyminisztériumtól. Szabó Tamás, Galambok polgármestere pedig azt nyilatkozta a csatornának, hogy a településen 250 millió forintra becsülték a károkat. Ráadásul szeptember 30-ig  meg kell szüntetni a maradék tavat is, mivel megsérült az árapasztó, ami a gátrendszer része. Így egy hirtelen lezúduló nagy eső elöntené akár a falut is. 
A helyiek igyekeznek összefogni, de a több százmillió forintos kárt egyedül nem tudják helyreállítani, ezért a települések segítséget várnak az újjáépítéshez.